A hamarosan felálló Tisza-kormány egyik legfőbb feladata az uniós források hazahozatala. A szűk határidőre tekintettel az Európai Bizottság korábban közölte, ez nem biztos, hogy maradéktalanul sikerül. Most viszont több tisztviselő beszélt arról, hogy a feladat bár ambiciózus, nem lehetetlen.
Ambiciózus, de elérhető cél, hogy Magyarország teljesítse a feltételeket és kiolvassza a helyreállítási alap összes forrását, amiből jelenleg 10,4 milliárd euró (3600 milliárd forint) elérhetetlen – írja a Reuters uniós tisztviselőkre hivatkozva.
Korábban az Európai Bizottság közölte, ők nem biztosak benne, hogy a Tisza-kormány minden forrást haza tud hozni:
A helyreállítási alapból Magyarország 6,5 milliárd euró (2300 milliárd forint) támogatásra és 3,9 milliárd euró (1400 milliárd forint) hitelre lenne jogosult, ezt azonban a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unió befagyasztotta.
Magyar Péter hamarosan felálló kormányának egyik legfőbb feladata ezeknek a forrásoknak a hazahozatala, amire már a választások előtt is nagy erőkkel készültek, az április 12-i választási győzelmet követően pedig Magyar már tárgyalt a témáról Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Szintén jogállamisági aggályok miatt fagyasztott be az Unió mintegy 7 milliárd eurót (2500 milliárd forint) az EU strukturális alapjaiból, de ezeknek a feloldására nincs olyan szoros határidő, mint a helyreállítási alap esetében, aminek a lehívási határideje augusztus 31-e.
Ahhoz, hogy Magyarország megkapja a pénzt, a kormánynak be kell nyújtania egy tervet arra vonatkozóan, hogy miként akarják azt az előírásoknak megfelelően elkölteni. Emellett teljesíteni kell a jogállamisági feltételeket, és még azt is be kell mutatni, hogy az elköltött pénz egy része eredményesen hasznosult.
A Reutersnek nyilatkozó források szerint ennek a tervnek a benyújtása várhatóan május 27-én megtörténik, Magyar Péter és Ursula von der Leyen tervezett egyeztetésének másnapján. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervet, a kifizetéseket december 31-ig kell folyósítani.
A hírügynökség megjegyzi, hogy hiába van erős, kétharmados többsége a Tiszának, a szükséges rendelkezések törvénybe foglalása időt vesz igénybe. Magyarország szerencséje, hogy az augusztusi határidő más országokat is szorít, ezért – bár a határidő kitolására nem volt hajlandó – a Bizottság még tavaly júniusban adott több tippet, illetve tettek pár könnyítést is annak érdekében, hogy minden tagállam a lehető legtöbb forrást fel tudja használni.
Ezen tanácsok közé tartozik, hogy a kockázatos, lassú projektek helyett priorizálják a biztonságos és gyors beruházások irányába, illetve megteremtették annak a lehetőségét is, hogy a helyreállítási pénzt olyan, már folyamatban lévő projektekre is átcsoportosíthatják a kormányok, amelyeket különböző forrásokból, például az EU strukturális alapjaiból finanszíroztak, de ugyanazokkal a célokkal rendelkeznek, mint a helyreállítási alap.
Ez lehetővé tenné a kormányok számára, hogy kihasználják a projektek előrehaladott szakaszát, és augusztusra befejezzék azokat. Szintén a könnyítések közé tartozik, hogy a nagyobb projekteket fel lehet osztani kisebb részekre, amelyek így befejezhetők a nyár végéig.
Emellett a helyreállítási alap pénzeinek 4 százalékát át lehet csoportosítani az EU által támogatott InvestEU beruházási programba, további 6 százalékot pedig egy olyan uniós programba, amely a stratégiai technológiák fejlesztését támogatja.
Végül a kormányok a helyreállítási pénzüket nemzeti fejlesztési bankokba helyezhetik, amelyek ugyanazokat a célokat finanszírozzák, mint a helyreállítási alap – ezt a lehetőséget használta ki például Lengyelország, amely szintén későn fér hozzá a helyreállítási alaphoz, szintén jogállamisági okokból.
Forrás:
https://hvg.hu/gazdasag/20260511_reuters-europai-unio-penz-europai-bizottsag-befagyasztott-forras-helyreallitasi-alap-magyar-peter-ursula-von-der-leyen
2026. május 11.
