Fürged község Tolna megye északnyugati részén fekszik, ott, ahol a Somogy-tolnai dombvidék a Mezőfölddel összeér. Fekvése tehát természetszerűleg meghatározza adottságait: jobbára löszös talajú dombvidék, síksággal és kisebb fennsíkkal váltakozva. A község is maga egy ilyen fennsíkon fekszik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre.
A település mellett a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út halad át, de az északi külterületeit érinti a Nagyszokoly-Szabadhídvég közti 6409-es út is. Országos közútnak számít még a község területén a 64 313-as út, amely a szinte teljesen megszüntetett (és ezen a szakaszon fel is számolt) Dombóvár–Lepsény-vasútvonal hajdani Fürged megállóhelyére vezetett, Tamási-Kecsegepusztával pedig egy önkormányzati út köti össze, ami teljes szélesítésre és felújításra szorul.
A határos települések: északon Felsőnyék, északkeleten Ozora, délen Tamási, nyugaton Nagyszokoly és Magyarkeszi.
Fürged 1871 táján Felsőnyéktől különválva önálló községgé alakult, erről azonban hivatalos adatok nem lelhetők fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a kőkori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük elődjének, mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott. 1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságából tevődött össze (Aladár puszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhi puszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major). Jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak.
A cigány kisebbség létszámaránya több mint 40%. A lehetőségeket szűkíti, és egyre nehezíti a nagyarányú munkanélküliség, ami becslések szerint közel 30%-os, 1996-ban 120 fő volt. A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 fő volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követően a létszám állandóan csökkent. 1999-ben 707 fő lakta a községet.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 23,2% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A település szerkezete egyedi. Egyenes, széles utak, nagy telkek átlagban 2500 m2 gondozott, de felújításra váró épületekkel és nagyon sok zöld területtel rendelkező település.
A községünkben található egy régi víztorony, ami az 1800-as években épült, valamint egy szintén a körüli időszakban épült vadászkastély, mely jelenleg kultúrházként funkciónál. Egyedi jellemzője községünknek a katolikus, torony nélküli templom, melyet egy régi magtárból alakítottak ki.
Híres szülöttei:
Horhi puszta (mely puszta néhány száz méterre helyezkedett el a későbbi Fürged községtől) jeles szülötte volt Méliusz Juhász Péter (kb. 1532-1572), a Tiszántúl első fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezető, igazi reformátor volt.
A község másik híressége Vas Gereben, eredeti nevén Radákovits József[11] (1823-1868). A kitűnő regényíró megkapóan írja le a korra jellemző cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.
Felsőnyék község polgármesteri hivatalának előkertjében hősi emlékoszlop lett felállítva, rajta a következő 23, az első világháborúban elesett felsőnyéki és fürgedi katona neveivel:
Borsodi István, Breitenstein András, Császár József, Császár Pál, Fazekas György, Fazekas Lajos, Gulyás István, Juhász György, Juhász Márton, Kiss János, Kovács Ferenc, Kovács Károly, Lencsés György, Lencsés Mihály, Máté György, Méregh István, Méregh János, Németh Imre, Palánki János, Piszker János, Piszker István, Porga Ferenc, Sári Gyula Imre
Az emlékművet felerészben Fürged és Felsőnyék község polgárai, fele részben Montenuovo Nándor herceg emelték a hősök iránti mélységes hálájuk jeléül
A településünk egyik legfontosabb adottsága a fekvése, egy fennsíkon helyezkedik el és kiváló, tiszta levegője, ami köszönhető a sok zöld területnek és fáknak.
Elsősorban infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség.
1. A Fürged-Kecsege-Fornád-Tamási önkormányzati tulajdonú összekötő út szélesítése és felújítása elkerülhetetlen.
2. A 6407-es számú Simontornya-Iregszemcse összekötő út Fürged-Nagyszokoly közötti részét szilárd burkolattal ellátni, ami eddig elmaradt, viszont térségfeltáró és gazdasági jelentősége indokolná.
3. Munkahelyteremtés. A közmunkaprogramok jelentőségének csökkenése indokolná a települési munkahelyteremtő komplex program megvalósulását. Több olyan önkormányzati épülettel rendelkezünk, melyet, ha lenne lehetőség, tudnánk hasznosítani. Önkormányzati varrodánk üzemeltetését is át szeretnénk adni, hogy az elsődleges munkaerő piacon legyenek foglalkoztatva az ottani közmunkásaink.
4. Belső önkormányzati útjaink, járdáink sürgős felújításra várnak, hiszen Tolna megyében talán Fürged az egyetlen település, melyet elkerült a közúthálózat és az összes belső út önkormányzati tulajdonban van.
5. Szükséges lenne több épület felújítása, energetikai korszerűsítése és napelemes rendszer kiépítése
6. A szennyvíz, csatornázás szintén megoldásra váró feladat.
