Magyarországnak kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy a zöld technológiák piacának robbanás szerű növekedéséből profitáljon. Ennek vannak feltételei, így például ki kell maradni a nemzetközi szinten felerősödő blokkosodásból, amelyen az Európai Unió is hatalmasat veszíthet. Cikkünk első részében arról írtunk, hogy a zöldátmenet dübörög, és aki eszközöket biztosít hozzá, megnyeri a következő évtizedet. Most Magyarország esélyeit latolgatjuk.
– Miért érdemes a magyar gazdaság jövőjét a zöldtechnológiákra alapozni?
– tette fel újra a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője, aki a választ ezúttal is megadta.
Magyarország adottságai ugyanis jók ahhoz, hogy kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket.
FONTOS SZEREPLŐ
A szakértő szerint a zöldiparágak segítségével hazánk nyerhet a kedvezőtlen geopolitikai folyamatokon. Amerikában és Európában egyre nagyobb igény mutatkozik a tiszta technológiákra, de azok oroszlánrészét Kína állítja elő. A napelempanelek gyártásának közel kilencven százalékát az ázsiai óriás kontrollálja, míg az Egyesült Államok és az Európai Unió együttes részesedése egy százalék. A zöldenergia tárolásához szükséges lítium-ion-akkumulátorok háromnegyede Kínában, 92 százaléka Ázsiában készül. Kína ráadásul a szélturbinákhoz és hidrogéntechno-lógiához nélkülözhetetlen ritkaföldfémek kitermelésében is világelső, vállalatai pedig más, nyersanyagokban gazdag térségekben is egyre nagyobb befolyást szereznek (részben erről szólnak az afrikai konfliktusok is).
– Mindegy tehát, hogy egy ország az energiát nap- vagy szélerőműben termelné meg, ahogyan az is, hogy akkumulátorral vagy hidrogéntechnológiával tárolná; az eszközt jó eséllyel egy kínai vállalattól fogja megvásárolni, és ez várhatóan a jövőben is így marad – hangsúlyozta az üzletágvezető. Hortay Oli-vér arra figyelmeztetett, hogy a blokkosodással a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok egyre nehézkesebbé válnak. A Nyugatnak azonban továbbra is szüksége van a kínai zöldtechnológiákra, ahogyan Kínának is a nyugati piacokra, így a technológia új utat fog találni magának (ezt az elmúlt két év szankciói és a történelmi tapasztalatok is bizonyították). Márpedig azok az országok, amelyek ezt lehetővé teszik, nemcsak gazdaságilag, de biztonsági szempontból is nyerhetnek az új értékláncokon, mert az érintettek fokozottan érdekeltté vál-hatnak a kiépült kapcsolat stabilitásának fenntartásában. Így emelkedett ki Svájc a pénzügyek területén a világháborúban és ezt teszi India az olajkereskedelemben az orosz–ukrán háború kirobbanása óta.
LESELKEDŐ VESZÉLYEK
Magyarország a nyugati szövetség egyik utolsó olyan országa, amely elfogadható viszonyban van a keletiekkel, így a zöldtechnológiák területén egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy lehetővé tegye az összekapcsolódást. A zöldtechnológiák nélkülözhetetlenek a gazdaságunk védelméhez. A szakértő kiemelte, hogy az európai versenyképességre leselkedő talán legsúlyosabb veszélyt a vállalatok kitelepülése jelenti, ami két belső tényező következménye. Egyrészt az elmúlt évtizedekben Európa hagyta leépülni (bizonyos esetekben szándékosan leépíttette) saját, hagyományos energiatermelő kapacitásait, ezért kitetté vált a külső hatásoknak.
A koronavírus-járvány utáni szűkös kínálat, valamint az orosz–ukrán háború nyomán kialakult kereskedelmi konfliktus energiaválságot okozott Európában, és az árak a korrekció után is magasabbak maradtak, mint más nagyrégiókban. Másrészt, a szigorú klímavédelmi elvárások rákényszerítik az európai vállalatokat, hogy üzleti folyamataikat átalakítsák, ehhez azonban kevesebb segítséget kapnak, mint máshol. A járműgyártásban például az Európai Unió elvárja, hogy a cégek fokozott tempóban álljanak át az elektromos modellek előállítására, de a költségek csaknem feléért felelős akkumulátorok gyártásához sokkal kevesebb támogatást nyújt, mint az Egyesült Államok. A problémára a megoldást a nagyszabású kapacitásfejlesztés jelenti mind a zöldenergia-termelésben, mind a -tárolásban.
LÉPÉSELŐNYBEN
– Magyarország mindkét területen hamar lépett, ami előnyt jelenthet. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, az új blokkok megépítése, a napelemek drasztikus bővülése és az új rugalmas kapacitások létesítése középtávon leszoríthatják a Magyaroroszágon működő vállalatok termelési költségeit, csökkenthetik energiafüggőségünket sőt, a jelenleginél gyakrabban exportpozícióba is segíthetik hazánkat a villamosenergia-piacon – ismertette Hortay Olivér. Az pedig, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is kimagasló volumenű energiatároló gyártókapacitás létesül, nemcsak segít itt tartani a gazdasági növekedéshez, valamint a munkahelyek megőrzéséhez szükséges járműgyártókat, de hazánk ipari potenciálját is tovább javíthatja, ami új beruházásokat eredményezhet.
– Magyarországnak tehát jó adottságai vannak ahhoz, hogy a zöldtechnológiák piacának robbanásszerű növekedéséből profitáljon. Ennek feltételei, hogy hazánk továbbra is kimaradjon a blokkosodásból, és hogy ne engedje magát eltéríteni nagyszabású ipar- és kapacitásfejlesztési törekvéseitől – tette hozzá a Századvég üzletágvezetője.
Forrás:
Magyar Nemzet
2024. február 20.
