A Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) álláspontja szerint a turizmus hosszú távú versenyképessége nem az egyes szállástípusok egymással szembeni pozicionálásában, hanem az együttműködésen alapuló, kiegyensúlyozott turisztikai ökoszisztéma kialakításában rejlik.
A közelmúltban két cikkünkben is foglalkoztunk a hazai szállodaipar aktualitásaival. Az egyikben Flesch Tamás, az Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tiszteletbeli elnöke a vidéki turisztikai támogatásokról nyilatkozott, a másikban az MSZÉSZ lobbicéljait mutattuk be. A két írásra reflektál a FATOSZ lapunkhoz eljuttatott közleményében, amelyet az alábbiakban adunk közre.
A turizmus szereplői, legyen szó szállodákról, magán- és egyéb szálláshelyekről, vidéki vendégházakról vagy családi vállalkozásokról, nem egymás ellenfelei, hanem ugyanazon szektor egymást kiegészítő elemei. A nemzetközi turisztikai trendek egyértelműen azt mutatják, hogy felértékelődtek: a kisebb léptékű, személyesebb, természetközeli, élményalapú szállásformák, miközben a rövidebb, gyakoribb utazások és az autentikus élmények iránti kereslet is erősödik – olvasható a közleményben.
Ebben a környezetben a magán- és egyéb magánszálláshelyek nem a turizmus perifériáját jelentik, hanem annak egyik legdinamikusabban alkalmazkodó szegmensét. A FATOSZ szerint, a turizmus ellenállóképessége jelentős részben abból fakad, hogy sok kisebb szereplőre épül.
Egy decentralizált rendszer kevésbé sérülékeny, ha probléma jelentkezik, a rendszer egésze tovább működőképes marad. Ezzel szemben a túlzott koncentráció hosszabb távon növelheti a piaci kiszolgáltatottságot és csökkentheti a rugalmasságot olyan nehéz helyzetekben, mint amilyet korábban például a Covid, vagy most a kerozinhiány okoz – fogalmaz a FATOSZ.
Hozzáteszik: a magyar turizmus jövője partnerségi alapon képzelhető el. A szektor egészének érdeke, hogy a turizmus fejlesztése során ne egymás kiszorítása, hanem az összehangolt működés, az esélyegyenlőség és a fenntartható növekedés kerüljön előtérbe, mind a fővárosban, mind a vidéki térségekben. „Nem tarjuk elfogadhatónak, hogy a szállodaszektor törekvései között immár egy évtizede folyamatosan nyomást helyez a magán- és egyéb szálláshelyekre, célzott törekvésük a magán- és egyéb szálláshelyek kiszorítása a szabályozók által. Nem elfogadható az a belső megosztottság generálása, mely a Budapest és a vidék közötti feszültséget okozza, pl. szállodaszektoron belül korábbi támogatáspolitikára hivatkozva" – hangsúlyozza Frankó Pál, a FATOSZ elnöke.
A Falusi Turizmus Országos Szövetsége szerint a budapesti szállodalobbi nem veszi figyelembe, hogy a főváros GDP-je az EU átlagának több, mint 180 százaléka, míg az ország vidéki térségei közül egyik sem éri el 100 százalékot sem. Ez a fajta logika ellentétes mind a hazai, mind az európai támogatáspolitikával. „A legtöbb szállodaberuházás piaci alapon Budapesten történik, nyilvánvalóan azért, mert támogatás nélkül is, piaci alapon jól prosperáló vállalkozásokról beszélünk, ebbe invesztálnak a befektetők. Közgazdasági nonszensz arra hivatkozni, hogy a kisebb szálláshelyeknek könnyebb boldogulni a piacon, a nagyobbakkal szemben" – teszi hozzá Frankó Pál.
Rámutatott: az MSZÉSZ nyilatkozataiban és szakmai munkája során folyamatosan az „airbnb” típusú szálláshelyek kapcsán fogalmaz meg véleményt.
A FATOSZ szerint a szállodaszektor olyan piaci folyamatokba szeretne beavatkozni, amelyet kereslet generál, és a piaci versenyt torzító hatást szeretne elérni saját előnyére.
„Meggyőződésünk, hogy a turizmus erejét nem a koncentráció, hanem a sokszínűség, a helyi közösségek és az együttműködések hálózata adja. Reméljük, hogy az új turizmusirányítás támogatja a családi mikro-és kisvállalkozások sorsát és fejlődési lehetőségét, illetve a vidék turizmusát" – zárul a Frankó Pál által jegyzett közlemény.
