Már a megalakulása első napjától, vagyis 2023. januárjától óriási figyelem és érdeklődés övezi a Magyar Bormarketing Ügynökség (MBÜ) tevékenységét: a teljes borszakma kíváncsian várta a nemzeti bormarketing stratégia megszületését, illetve azt, hogy a gyakorlatban ez mit is fog jelenteni a borászatok életében. Bár számos konferencián és más borszakmai eseményen nyertünk már kisebb-nagyobb bepillantást az ügynökségi munka egyes lépéseibe, ezen a héten került sor először átfogó sajtóeseményre, ahol Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Goreczky Gergely, a Magyar Bormarketing Ügynökség vezérigazgatója, és Pusztai Anita, marketingigazgató együttesen számolt be az MBÜ eddigi legfontosabb projektjeinek részletei mellett az elmúlt év exporttevékenységéről, illetve 2024 első félévének kiemelt nemzetközi projektjeiről.
“A külföldi piacokon a terjeszkedés a mozgatórugó”
A kormánybiztos felvezetőjében elmondta, hogy rendkívül fontos a nemzetközi marketing és borkereskedelmi ösztönző tevékenység a magyar borok külföldi sikeressége szempontjából, és hogy ezen tevékenységek stratégiai megvalósítására alakult a kis létszámú, éppen ezért gyors és mobilis ügynökség. A külföldi piacokon a terjeszkedés a mozgatórugó, az átfogó piackutatás pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy eldöntsük, mely országokra és milyen kommunikációs stratégiával terjeszkedjünk – tudtuk meg Rókusfalvy Páltól. Az exportpiacokon a magyar fehérborok iránt van nagyobb érdeklődés (2022-ben ez az arány 86% volt), a célpiacok között pedig főként Németországot, az Egyesült Királyságot és Kínát találjuk, de 2024-ben új országok – elsősorban Dél-Korea, Lengyelország és az Egyesült Államok – meghódítása is tervben van. „Ahol ott vagyunk, ott tényleg legyünk jelen, ne csak alkalomszerűen” – hallhattuk a kormánybiztostól, aki a délelőtt során többször is utalt arra, hogy véleménye szerint csak célzott kommunikációval és folyamatos jelenléttel lehet eredményeket elérni.
Az elmúlt évről már az ügynökség vezérigazgatója számolt be. 4 kiemelt külföldi, export fókuszú esemény volt az MBÜ életében, ezek a ProWine Shanghai, az Egyesült Királyságra fókuszáló Sweet Tokaj kampány, a londoni, 6. alkalommal megrendezésre kerülő Furmint February és a március 6-12. között Düsseldorfban megvalósuló ProWein voltak.
Az ún. keleti nyitás és annak fontossága több szempontból is előkerült ezen a tájékoztatón, nem véletlen, hogy a Magyar Bormarketing ügynökség hivatalosan először a ProWine Sanghai-on mutatkozott be – mindjárt három aktivitással. A klasszikus kiállítóstandon túl Tokajra, a Bikavérekre és a vulkanikus-ásványos borokra fókuszáló, tematikus masterclassokon ismerkedhettek a kínai menedzserek a magyar borokkal, miközben az eseményen való megjelenést célzott, helyi influenszereket bevonó marketing kampány támogatta. A megjelenés mögötti koncepció kapcsán Goreczky Gergely elmondta, hogy a kínai piac átalakulóban van, gyorsan változnak az értékesítési csatornák, de nagy igény van a minőségi és prémium borokra, az ügynökség pedig ezeket az igényeket szeretné kiszolgálni.
A borok gasztronómiai célú felhasználhatóságát járta körül az Egyesült Királyságban a Sweet Tokaj kampány, ahol social media megjelenésekkel megtámogatva Michelin-csillagos éttermekkel működött együtt az ügynökség, a Decanter magazin pedig külön mellékletet szentelt a Tokaji borvidéknek. Több borvidék boraira terjedt ki a Londonban már hatodik alkalommal megrendezett, ún. Furmint February programja is: az idei esemény elsősorban értelemszerűen a furmintra fókuszált, másodsorban viszont az olyan fajtákra (hárslevelű, sárgamuskotály), amelyek „a furmint ismertségét még jobban ki tudják nyitni”.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy az alig három héttel ezelőtt zárult, düsseldorfi ProWein szintén komoly sikereket hozott az ügynökség, és az itt felvonuló 40 magyar borászat számára: a világ legnagyobb borszakmai kiállításán a megújult, elegánsabb arculat alapján készült dizájnt bemutató standdal, valamint neves Master of Wine-ok vezetésével napi 3-3 célzott mesterkurzussal támogatták a magyar borok exportlehetőségeit. A következő megjelenéseket is a már lezajlott, sikeres rendezvények tapasztalatait magában foglalva tervezi az MBÜ, a kormánybiztos pedig hozzátette: a Master of Wine-ok jelenléte azért bírt nagy jelentőséggel, hogy megfelelő nemzetközi színvonalon képviseljük magunkat, illetve az előző ProWein-okhoz képest itt fontos változás volt, hogy tematizáljuk mostantól minden külföldi és belföldi eseményünket, hiszen a kommunikációban szintén nagyon fontos a fókuszáltság. Az ügynökség ezért is próbálja a megjelenéseit jól azonosítható hívószavak mentén felépíteni: a kommunikációs stratégia jelenleg négy tematikára – az aszúra, a kékfrankosra, a furmintra és a vulkanikus borokra - épül.
