Köszönhetően a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak, az elkövetkezendő években 2900 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, melyből 2300 milliárd forint a hazai, 600 milliárd forint az uniós forrás. Ezt a gazdáknak nagyon körültekintően és bölcsen kell felhasználni! – hívta fel a figyelmet Font Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a kalocsai agrárfórumon.
Köszönhetően a nyolcvanszázalékos hazai társfinanszírozásnak, az elkövetkezendő években 2900 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, melyből 2300 milliárd forint a hazai, 600 milliárd forint az uniós forrás. Ezt a gazdáknak nagyon körültekintően és bölcsen kell felhasználni – hívta fel a figyelmet Font Sándor országgyűlési képviselő.
Font Sándor: sokat költhetünk a vidékre
A városházi rendezvényen mintegy száznegyven gazdálkodó vett részt. Önálló előadást ugyan nem tartott, de az ágazatra nehezedő gondokról, a megnyíló támogatási lehetőségekről Bányai Gábor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség társelnöke is beszélt. Bányai Gábor arra kapacitálta a gazdákat, hogy elsősorban ne a támogatások kifizetésére várjanak, koncentráljanak, mert az részben elkényelmesít, hanem próbáljanak meg azok nélkül gazdálkodni, és ami legalább ennyire fontos, tudásukat a legkorszerűbb ismeretekkel gyarapítsák. A képviselő számadatokon keresztül követendő példaként Lengyelországot, a nem uniós országok közül Szerbiát hozta fel.
Dr. Nobilis Márton államtitkár egyebek mellett rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési természetű intézkedések egyúttal környezeti és klímacélokat is szolgálnak. Ennek megfelelően a KAP stratégiai tervben külön zöldberuházások is szerepelnek. Az államtitkár szerint az állattenyésztési ágazat széles körű problémái között ott vannak az elavult létesítmények, a régi technológiák és a magas termelési költségek. Ezek modernizálására, csökkentésére szolgál a 2024 márciusában megnyíló állattartó telepek fejlesztése pályázat. Még ugyanebben a hónapban érkezik a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása pályázat, áprilisban pedig az öntözésfejlesztési pályázat indul. Júliusban két újabb felhívás jelenik meg. Egyik a Fiatal gazda pályázat 2024, itt a támogatás összege szabadon felhasználható. A másik a Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése című pályázat, amelynek célja, hogy azoknak a kisebb gazdálkodóknak nyújtson támogatást, akik a fejlesztéseket önerőből nem tudják megkezdeni.
Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP és nemzeti agrártámogatások végrehajtásáért felelős igazgatója prezentációjában kiemelte: az aszály miatti kárenyhítési juttatások támogatotti köre széles, az ukrán gabona beáramlása miatt a gazdáknak kiosztott kompenzáció mintegy 6 milliárd forintot tett ki. A Vidékfejlesztési Programban több mint 48 ezer gazdálkodó kapott támogatást összesen 1413 milliárd forint összegben. Az igazgató szerint meghallották a gazdák véleményét, ezért jövőre jobb és egyszerűbb elektronikus naplót, egyszerűbb ügyintézést ígért. Az államtitkár érzékeny témának nevezte, hogy más vármegyék mellett egyes gazdák Bács-Kiskunban sem kaptak kifizetést, ezért humán erő átcsoportosításával felgyorsítják az ellenőrzési folyamatot. Az igazgató szerint ezektől az ellenőrzésekről nem kell megijedni, a kérelem módosítására és az adategyeztetésre lehetőség van.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke először globálisan, majd földrészenként ismertette a gabonatermést, megemlítve, hogy ebben Oroszország és Ukrajna mindig is az élvonalba tartozott. Az elnök arra bíztatta a gazdákat, hogy a gabona termesztésénél minél előbb a minőség irányába mozduljanak el, mert a jelenlegi problémákra hosszabb távon csak ez lehet a megoldás azzal együtt, hogy a vásárlók is az igényes magyar termékeket keresik majd a polcokon.
Forrás:
Petőfi Népe
2024. március 4.
