Kritikus esetek világítanak rá arra, hogy mekkora szükség van új erőművek építésére
Nem csak a gazdaság újraindítása miatt volt szükség jelentősen több áramra tavaly, mint 2020-ban; a járvány előtti évhez képest is nagy a kereslet növekedése. Mindez pedig mindinkább az importra való támaszkodással elégíthető ki, ami nemzet- és ellátásbiztonsági kockázatot is jelent. A szelesebb, naposabb időszakok eközben egyre nagyobb gazdasági terhet jelentenek, mert a drágább áramnak kedveznek, a legolcsóbban termelő atomerőmű rovására.
Az első komolyabb téli hideg alkalmával máris megdőlt a hazai áramfogyasztás, vagyis az abszolút rendszerterhelési csúcs. Nem is kellett sok idő ahhoz, hogy a korábban mért rekordot felülmúlja az áram iránti igény, hiszen a legutóbbi csúcsot - 7361 MW-ot - december 9-én mérték. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító publikus adatai alapján január 25-én délután 17 óra 15 perc körül született az újabb, történelmi hazai rendszerterhelési csúcs 7396 MW (15 perces) értéken. Ezzel kapcsolatban Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a blogján arról számolt be, hogy az igények fedezésére igen magas importhányadra volt szükség, az adott időszakban 2851 MW villamos energiát külföldről kellett beszerezni. Úgy véli: Magyarország már most is nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, és ez a jövőben fokozódik a kieső alaperőművi kapacitások, az importlehetőségek beszűkülése és a folyamatosan növekvő igények miatt.
SZERENCSÉS ÉS KEVÉSBÉ KEDVEZŐ ESETEK
Mielőtt rátérnénk a problémákra, vegyük sorra, mely áramtermelők hogyan szerepeltek a kérdéses időszakban! A legnagyobb kapacitású létesítmény, a paksi atomerőmű 2052 MW-ot biztosított. Hárfás Zsolt, megelőzve az ilyen esetekben korábban már többször felmerült ellenzéki visszhangot, amely szerint titkos kísérletek, túlterhelés zajlott volna a korábban blokkonként 500 MW (sőt építésekor 440 MW) névleges teljesítményű létesítményben, leszögezte: a folyamatos fejlesztések nyomán már csaknem 2027 MW-ot adhat az erőmű négy blokkja. Az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik, jelen esetben a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot, nagyobb teljesítményt biztosított.
A csúcs idején a szén 450 MW-ot, a gáz pedig 1636 MW-ot adott, a szélerőművek 86 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 325 MW-ból, a naperőművek pedig 0,03 MW-ot biztosítottak, miközben az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye már majdnem 1800 MW-ra tehető. A háztartási méretű napelemek -, amelyek teljesítménye már több mint ezer MW - szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, naplemente után. Az egyéb erőművek 320 MW teljesítményt adtak. Mindebből leszűrhető, hogy az időjárásfüggő megújulók nem tudnak ellátásbiztonságot garantálni, hiszen az emberek és az ipar megnövekedett igényét akkor is ki kell tudni elégíteni, amikor nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél - emelte ki a szakértő.
NINCS MEGÁLLÁS
Az áram iránti igény a Mavir adatai alapján mintegy négy százalékkal nőtt tavaly 2020-hoz képest, 46,9 TWh-ra volt szükség az országban. A növekedés most elsősorban a koronavírus-járvány által leginkább sújtott, gazdasági leállásokkal tarkított év és a rákövetkező, már az újraindítás jegyében zajló esztendő közötti különbségből adódik - gondolhatnánk, és ez részben igaz is. Ám a 2021-es fogyasztás a 2019-es, járvány előtti évhez képest is csaknem háromszázalékos növekedést mutat. Ettől függetlenül látványos, hogy tavaly, egy év alatt a hazai termelés két, az import mennyisége pedig kilenc százalékkal növekedett, így a behozatal éves részaránya 27 százalékra nőtt. A villamosenergia-import abszolút értéke 2021. december 15-én 16 óra 30 perc környéken érte el éves rekordját, 3267 MW-ot, ami akkor a fogyasztásnak nem kevesebb, mint 46 százalékát fedezte. Az importarány többször még az 53 százalékot is meghaladta. Ez Hárfás Zsolt szerint súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, tekintettel arra is, hogy az európai villamosenergia-rendszer már most is kapacitáshiánytól szenved, vagyis - értelmezhetjük - eljöhet olyan időszak, amikor még az importra sem támaszkodhatunk, mert vagy más veszi meg az áramot, vagy nem is lesz eladó termék.
Megjegyezte azt is, hogy a valós fogyasztásnövekedés még a jelzettnél is nagyobb lehetett tavaly, tekintettel arra, hogy a háztáji napelemek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között. Nem kis tételről van szó, ugyanis 2021 harmadik negyedévének végére a kategória beépített összkapacitása meghaladta az ezer MW-ot.
KÉRDÉSES DÖNTÉSEK
Éppen a növekvő napelemes-kapacitás miatt kellett több alkalommal is jelentősen csökkenteni az egyébként stabilan szolgáltató paksi atomerőmű teljesítményét. A létesítmény éves szinten 16 TWh villamos energiát termelt, ami 47 százalékos termelési részaránynak felel meg. Az érték lehetett volna nagyobb is, de éppen ezt, a nem kifejezetten rugalmas termelők között számon tartott erőművet kellett leszabályozni, amikor éppen jobban sütött a nap és fújt a szél, mivel a megújuló alapú áramot kötelező átvenni. Ezt a szakértő minden szempontból abszurdnak nevezi, tekintettel az így keletkező gazdasági károkra. Mint írja, 2020-ban az atomerőmű egy kWh-ra jutó egységköltsége 11,4 forint volt. Vagyis ennyiért termelt a létesítmény, de az árban foglaltatik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba fizetendő 1,6 forintos összeg is, ami a majdani leszerelés költségeit hivatott fedezni. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy tavaly a nap- és szélerőművek átlagos kötelező átvételi átlagára mintegy 37 forint volt. Mindez 2021. május 9-én például, amikor 340 MW-tal kellett visszaterhelni a paksi atomerőművet, e-miatt ötmillió kWh-t nem tudott megtermelni, egyúttal 57 millió forinttal kevesebb bevételt jelentett a létesítménynek. Tegyük hozzá, hogy a kiesés az állami tulajdonban lévő MVM-et terheli.
A fentiekre tekintettel a szakértő úgy véli: a fogyasztási csúcsok legfőbb tanulsága szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket biztonságosan ki tudjuk elégíteni, emellett minimalizálni tudjuk a már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó jelentős villamosenergia-importot, mindenképpen szükség van új erőművek építésére Magyarországon. Olyan erőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II beruházás is ezt a célt fogja szolgálni, de idesorolandó a mátrai erőmű korszerűsítése is, amelynek nyomán egy új, ötszáz MW-os földgázüzemű blokk és egy hulladékhasznosító blokk is épül - igaz, ezzel párhuzamosan a lignittüzelést leállítanák. Amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő stabil kapacitás, amellett természetesen szükség van a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztésére is - véli a szakértő, hozzátéve, hogy azokat reálisan kell értékelni.
Forrás: Magyar Nemzet
2022. január 28.
