Harc

Harc község földrajzi elhelyezkedése
Harc község a Tolnai Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található.
A két emelkedő utca három domb között két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a XVIII-XIX. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is. Harc község területe meghaladja a 2750 holdat.
Az immár közel ezer fős lakosság többségében római katolikus. Dr. Pataki József Tolna megyéről írt útikalauzában ez olvasható: „Harctól végigtekintve a Sió-Sárvíz-völgyön, dél felé igen szép panoráma bontakozik ki. (…) Észak felé a vizenyős rétek között nehéz felismerni az egykori Anyavár romjait. Ennek köveiből építették a hagyomány szerint a harci templomot.”

A falu történelmi áttekintése

Harc község már a bronzkorszakban létezett. Ezt bizonyítják az erre a korra jellemző előkerült leletek. Kőeszközök, edények. A kelta korból sok csontvázat és egy nagy kelta vaskardot találtak. Népvándorláskori VIII – IX. századi temetőt is találtak Harc község határában.
1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha néven, később „Harcsa” néven nevezték a falut. Harc községhez tartozott 1093-ban már Janyapuszta (Nyanya, Anya) néven. Janyapusztán Árpád-kori cserepeket találtak, a XIV-XV. századi település maradványai is előkerültek. A Hunyadiak korában a megyében 13 vár állt, s ezek egyike Anyavár, másként Sártornya volt.
1543-ban a törökök elfoglalták Anyavárat. A török kiűzése után Janya akkora lehetett az adó-lajstrom alapján mint Tolna, vagy Paks.
1698-ban a Decsi közgyűlés Harcot és Janyát a dunaföldvári járáshoz sorolta. Janya ebben az időben rácok lakta település volt. 1725-ben a falut a völgységi járáshoz csatolták. Nagy valószínűséggel a község a XVIII. század első három évtizedében lakatlan volt és az 1730-as évek elején kezdett benépesedni újra.
1739-ben a falunak már hivatalos pecsétje is volt. 1771-ben már tanítás is volt a faluban. 1789-ben 390 lakosa volt a falunak.
1749-ben kápolna épült a faluban Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb istentiszteleti helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1849-ben Harc és Janya a Szekszárdi Kerülethez tartozott. 1855-ben a szekszárdi orvosi körzethez csatolták. 1861-ben visszacsatolták a völgységi járáshoz. 1868-ban önálló plebániát hoztak létre. Janyán az 1880/81-es tanévben a vallás és Közoktatási Minisztérium iskolát hozott létre. Harcon 1892-ben lett önálló iskola. 1897-ben megépült a jegyző lakás.
Harcnak három nevezetes csárdája volt. Az egyik a Decsi csárda a decsi völgyben Harc határában és a Cifra csárda, amely az akkori szentgáli elágazóval szemben volt. 1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Diófákkal beépített terület volt régen, onnan kapta a nevét. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból. A kocsma államosítása után elvitték onnét. Jelenleg a Vendéglátóipari Múzeumban található.
A fejlődés lassan megindult a faluban. Megkezdődött a járda építés, népkönyvtárat létesítettek. Ebben az időben az állattenyésztés képezi a községi jólétnek és gazdasági előrehaladásának súlypontját.
1925-ben távbeszélő hálózatot létesítettek, utcai lámpákat szereltek fel (néhány petróleumlámpa).
1926-ban Szekszárd Város autóbuszjáratot indított a város és Szakály-Hőgyész útvonalon a község anyagi hozzájárulásával.
1929-ben megépült az új jelenleg is működő Községháza. Ekkor 205 házban 962-en laktak Harc belterületén. Janyapuszta külterület volt és a mai napig is az. Még ebben az évben postaügynökség és nyilvános távbeszélő állomás is létesült.
1931-ben a sióagárdi orvosi körzethez csatolták a községet.
1942-ben a postaügynökségből postahivatal lett. Ez volt a falu számára az elsőrendű és legérzékenyebb jelzés a háborúról. 1944. november 30-án jöttek be a faluba az orosz felszabadító csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot.
1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet Új Élet Termelőszövetkezet névvel. 1952- ben megalakult az Alkotmány, Béke és az Új Barázda termelőszövetkezet. Így 1955-ig több termelőszövetkezeti csoport működött a faluban és Janyapusztán. 1955-ben beindult a községben az óvoda. 1956-ban az Alkotmány és az Új Barázda Tsz felbomlott. 1957-ben új Tsz alakult Petőfi termelőszövetkezet néven.
A község ebben az időben két iskolát működtetett Harc községben és Janyapusztán is. A Kultúrházban előadássorozatok, színjátszócsoportok szerveződtek. Sokan jártak moziba havi 800-nál is többen. Televízió is volt a Kultúrházban, amelyet több mint 400-an néztek.
1961/62-es tanévtől kezdve a harci felsőtagozatos gyerekek a sióagárdi Általános Iskolába jártak. Janyapusztán ebben az időben 30 család, 180 ember lakott. A janyai felsőtagozatosok is Sióagárdra jártak iskolába.
1966-ban a község vásárolt egy új épületet óvoda céljára. Ebben az évben hozták létre a tűzoltószertárat és a sportpályát is.
1967-ben egyesült az Új Élet és a Petőfi Tsz. Ezekben az években elnéptelenedett a művelődési otthon, az emberek vidékre jártak dolgozni, kevés gyerek iratkozott be a harci iskolába.
1969-ben a község termelőszövetkezete egyesült a sióagárdi Sióvölgye Tsz-szel Siógyöngye néven.
1969 szeptemberétől a janyai alsósok is a sióagárdi iskolába jártak.
1970-ben Harc község közigazgatásilag Sióagárdhoz tartozott. 1975-ben az iskola is megszűnt a harci alsótagozatos gyerekek is Sióagárdra jártak.
1978-ban épült Harcon a törpevízmű. 1985-ben az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.

