Egy délnyugat-finnországi kistelepülés ad otthont a világ első hosszú távú, radioaktív szemét tárolására alkalmas telepének, amely a szakértők szerint akár több évezreden keresztül képes lesz biztonságban tárolni az elhasznált, szennyezett fűtőelemeket azok lebomlásáig. A Finnországban található kisváros, Eurajoki alatt épül a világ első olyan atomtemetője, amely akár 100 ezer évig képes tárolni a radioaktív anyaggal szennyezett elemeket.
Az atomenergia és a megújuló energia kérdése ugyan az orosz–ukrán konfliktus kapcsán némileg háttérbe szorult, pont maga a háború lehet az, ami elősegítheti az alternatív energiaforrások népszerűségét. A még működő erőművek működtetése, leállítása azonban elképesztő mértékű radioaktív elemet eredményezne. Emiatt ahhoz, hogy biztonságos atomenergia-felhasználóként éljünk, először a szennyezőanyagok tárolását kell megoldani.
Az atomenergia ellen több olyan érv is szól, amelyek miatt valóban a leállításuk melletti döntés lehet a legészszerűbb. Ugyanis ezeknél az erőműveknél a legmagasabb a halálos balesetek kockázata, a működő erőművek segíthetik az atomfegyverekhez szükséges elemekhez való hozzáférést, a radioaktív hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása pedig rendkívül bonyolult és kevés tapasztalat van ezzel kapcsolatban.
Ez utóbbira találhattak megoldást most Finnországban, ahol már épül a világ első, állandó hulladéklerakó létesítménye, amelyet 2024-től a tervek szerint üzembe is helyeznek. Az Onkalo, magyarul „Mély gödör” névre keresztelt föld alatti létesítmény Eurajoki kisvárosa alatt épül, amely mindössze 19 kilométerre fekszik az Olkiluoto szigetétől, amelyen két korábbi és egy nemrég elindított reaktor is található. Az új reaktor júliustól már teljes kapacitáson üzemelhet, amellyel az országban található két erőmű együttesen egész Finnország energiaellátásának 40 százalékát fogja lefedni.
Az olkiluotói erőműnek a radioaktív hulladékát tárolná el az új atomtemető, amelyben a kiégett uránium-fűtőelemeket robotok zárják majd öntöttvas tartályokba, melyeket aztán rézhordókba helyeznek. A tartályok közé argongázt töltenek, hogy azok inert atmoszférát teremtsenek a hordókban, amiket ezt követően lehegesztenek. Ezeket a hordókat (egy ilyen lyukba körülbelül 30-40 hordó fér el) 430 méter mélyre engedik le a föld alá, ahol az agyag egy fajtájával, bentonittal fedik le, majd bebetonozzák, így meggátolva, hogy azokból bármilyen radioaktív anyag a környezetbe szivároghasson. Az egyébként az Empire State Building magasságánál is mélyebbre fúrt alagutakban százezer évig is tárolhatják a veszélyes hulladékot, amely idő alatt az biztonságosan, teljesen lebomlik.
A településre amiatt esett a választás, mivel Eurajoki a két geológiai törésvonal között helyezkedik el, így kevésbé van kitéve – az arra egyébként sem gyakori – földrengéseknek. Emellett fontos szempont, hogy ezen a területen az alapkőzet gneiszből áll, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy nem ereszti át a vizet, így a szennyezőanyagokat sem tudja a felszínre mosni.
Az egyetlen módja annak, hogy a dolgok a tárolóból a felszínre kerüljenek, és hatással legyenek az emberekre, ha víz szállítja őket – mondta a Science-nek Sarah Hirschorn, a Kanadai Nukleáris Hulladékgazdálkodási Szervezet földtudományi igazgatója.
A létesítmény a tervek szerint 2024-től fog üzemelni, emberi életszakaszok mértékével nézve szinte az örökkévalóságig.
Forrás: https://index.hu/techtud/2022/03/31/szazezer-ev-radioaktiv-temeto-finnorszag/
2022. március 31.
