A Nyugat ráeszmélt, hogy a klímaváltozás akadályozása fontosabb, mint a nukleáris katasztrófáktól való félelem. Évek óta tartó bizonytalanság után a világ országai beálltak az atomenergia mögé – ezt bizonyítja az EU-csúcs előtti közös nyilatkozat. Már csak az a kérdés, hogy az erőműveit leépítő, a megújuló forrásokra építő Európa mikorra tudja újraindítani atomerőműveit.
Harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői és képviselői egyeztek meg az atomenergia támogatásáról, leszögezve, hogy a nukleáris erőművek használata elengedhetetlen a kibocsátások csökkentéséhez és a klímaváltozás megfékezéséhez. A lemaradó Európának pedig most össze kell szednie magát, hogy újra a világ egyik atomenergia-nagyhatalmává váljon.
Az országok, köztük az Egyesült Államok, Kína és az unió tagállamai, közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy az atomenergia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiabiztonság és az energiaellátás rugalmasságának növelésére, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló globális erőfeszítések kulcsfontosságú részét képezi.
Ezt a résztvevők a Belgium és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által közösen rendezett brüsszeli nukleáris csúcstalálkozó zárásakor tették közzé az Atomium közelében.
Ígéretet teszünk arra, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az atomenergiában rejlő lehetőségeket azáltal, hogy intézkedéseket hozunk a meglévő atomreaktorok élettartamának versenyképesen finanszírozott meghosszabbítására és új atomerőművek építésére – olvasható a nyilatkozatban, amelyben a fejlesztések, köztük a kis moduláris reaktorok (SMR) építése kiemelt helyen szerepelt.
A cél a nyílt, globális piac biztosítása a nukleáris fejlődés elősegítése érdekében, a nemzetközi cserék előmozdítása és az IAEA központi szerepe az állami együttműködésben.
Mi vár Európa atomenergia-szektorára?
Miközben Franciaország továbbra is őrzi címét, mint a kontinens legnagyobb nukleárisenergia-termelője, Németország gyakorlatilag kivégezte a saját szektorát, amelyre a mostani irányváltás késő gyógyírként szolgál. S bár a kisebb kapacitással rendelkező tagállamok – például Magyarország – fokozták a termelést, a blokk jövője az ágazaton belül még bizonytalan.
Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság, amelyet most a közel-keleti geopolitikai feszültségek feléleszthetnek, egész Európa számára fájdalmas ébresztőként szolgált: hiába ígérték meg sokan, hogy átállnak a megújuló forrásokra, az átmeneti időszak során rendkívül sebezhetővé váltak.
A nukleáris erőművek ez ellen is védelmet nyújtanának, stabil termelést biztosítva az egyre ingadozóbb villamosenergia-piacokon.
Az EU-ban 2022-ben összesen 13 tagállam termelt atomenergiát, rajtuk kívül pedig a kontinensen az Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország is rendelkezik erőművekkel.
A négy legnagyobb termelő 2022-ben az összes atomenergia 73,7 százalékát adta – a teljes termelés azonban a 90-es évek óta a legalacsonyabb szinten volt, hála a német reaktorok fokozatos leállításának és a francia hálózat javítási munkálatainak.
Azonban – bár 2023-ra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok – a már meglévő tavalyi számok azt mutatják, hogy a termelés néhány hónap alatt irányt váltott, és soha nem látott fokozatba kapcsolt.
Olyan országok, amelyeket addig nem tekintettek nagy atomenergia-termelőnek, az utóbbi időben fokozták termelésüket. Hollandia termelése 2022-ben 19,8, Csehországé 19,1, Magyarországé 17,5, Finnországé pedig 10,6 százalékkal ugrott meg.
Az európai nukleáris tájkép gyorsan változik, és a hagyományos óriások helyét fokozatosan átveszik a kisebb tagállamok, amelyek nem fordítottak hátat az atomenergiának.
Németország
A nukleárisenergia-termelés elmúlt két évben tapasztalt visszaesése tartósnak tűnik: 2023. április 15-én az ország leállította utolsó három működő atomreaktorát. Ez egy régóta készülő politikai döntés volt – amelyet az 1998 óta hatalmon lévő több párt vagy támogatott, vagy erőltetett, vagy lassított –, amely drasztikusan megváltoztatta az ország és Európa energetikai helyzetét.
Politikai szempontból az, hogy Franciaország és Németország nem értett egyet az atomenergiával kapcsolatban, számos heves uniós szintű vitához vezetett, többek között az adórendszerről és a közelmúltbeli villamosenergia-reformról.
Spanyolország is hasonló úton halad: a kormány azt tervezi, hogy 2027-ben leállítja az elsőt a hét atomreaktora közül, és 2035-re teljesen megszüntetné a nukleáris flottáját.
Franciaország
Az ország növeli atomenergia-termelését, miután ez 2022-ben az előző évhez képest 34,5 százalékkal csökkent. Januárban pedig az ország szenátusa elfogadott egy törvényjavaslatot, amely elvetette azt a 2030-as célkitűzést, hogy a jelenlegi, átlagosan 60-70 százalékos arány helyett 50-re csökkentsék a nukleáris energia arányát az energiamixben – ezt az ígéretet Emmanuel Macron elnök tette 2017-es elnökválasztási kampánya során.
Annak ellenére, hogy a francia elnök kezdetben 14 atomreaktor bezárását tervezte, első ciklusa végére az atomenergiát Franciaország energiafüggetlenségének jövőjeként fogadta el.
Svédország és Hollandia
Itt a politikai bizonytalanság miatt nem számítottak arra, hogy a svédek az EU egyik legnagyobb atomenergia-termelői lesznek. 2010-ben azonban az ország parlamenti képviselői úgy döntöttek, hogy hatályon kívül helyezik az atomenergia fokozatos megszüntetéséről szóló, 40 éve érvényben lévő határozatot. Jelenleg hat reaktor üzemel, és a tervek szerint 2035-ig további kettőt építenek.
Hasonló történt Hollandiában is, ahol a kormány 2021-ben bejelentette, hogy két reaktor építését tervezi az egyetlen működő reaktor mellé. Ugyanebben az évben a holland politikusok elvetették az atomenergia fokozatos kivezetéséről szóló határozatot.
Magyarország
A kormány lelkesedése az atomenergia iránt az évek során stabil és erős maradt. Folyik Paks II. építése.
Az orosz Roszatommal nemrégiben kötött megállapodás azonban komoly vitákhoz vezetett az EU-val, tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciókra. Az Európai Bizottság azonban, némi tartózkodás ellenére, 2023 májusában jóváhagyta a szerződést.
Későn, de ráébredt Európa az atomenergia fontosságára
A versenyképesség, az energiabiztonság, a tiszta energiára való átállás és a villamosenergia-árak szintje szempontjából is szerepe lehet a nukleáris energiának – véli az Európai Bizottság elnöke. Ursula Von der Leyen minderről Brüsszelben, az első „nukleáris csúcstalálkozón” beszélt, bár a Bloomberg hírügynökség szerint az európai atomtervek kicsit későn és kicsit szerény mértékben élednek újra.
Forrás:
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2024/03/teljes-hatraarc-europa-ujjaeleszti-az-atomenergiat
2024. március 22.
