A KSH adatai alapján elkészült a kördiagram, amely bemutatja, hogyan alakult az energiatermelés 2020-ban Magyarországon. Az össztermelés a koronavírus-járvány első évében 450,8 petajoule volt, a közreadott ábráról pedig az is leolvasható, mennyit tettek ki ebből az egyes primer fosszilis, illetve megújuló energiahordozók.
A legnagyobb szeletet a nukleáris energia tette ki az energiamixből, 175,6 petajoule-lal. Másodikak voltak a sorban az éghető megújulók és hulladékok, 115,6 petajoule-lal.
A Mátrai Erőmű VisontánálFotó: MTI/Komka Péter
A fosszilisek között 2020-ban a következő sorrend alakult ki: első a földgáz (54,8 petajoule), második helyen a kőolaj és a kőolajtermékek (43,2 petajoule), a dobogó harmadik fokán a szén (39,1 petajoule).
Energiatermelés Magyarországon a koronavírus-járvány első évébenForrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI
A víz- és szélenergia összesen 3,3 petajoule-t tett ki. Az egyéb nem éghető megújulók, tehát például a naperőművek termelése 19,2 petajoule volt.
A diagram közreadója az MTI és az MTVA Sajtóarchívum.
Forrás: https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Energia/2021_09_26/mutatjuk_a_2020as_hazai_energiamixet 2021. szeptember 26.