A rendszerváltástól napjainkig

1990 április 13-án a harci Községházán megalakult az önálló harci Községi Tanács.
1991-ben megépült és újra indult új épületben az iskola alsó tagozata.1992-ben megépült az Egészségház. 1991/92-ben bevezették a vezetékes gázellátást. 1993-ban a telefonhálózat is kiépült. Új utcák épültek.
1997-től a község orvosi alapellátása a szekszárdi VII. sz. felnőtt és IV. sz. gyermek-háziorvosi körzethez tartozik.
1998. január 1-től a Harc község Zomba községgel Körjegyzőséget létesített.
1999-2001. évben a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával megépült a Fő utca alján a vízlefolyó védmű.2000-2002. évben Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával megépült az új óvoda. 2002. szeptembertől megkezdte működését.2003-ban kiépült a kábel tv hálózat.
2004. október 1-én megkezdte működését a Teleház a Művelődési Házban.
2004-2006. évben a Belügyminisztérium támogatásával támfal épült a Fő utcában.
2005-ben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT támogatásával aszfaltos burkolatot kapott a Petőfi utca.
2007. február 1-től a Körjegyzőséghez csatlakozott Medina község. 2007-ben a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával a Diós utca, Dózsa utca, valamint a Kölesdi utat és a Vörösmarty teret összekötő útszakasz kövezése megtörtént.2008-ban Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT támogatásával szilárd burkolatot kapott a Jókai utca.
2008-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – EMVA – támogatásából egy Opel Vivaro gépjárművet kapott a község.
2009-2010. évben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács DDOP támogatásával megépült Harc község szennyvízcsatorna-hálózata és a szennyvíztisztító telep.
2012. év novemberében EMVA támogatással átadásra került a felújított Faluház, amely Integrált Közösségi Térként működik. 2013. évben játszótér került kialakításra a Vörösmarty téren pályázati támogatással. 2015. évben teljes felújításra került az Egészségház, korszerű orvosi eszközök kerültek beszerzésre DDOP pályázati támogatással. 2015. évben Falubusz került beszerzésre EMVA támogatással. 2017. évben vis maior támogatással támfal épült a Római Katolikus Templom előtt, a beszakadt pincerendszer tömedékelésre került.
2018. évben VP pályázati támogatással önkormányzati utak kezeléséhez erő- és munkagépek kerültek beszerzésre. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (JETA) támogatásával a közvilágítás korszerűsítése valósult meg, a Polgármesteri Hivatal tetőszerkezete került felújításra, valamint a Kossuth utca páratlan oldalának járda felújítása történt meg.
2019. évben TOP pályázati támogatással Mini Bölcsőde került kialakításra az Óvoda intézményben. Harc Község Konyhája került teljes felújításra JETA támogatással. A temetőben a ravatalozó épület és a kerítés került felújításra, valamint térköves út került kialakításra, napelemes kandelláberek kerültek kihelyezésre JETA támogatással. Orvosi eszközök kerültek beszerzésre a Magyar Faluprogram keretében. TOP pályázati támogatással Harc község Fő utcája felújításra került, kerékpárút funkcióval bővítve, átadása 2020. évben történt meg.
2020. évben az óvoda udvar került felújításra és új kültéri eszközök kerültek beszerzésre a Magyar Faluprogram keretében. Felújításra került a Kossuth utca alsó szakasza, a Siófoki utca felső szakasza, és a Temető utca egy része, valamint a Kossuth utca páratlan oldalán a járda került felújításra a Magyar Faluprogram támogatásával.
KEHOP pályázati támogatással 2021. évben befejeződött az ivóvízrendszer felújítása, víztorony került megépítésre. JETA támogatással a Kossuth utca járda felújítása folytatódik, valamint a Polgármesteri Hivatal részleges felújítása történik meg. 2021. évben megkezdődött a Kossuth utcában a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése.

• Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom
1824-ben megépítették a harci hívek a község templomát a janyai várrom köveiből. Sajátos késő román stílusban, gótikus belső román megerősítéssel, egyszerű fehér meszeléssel díszített kőtemplom. 1824-ben Szent Mihály napján az új templomot Gelencsér József teveli esperes-plébános áldotta meg.
• Bíró Lőrinc fafaragó népi iparművész munkái – kulturális örökség
Bíró Lőrinc Bukovinában, Hadikfalván született 1921. január 24-én. Nagyon szegény családban született. Édesanyja ápolgatta, nevelgette egyedül, mert édesapjának dolgoznia kellett – ács volt a szakmája. Hatan voltak testvérek. Már gyermekként is sok hányattatáson ment keresztül. Édesapja Radócra vitte egy asztalos mesterhez, hogy szakmát tanuljon. 1944-ben el kellett hagynia a családnak a szülőföldet, s végül Magyarországon, Tolna megyében telepedtek le. A 60-as években a tsz-ek megalakulásakor állatokkal foglalkozott. Zombán újra megnősült, egy fiúgyermekük született. Faragni 1977-ben kezdett, de a fával való foglalkozás egész életét végig kísérte. Az első faragása egy csupor volt, amiből vizet is ivott a forrásnál, amikor legeltette a teheneket. Aztán csinált magának egy kanalat is, amivel kevergette a pityóka levesét. Tagja lett az 1996-ban újjáalakult Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek.
Aktívan részt vett az Egyesület munkájában. Fafaragásai, kiállításai alapján megkapta a Népi Iparművész címet.
Fenn maradt fafaragásait lánya, Bíró Jolán gyűjtötte össze és állandó kiállításon mutatja be saját családi házuk termében Harc Alkotmány utca 19. szám alatt.

• Szabó Zoltán pirografikai munkái-kulturális örökség

Szabó Zoltán alkotásaival megmutatja, hogy a világ milyen sokoldalú, mennyi értéket, érzelmet hordoz. Érdemes tanulmányozni kifejező portréit, az emberi arcon megfigyelhető érzelmi gazdagságot. A természethez való vonzódását fejezik ki az állatokat ábrázoló pirografikái. A jellegzetes, Szabó Zoltán számára fontos épületek képei is sugallnak érzéseket. A bibliai jeleneteket bemutató munkák is nagyon kifejezőek. A festészet mellett a pirografika egyszerűbb színvilága még erőteljesebb műveket eredményezett.

• Diófa csárda – turizmus, vendéglátás
1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Diófákkal beépített terület volt régen, onnan kapta a nevét. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból.
Sajnos a tetőcsere az épület korábbi jellegén sokat rontott, de az összegyűjtött régi eszközök, bútorok, vendéglői eszközök tárgyi értékei mellett a vendéglátás szelleme is komoly értéket képvisel. A csárda udvara egy igazi emlékpark, van trianoni emlékmű turulmadárral, recski, 1956-os emlékmű, Wass Albert, Kovács Béla és Horty emléktábla és szobor, kettős kereszt, Hunyadi János, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos mellszobor.
Nagy Lajos jelenlegi tulajdonos gyűjti a régi festményeket, cserépedényeket, és eredeti szakmájából adódóan a mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Ezek díszítik a harci Diófa csárdát és udvarát. A csárda ezzel a jelszóval várja vendégeit:
“Térj be hozzánk vándor, Ha erre visz utad,
Ha szándékod jó, Itt szeretet fogad!”

• Néprajzi gyűjtemény – kulturális örökség
Harci használati tárgyak, bútorok, ruhák, eszközök gyűjteménye található a Vörösmarty tér 10. szám alatti önkormányzati épületben.

