"Arra kérnék mindenkit, hogy most gondoljon a gyermekeire, unokáira, unokaöccsére, unokahúgára. Azért tartom fontosnak, hogy innen indítsuk a beszélgetést, mert manapság rendkívül sok szó esik a technológiáról, teljesítményről, kapacitásról, rugalmasságról, de mindezek lényege a jövő. A gyermekeink jövője. Ráadásul ez már nem egy science fiction, a jövő elkezdődött és a gyermekeink ebben fognak felnőni." - kezdte előadását Endersz Frigyes az E.ON Hungária Csoport stratégiai igazgatója a Sustainable World 2021 konferencián.
Átalakul a(z energia) világ
Sokszor elhangzik, hogy energiaátmenetben vagyunk – amelynek egyik meghatározó trendje az elektrifikáció -, és ez a folyamat átalakítja az energia világát. Itt azonban sokkal többről van szó: nem csak az energia világa, hanem a mindennapjaink alakulnak át, ahogyan élünk, a világ, ahogyan ma ismerjük
- hangsúlyozta előadásában Endersz Frigyes. A stratégiai igazgató példaként hozta fel a robbanómotoros és az elektromos autók közötti különbséget. Bár úgy tűnhet, hogy csak a motor típusában tér el a két jármű egymástól, a technológiai különbségen túl érdemes végiggondolni, hogyan használjuk a kettőt. Egy elektromos autónál minden konnektor, minden garázs, munkahely egyben potenciális töltőállomást is jelent. Fel kell tenni a kérdést, ha elterjednek az elektromos autók, akkor mi történik a hagyományos benzinkutakkal. Ha nem benzinkúton tankolunk, akkor nem feltétlenül ott iszunk kávét, nem ott vásárolunk autópálya-matricát – azaz a ma megszokott rutinunk átalakul majd.
E.ON Hungária Zrt., stratégiai igazgató
2000-től 2012-ig az IFUA Horváth & Partners tanácsadó vállalatnál dolgozott, több vezetői pozíciót is betöltött. 2012-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz: először a T-Systems Hungary stra
Miért fontos az energiatárolás kérdése?
Az e-mobilitás azonban csak az egyik területe az energiavilág átalakulásának, hasonlóan nagy léptékű változások zajlanak az energiatermelésben is.
"A napelemes rendszerek, naperőművek őrült tempóban növekednek, csak az elmúlt négy évben meghússzorozódott a kapacitásuk. Ha az ember 20 évvel visszarepülne az időben és pontokkal akarná Magyarország térképén az erőműveket jelölni, akkor néhány nagyobb pontot találna. Ha ezt a mai napon tennénk meg, közel 90 ezer pontot tehetnénk le, ennyi erőmű működik Magyarországon. Ezek nagy része háztartási méretű kiserőmű, de vannak ipari erőművek is" - mondta el az előadó.
A MAGYARORSZÁGON TELEPÍTETT NAPELEMES RENDSZEREK TELJESÍTMÉNYE TAVALY ÉV VÉGÉN ELÉRTE A 2000 MEGAWATTOT, AMI KÖRÜLBELÜL MEGFELEL A PAKSI ATOMERŐMŰ JELENLEGI KAPACITÁSÁNAK. VAN AZONBAN EGY JELENTŐS TECHNOLÓGIAI KÜLÖNBSÉG.
Ennek szemléltetésére Endersz Frigyes arra kérte a konferencia közönségét, képzeljék el, hogy a paksi atomerőmű fel van szerelve egy ki-, illetve egy bekapcsológombbal, valamint egy véletlenszám-generátor segítségével 0 vagy 1 számokat hozzárendelnek a működéséhez. Amikor 0 jön ki, akkor az atomerőmű leáll és nem termel semmit, amikor 1-es számot kap, akkor bekapcsol.
"Ez elég merész játéknak tűnik, mégis, ha megnézzük az előbb említett 2000 megawatt napelemkapacitást, akkor nagyjából ez történik: ha napos az idő, akkor termel, ha felhős az ég, akkor nem. Pedig mégiscsak egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amire az egész életünk ráépül. Így jutunk el a hálózat szerepéhez. Ha őszinték vagyunk, akkor se Magyarországon, se máshol a világon nem arra tervezték az elektromos elosztóhálózatokat, hogy ezt a típusú kiszámíthatatlanságot, volatilitást, ki tudják szolgálni. Nem így működött akkor a világ, és most mégis ez a feladatunk" - magyarázta az igazgató, majd hozzátette:
Az energiaátmenet kapcsán talán az egyik legfontosabb fogalom a rugalmasság. Az E.ON-nál úgy gondoljuk, hogy ezen rugalmasság megteremtése a hálózatfejlesztés egyik legfontosabb célja, amelyben kulcsszerepet játszik a hálózat okosítása.”
Az előadásból kiderült az is, hogy az E.ON több olyan hálózatfejlesztési projekten is dolgozik, amelyek célja, hogy a rugalmasság biztosításával lehetővé tegyék az ügyfeleknek, hogy a megújuló erőforrásokat, például a napelemes rendszereket a hálózatra tudják kapcsolni. Ezek kulcsfontosságú fejlesztések, amelyek célja a napelemes rendszerek iránti megnövekedett igény kiszolgálása, ami hálózati oldalon jelentős kihívást jelent.
AZT LEHET LÁTNI, HOGY A MA LEADOTT NAPELEMKAPACITÁSI IGÉNYEK A MAGYARORSZÁGI REKORD CSÚCSFOGYASZTÁS MÁR MAJDNEM DUPLÁJÁT TESZIK KI. OLYAN LÉPTÉKEKRŐL BESZÉLÜNK, AMIRE FEL KELL KÉSZÍTENI A HÁLÓZATOT.
Az okos hálózatok kialakításának kulcsa pedig az adat lesz: ha az elosztó pontosan tudja, hogy mikor, mennyi energiát termelnek az ügyfelek és adott pillanatban mennyit használnak fel, akkor az intelligens hálózatoknak és a megfelelő szoftveres vezérlésnek köszönhetően biztosítani tudják a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, ami az ellátásbiztonság alapja.
A stratégiai igazgató kitért arra is, hogy a hálózatfejlesztés mellett az E.ON egyre több területen kínál fenntartható megoldásokat ügyfeleinek. Ezek egyike például az úgynevezett integrált energetikai megoldás, amely a meglévő energetikai rendszerek korszerűsítését és energia- és költséghatékonnyá alakítását jelenti – egyre többször megújuló energia becsatornázásával. Az elektromos autózás kapcsán példaként hozta fel azt is, hogy az E.ON e-flotta szolgáltatását igénybe vevő vállalkozások, önkormányzati és más partnerek az elmúlt években már több mint 3 millió kilométert tettek meg zéró CO2-kibocsátással.
A felelősség egyben lehetőség is
Ha egy szót kell a fenntarthatóság kapcsán kiemelni, akkor számomra ez a felelősség.
- emelte ki az igazgató, majd hozzátette, hogy ez a felelősség mindannyiunké, az ügyfeleké, a szabályozóé, a finanszírozóé, és természetesen a teljes energia iparágé.
"Mi az E.ON-nál állunk elébe a kihívásnak, hogy olyan villamoshálózatot fejlesszünk, ami hozzájárul a megújuló energiaforrások és a zöld energia elterjedéséhez, így segítve az ügyfeleinket abban, hogy fenntartható és költséghatékony energetikai szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Emellett vállaljuk azt is, hogy a saját karbon kibocsátásunkat lecsökkentjük: az E.ON nemzetközi szinten vállalta, hogy 2030-ra minden tagvállalata felére csökkenti a károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lesz” - hangzott el az előadásban.
„Sokat beszéltünk felelősségről, de hozzá kell tenni, hogy ez egyben óriási lehetőség is. Az energiaipar átalakulása ugyanis nem csak azt jelenti, hogy átalakul a mindennapi életünk, egyben esélyt kínál nekünk arra, hogy jobbá, zöldebbé formáljunk a közös jövőnket. Ezért szól mindez elsősorban a gyerekeinkről”
- zárta előadását Endersz Frigyes.
Kép: Stiller Ákos/Portfolio
