Alapítványi fenntartású lett tavaly nyár vége óta a Dunaújvárosi Egyetem. Hogy a fenntartó és a működtetés változása milyen tartalmi változásokkal jár, erről kérdeztük az egyetem rektorát, dr. András Istvánt.
Dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) rektora január 17-én vehette át a Leszno város tiszteletbeli nagykövete megtisztelő címet, a lengyel országi Leszno Városi Tanácsa ünnepi ülésén, amelyet az önkormányzat művelődési központjában adtak át. Mint azzal korábban már többször foglalkoztunk, alapítványi fenntartású lett tavaly nyár vége óta a Dunaújvárosi Egyetem. Hogy a fenntartó és a működtetés változása milyen tartalmi változásokkal jár, erről kérdeztük az egyetem rektorát, aki válaszában kifejtette: a formai átállást követőtartalmi változásoknak van most az idejük.
A Dunaújvárosi Egyetem a Paks II. projekt egyik tudásközpontja lesz, ezen az úton már jó pár éve elindultak. Dr. András István úgy fogalmazott, hogy az alapítványi működésnél az 1.0 modellváltás már lezajlott. Most van folyamatban a 2.0 verzió. A formai átállást követő tartalmi változásoknak van most az idejük. Ez a képzés, a humánerőforrás és szervezeti kultúra fejlesztését, s az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését jelenti.
– Ez pontosan mit takar?
– Az egyik legfontosabb fejlődési irányt a fenntartó és az ágazatirányítás egyértelműen kijelölték már az átalakulás során. Ez pedig a nukleáris tudásplatform létrehozása. Ez azt jelenti, hogy számos képzésünkben meg kell jelennie a nukleáris tudásnak.
– Ez gyakorlatilag a Paks I. működtetésével és Paks II. építésével és működtetésével kapcsolatos képzéseket takarja?
– Pontosabban a két vállalat mellett az illetékes minisztériummal, további ipari partnerekkel és a velünk együttműködő egyetemekkel közösen fogalmazzuk meg, hogy az építéstől a működtetésig milyen szakemberekre van szükség, s nekünk kiket kell ezen belül képeznünk. Már most sikeres és népszerű a Paks II. Akadémia keretében működő atomerőműi üzemeltetési szakmérnök képzésünk. De a mérnök alapképzéseinkbe is belefogalmaztuk a nukleáris tudás különböző elemeit. Azt kínáljuk azoknak a fiataloknak, akik a nukleáris szakma iránt érdeklődnek, hogy nyugodtan válasszák a most induló anyagmérnök-, gépészmérnök- vagy informatikai mérnökképzésünket, mert a képzés utolsó harmadában lehetőségük van ilyen jellegű specializációt választani.
– Tehát a nukleáris tudás beleépül a képzési struktúrába?
– Minden képzés úgy épül fel, hogy első évben azokat a tárgyakat tanulják a hallgatók, amit illik tudni egy diplomával rendelkező embernek. Második évben azt, amit egy mérnöknek tudnia kell, a harmadik évben pedig mindazt, amit mondjuk egy gépészmérnöknek vagy egy anyagmérnöknek. A képzés végén kerül sor arra, hogy azt is elsajátítsák, amire egy olyan gépész-, anyag- vagy informatikai mérnöknek van szüksége, aki a nukleáris iparban szeretne elhelyezkedni. A specializációt kiegészíti egy félév szakmai gyakorlat is. Mindemellett a szakdolgozat témája is javaslatunk szerint egy adott gyakorlati, vállalati problémára épül. Így a hallgató az alapképzés mellett egy nagyon erős többletképzettséget is kaphat ezáltal, nukleáris tudás birtokába kerülhet.
– A Bánki középiskola is az egyetemhez került. Ott is várható változás?
– Sok szempontból kötött a technikusképzés. Tervezzük a képzési kínálat bővítését. Mindemellett igyekeztünk egy erős együttműködést kialakítani a két képzési szint között. Így a többi között közös laborparkunk van, és tanáraink átoktatnak. Nyitva áll a kapunk azok előtt, akik a Bánkiból érdeklődnek az egyetem lehetőségei iránt.
– Vonzóak ezek a lehetőségek?
– Úgy véljük, hogy a térségben nem kérdéses, hogy nagy lehetőség rejlik a paksi bővítésben. Egy hatalmas beruházás, ahová különböző képzettségű, végzettségű emberek kellenek. Így egyaránt kellenek a jó hegesztők, a kiváló technikusok, a felkészült diplomások és persze a tudományos fokozattal rendelkező kutatók is. Ennek igyekszünk közösen megfelelni.
– Ehhez a tárgyi eszközök is rendelkezésre állnak?
– Nyár végére lezárul a Paksi Kompetencia- és Kutatóközpont által finanszírozott első szakasz, a másfél milliárdos beruházás. Ebből ki tudunk alakítani két magas színvonalú labort, és a hegesztőbázist is fejleszteni tudtuk. Tehát nemcsak mint oktatási intézmény, hanem mint kutatóbázis és tudásközpont is erősödik az intézményünk. Ezenkívül az intézményfejlesztés is folytatódik. Az érinti az informatikai infrastruktúránkat, amely felett eljárt az idő, és a főépületet is szeretnénk „okos épületté” alakítani. Javítjuk a szakképzés tárgyi, módszertani feltételeit is. Szeretnénk tartalmi és formai téren is nemzetközi színvonalat felmutatni.
Forrás: Dunaújvárosi Hírlap
2022. február 3.