A Master of Wine-ok jelenléte kulcsfontosságú
A kínai jelenlétről, illetve az ázsiai piacokkal kapcsolatos tervekről további részleteket tudhattunk meg Rókusfalvy Páltól, aki elmondta, hogy nem csak komoly kereskedelmi volument lehet itt elérni, de a termékpiramis csúcsán lévő prémium kategóriák iránti igény is óriási, ezen borok eredményei pedig abban is segíthetik a magyar borászokat, hogy a piramis alsóbb szintjein elhelyezkedő termékek is méltóbb helyre kerüljenek nemzetközi szinten, mint ahol most tartanak.
A közeljövő legfontosabb nemzetközi fókuszú eseményéről, az április 21-25. között megrendezésre kerülő Hungarian Wine Summitről már az MBÜ marketingigazgatója mesélt a jelenlévőknek: a négynapos esemény egy átfogó konferencianappal kezdődik majd, a következő három nap során pedig kiválasztott borvidékeken keresztül, célzottan ismerkedhetnek a magyar borokkal a kizárólag szakmai résztvevőkből álló vendégek.
Újságírói kérdésre Pusztai Anita elmondta, tudatos döntés volt az esemény tervezésekor, hogy kizárólag a szakmára, és nem a szélesebb közönségre fókuszáltak, hiszen a Nemzeti Bormarketing Stratégia iránymutatása szerint nem csak külföldön, de hazánkban is fontos, hogy az MBÜ vendégül lássa a borvilág fontos képviselőit, és lehetőséget teremtsen a magyar borok számára a nemzetközi palettán – így ez az esemény is elsősorban exportcélokat szolgál majd. A legelismertebb nemzetközi - és ez esetben ráadásul Magyarországhoz több évtizede kötődő - boros szakemberek ismét fontos szerepet kapnak majd az eseményen: három Master of Wine-t (a korábbi Winelovers Wine Awards-okon többször is zsűriző Caroline Gilby-t és Elizabeth Gabay-t, valamint a Tokajból diplomázó Wojciech Bońkowski-t) , illetve John Szabo Master Sommeliert kérte fel az ügynökség arra, hogy legyenek a Hungarian Wine Summit nagykövetei.
Azt támogatják, aki piacképes
Természetesen hiába részletes és alapos egy-egy tájékoztató, az újságíróknak biztosan vannak további kérdései – az esemény utolsó része éppen ezért ezeknek a kérdéseknek megválaszolásáról szólt. Előkerültek így az aktuális, alkoholmentesített vagy alkoholcsökkenett bortrendek, illetve a fiatalok visszahódítására irányuló ötletek és gondolatok, de az ügynökség stratégiájára legjobban talán éppen az a kérdés világított rá, amely azt firtatta, milyen kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra azok a borászatok, amelyekkel az MBÜ együtt dolgozik. Az újságírói felvetésre Rókusfalvy Pál válaszolt, aki elmondta, azt a borászatot támogatják, aki piacképes, hiszen az fog tudni érvényesülni, aki mennyiségben és minőségben is kiszámíthatóan működik, és akinek a borászata mögött értelmezhető üzleti modell áll. Ahogy ő fogalmazott: „alulról kell felépíteni a rendszereket, felülről csak segíteni tudjuk ezeket.”
A kormánybiztos összefoglalásul azt is elmondta, hogy elsősorban együttműködésekben gondolkodnak, így folyamatos a párbeszéd a borszakmai szervezetekkel, a 3 legnagyobb kutatóintézettel, a borturizmus népszerűsítése érdekében pedig a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, hiszen ezek az együttműködések mind-mind azt a célt támogatják, amellyel megbízatását is elvállalta: hogyan lehet a magyar bor értékét növelni – nem csak hazánkban, hanem a nemzetközi palettán is.
Forrás:
https://vinoport.hu/aktualis/alulrol-kell-felepiteni-a-rendszereket-felulrol-csak-segiteni-tudjuk-ezeket-/4528
2024. március 29.
