• Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom
1824-ben megépítették a harci hívek a község templomát a janyai várrom köveiből. Sajátos késő román stílusban, gótikus belső román megerősítéssel, egyszerű fehér meszeléssel díszített kőtemplom. 1824-ben Szent Mihály napján az új templomot Gelencsér József teveli esperes-plébános áldotta meg.
• Bíró Lőrinc fafaragó népi iparművész munkái – kulturális örökség
Bíró Lőrinc Bukovinában, Hadikfalván született 1921. január 24-én. Nagyon szegény családban született. Édesanyja ápolgatta, nevelgette egyedül, mert édesapjának dolgoznia kellett – ács volt a szakmája. Hatan voltak testvérek. Már gyermekként is sok hányattatáson ment keresztül. Édesapja Radócra vitte egy asztalos mesterhez, hogy szakmát tanuljon. 1944-ben el kellett hagynia a családnak a szülőföldet, s végül Magyarországon, Tolna megyében telepedtek le. A 60-as években a tsz-ek megalakulásakor állatokkal foglalkozott. Zombán újra megnősült, egy fiúgyermekük született. Faragni 1977-ben kezdett, de a fával való foglalkozás egész életét végig kísérte. Az első faragása egy csupor volt, amiből vizet is ivott a forrásnál, amikor legeltette a teheneket. Aztán csinált magának egy kanalat is, amivel kevergette a pityóka levesét. Tagja lett az 1996-ban újjáalakult Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek.
Aktívan részt vett az Egyesület munkájában. Fafaragásai, kiállításai alapján megkapta a Népi Iparművész címet.
Fenn maradt fafaragásait lánya, Bíró Jolán gyűjtötte össze és állandó kiállításon mutatja be saját családi házuk termében Harc Alkotmány utca 19. szám alatt.
• Szabó Zoltán pirografikai munkái-kulturális örökség
Szabó Zoltán alkotásaival megmutatja, hogy a világ milyen sokoldalú, mennyi értéket, érzelmet hordoz. Érdemes tanulmányozni kifejező portréit, az emberi arcon megfigyelhető érzelmi gazdagságot. A természethez való vonzódását fejezik ki az állatokat ábrázoló pirografikái. A jellegzetes, Szabó Zoltán számára fontos épületek képei is sugallnak érzéseket. A bibliai jeleneteket bemutató munkák is nagyon kifejezőek. A festészet mellett a pirografika egyszerűbb színvilága még erőteljesebb műveket eredményezett.
• Diófa csárda – turizmus, vendéglátás
1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Diófákkal beépített terület volt régen, onnan kapta a nevét. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból.
Sajnos a tetőcsere az épület korábbi jellegén sokat rontott, de az összegyűjtött régi eszközök, bútorok, vendéglői eszközök tárgyi értékei mellett a vendéglátás szelleme is komoly értéket képvisel. A csárda udvara egy igazi emlékpark, van trianoni emlékmű turulmadárral, recski, 1956-os emlékmű, Wass Albert, Kovács Béla és Horty emléktábla és szobor, kettős kereszt, Hunyadi János, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos mellszobor.
Nagy Lajos jelenlegi tulajdonos gyűjti a régi festményeket, cserépedényeket, és eredeti szakmájából adódóan a mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Ezek díszítik a harci Diófa csárdát és udvarát. A csárda ezzel a jelszóval várja vendégeit:
“Térj be hozzánk vándor, Ha erre visz utad,
Ha szándékod jó, Itt szeretet fogad!”
• Néprajzi gyűjtemény – kulturális örökség
Harci használati tárgyak, bútorok, ruhák, eszközök gyűjteménye található a Vörösmarty tér 10. szám alatti önkormányzati épületben.
• A Brill Pálinkaház egy családi tulajdonban lévő pálinka manufaktúra.
Nagy Attila és Krizl Edit 2000 óta készítik itt a legkülönlegesebb pálinkákat és párlatokat 2010-ben az egyik legmagasabb szintű szakmai zsűri Magyarország legjobb pálinkája 2010” címmel tüntette ki a 2009-es évjáratú Irsai Olivér szőlőpálinkájukat. 2013-ban pedig pálinkatörténelmet írt a Brill, ugyanis sikerült az amit eddig senki nem ért el Magyarországon. Három év elteltével ismét a legjobb tudott lenni. Birskörte pálinkájukkal másodszorra is megnyerték a „Magyarország legjobb pálinkája” címet.
Kiemelkedően magas szakmai munkáját elismerve pedig 2013-ban a Brill Pálinkaháznak ítélték a „Magyarország legeredményesebb kereskedelmi főzdéje” címet is.
A 2013. évi Országos Pálinkaversenyen immár második alkalommal nyerte el a Magyarország legjobb pálinkája címet – Birskörte pálinkájával. Így - az Irsai Olivér szőlőpálinkájuk mellett – a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pálinkavitrinjében őrzik meg eme nedűket az utókor számára.
2014. év Vállalkozója díját nyerte el – Nagy Attila vállalkozó.
Az Országos versenyen 10 arany-, 6 ezüst-, 1 bronzérem, és 2 Champion díj mellett a Zenit szőlő - Kései meggy házasított pálinkánk kapta a megtisztelő "Magyarország legjobb pálinkája 2015." címet.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2017 - Champion díj, Tramini törköly, Sárgabarack 40%.
Magyarország 2017. évi legeredményesebb pálinkafőzdéje címet a Brill Pálinkaház Kft. nyerte el.
A Pálinkafőzdének 2018-ban "Magyarország legjobb pálinkája" címet a Jázmin szőlőből készült pálinkával sikerült elnyernie.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2018 - aranyérem, Nemzeti Pálinkakiválóság Program 2018 - TOP Pálinkakiválóság.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2019 - Champion díj, Piros Vilmoskörte és Érlelt Kadarka Törköly.
Nemzeti Pálinkakiválóság Program 2019 - TOP Pálinkakiválóság díj.
Magyarország 2019. évi legeredményesebb pálinkafőzdéje – III. helyezett Brill Pálinkaház.
A Brill Pálinkaház érlelt kadarka törkölypálinkája nyerte 2020-ban az Ország Legjobb pálinkája címet az Országos Pálinka- és Törkölypálinka versenyen.