• A Brill Pálinkaház egy családi tulajdonban lévő pálinka manufaktúra.
Nagy Attila és Krizl Edit 2000 óta készítik itt a legkülönlegesebb pálinkákat és párlatokat 2010-ben az egyik legmagasabb szintű szakmai zsűri Magyarország legjobb pálinkája 2010” címmel tüntette ki a 2009-es évjáratú Irsai Olivér szőlőpálinkájukat. 2013-ban pedig pálinkatörténelmet írt a Brill, ugyanis sikerült az amit eddig senki nem ért el Magyarországon. Három év elteltével ismét a legjobb tudott lenni. Birskörte pálinkájukkal másodszorra is megnyerték a „Magyarország legjobb pálinkája” címet.
Kiemelkedően magas szakmai munkáját elismerve pedig 2013-ban a Brill Pálinkaháznak ítélték a „Magyarország legeredményesebb kereskedelmi főzdéje” címet is.
A 2013. évi Országos Pálinkaversenyen immár második alkalommal nyerte el a Magyarország legjobb pálinkája címet – Birskörte pálinkájával. Így - az Irsai Olivér szőlőpálinkájuk mellett – a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pálinkavitrinjében őrzik meg eme nedűket az utókor számára.
2014. év Vállalkozója díját nyerte el – Nagy Attila vállalkozó.
Az Országos versenyen 10 arany-, 6 ezüst-, 1 bronzérem, és 2 Champion díj mellett a Zenit szőlő - Kései meggy házasított pálinkánk kapta a megtisztelő "Magyarország legjobb pálinkája 2015." címet.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2017 - Champion díj, Tramini törköly, Sárgabarack 40%.
Magyarország 2017. évi legeredményesebb pálinkafőzdéje címet a Brill Pálinkaház Kft. nyerte el.
A Pálinkafőzdének 2018-ban "Magyarország legjobb pálinkája" címet a Jázmin szőlőből készült pálinkával sikerült elnyernie.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2018 - aranyérem, Nemzeti Pálinkakiválóság Program 2018 - TOP Pálinkakiválóság.
Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny 2019 - Champion díj, Piros Vilmoskörte és Érlelt Kadarka Törköly.
Nemzeti Pálinkakiválóság Program 2019 - TOP Pálinkakiválóság díj.
Magyarország 2019. évi legeredményesebb pálinkafőzdéje – III. helyezett Brill Pálinkaház.
A Brill Pálinkaház érlelt kadarka törkölypálinkája nyerte 2020-ban az Ország Legjobb pálinkája címet az Országos Pálinka- és Törkölypálinka versenyen.

Különleges szokások/események
Majális
Harcon minden évben május 1-jén megrendezik a Majálist a sportpálya területén.
Programok: májusfa állítás, majális focikupa, főzőverseny, piknik a pálya körül, kézműves-foglalkozás kicsiknek és nagyoknak, játszósarok piciknek, akadályverseny, sörivóverseny, palacsintaevő-verseny, söröskorsó-tartó verseny, habparti, tűzoltóautó és rendőrautó bemutató, karaoke bár, csillámtetoválás, arcfestés, lufihajtogatás.

Falunap
Minden évben a nyár folyamán megrendezik a falunapot a Vörösmarty téren a faluközpontjában.
Programok: bográcsos főzőverseny, élő csocsóverseny, ugrálóvár és rodeóbika, sós- és édes sütemény készítés verseny, Jó ebédhez szól a nóta – élő zenekarral, színpadi műsorok, családi akadályversenyek, kézműves-foglalkozás kicsiknek és nagyoknak, kiállítások, koncert, szabadtéri bál.

Szüreti felvonulás és bál
Minden évben szeptember végén vagy október elején megrendezik a községben a szüreti felvonulást és este bál van a faluházban.
Programok: felvonulás Harc község utcáin, bíró és bíróné tánca, közös tánc, este bál a faluházban.

Tervek a jövőre nézve
Bel- és külterületi utak felújítása, járdák felújítása, csapadékvíz-elvezetés kialakítása, Polgármesteri Hivatal felújítása, önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai korszerűsítése, Faluház felújítása, Könyvtár különálló épületbe költöztetése, rendezvénytér kialakítása, fitneszpark kialakítása, sportöltöző épület felújítása épület magasítással,konditerem kialakítása a sportöltöző épületében, építési telkek kialakítása.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram