Sükösd 3662 fő lakosú nagyközség, Bács-kiskun megye délnyugati részén. A település az 51-es és 54-es utak találkozásánál fekszik. Sükösd első írásos említésére a Tihanyi Alapítólevélben bukkanhatunk. Évszázadokig közvetlenül a Duna mentén feküdt, a mai Ósükösd területén. Talán ennek is köszönhető, hogy a török időkben, a Duna-ágak védelmében, ha megfogyatkozva is, de megmaradt lakossága. A hódoltság után, a 18. század elején, a kalocsai érsek birtokába került. Meggyérült lakossága mellé, rutén, szerb és német telepesek érkeztek.
A Duna ismétlődő, pusztító áradásai miatt, az érsek szükségesnek látta a községet a védett magas partra, az országút mellé, mai helyére telepíteni. Lakossági tiltakozás mellett, 1810-ben indult meg a költözés, és az 1830-as években fejeződött be. A folyamatot az új iskola, a plébánia és a római katolikus templom felépülése gyorsította meg, utóbbi 1821-re készült el. Tehát napjainkban őseink feltelepülésének 200 éves évfordulóját éljük.Sükösd Nagyközség az Alföld települése. Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Baja városától 13 km-re északra, a Dunától 5 km-re keletre, azon a hátságon helyezkedik el, melyet Kecel-Bajai hátságnak is szokás nevezni.
Északon Dusnok, keleten Nemesnádudvar, Rém és Csávoly, délen Érsekcsanáddal határos, nyugaton a Duna vonala zárja be határát. A .község nevének keletkezésével kapcsolatosan két vélemény alakult ki. Az egyik: Dr. Udvardy József a sükösdi plébánia „Historia Domus”-ában. Ezek szerint a „Tihanyi alapítólevél”-ben fellelhető Segesti község nevével azonosítja.
A másik vélemény szerint a község nevének előzményeit a latin Sixtus-ban kell keresnünk. Különösen Horger Antal, és Pais Dezső véleménye számottevő ebben a kérdésben. Ennek lényege a következő: A latin -us végű keresztnevekről a magyarban gyakran elmarad az -us végződés. Így a nyelvben a Sixtus-ból Sixst lett. A mássalhangzók torlódása miatt nyelvünk az utolsó mássalhangzót kiejti és a névből Siks lesz. S miután még mindig két mássalhangzó marad egymás mellett, ennek feloldására egy magánhangzót vesz fel a két mássalhangzó közé. Így lesz a Sikis vagy Siküs alak.
Munkalehetőség szempontjából a településen mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint faipari vállalkozások biztosítanak megélhetést, humán területen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Helyben működő óvoda és alapfokú iskola van a községben, biztosítottak az egészségügyi alapellátás feltételei, megoldott a szociális ellátás alapszolgáltatással és bentlakásos intézményi formában is. A közművelődés területét a Sükösdi ÁMK intézménye fogja össze.
Polgármesteri Hivatalunk önálló.
Az 51-es útról a Duna felé letérve, a Kápolna-dűlőben áll a Szent Anna kápolna, Sükösd egyik legfontosabb nevezetessége. A hagyomány szerint Pocskai Gergely érseki erdőkerülő építette 1747-ben kislánya emlékére, akit egy vadászaton véletlenül halálosan megsebesített. A kápolna július utolsó hétvégéjén megtartott búcsúja és a hozzá kapcsolódó Anna napok a nagyközség egyik leglátogatottabb ünnepe.
A település másik vonzereje, csodálatos természeti környezete, melynek egy része természetvédelmi terület. Vadban gazdag erdők, és kitűnő horgásztavak várják az idelátogató természetkedvelő turistákat. Fontos megemlíteni a 200 évvel ezelőtt épült, műemléki oltalom alatt álló római katolikus templomot, melynek freskó oltárképét 1950-ben Prokop Péter pap-festő készítette.
2. pontban említett kápolna története. Szent Anna napjához kapcsolódóan 25 éve rendezünk Anna napi rendezvénysorozatot a településen. Mely vallási és profán elemeket egyaránt tartalmaz. Érdekesség a község történetében a Duna mellől való feltelepülés,melynek leiratát az 1. pontban részleteztük.A mai napig Ósükösdnek nevezett ősi település rész közkedvelt alakosság körében. Közelében a Duna mentén számos üdülő épült, ahol még mindig sokat hódolnak a kis szerszámos halász szenvedélynek, vagy a horgászatnak.
Büszkélkedhet a település 50 éves népdalkörrel 30 éves cserkészcsapattal, 55 éve működik amatőr futball közösség, akik minden kedden este rúgják a bőrt, és a faluban csak "Keddi foci" néven ismertek. 70 éves múlt a Sükösdi Sport Club Egyesület, mely több, mint 100 fiatal egészséges életmódját határozza meg. Fontosnak tartom megemlíteni a Polgárőr Egyesületünket, a Kertbarátkört, mely csoportosulások a közösségi élet aktív színterét alkotják.
10 éve működik a Ripityom Néptánccsoportunk a Voluntas Kulturális Alapítvány gondozásában, és nagyon fontos tevékenységet végez a Sükösdi Helytörténeti és Kulturális Egyesületünk is. Sükösdnek a szlovákiak madar településsel van testvér-települési együttműködése, és aláírás előtt áll ugyanez a kárpátaljai Badaló községgel is.
Az idei évben fejeződik be egy köze 10 ha-os terület Ipari Parkká való alakítása. Örvendetes, hogy már 8 céggel van a területekre aláírt szerződése az önkormányzatnak. Látható, hogy ezek a vállalkozások munkahelyeket is fognak teremteni. rövidesen zárul egy turisztikai pályázatunk, melynek eredményeként egy községi Faluház-Öko Központ üzemelhet, ahol a helyi értétek bemutatása mellett a növény-és állatvilágunkat is prezentálni tudjuk, és kulturált körülmények között tudunk kikapcsolódást biztosítani a szabadidő hasznos eltöltésének terén, mind a helyi lakosságnak, mind pedig a hozzánk látogató turistáknak.
Ezt segíti, hogy a központ az Eurovelo6 kerékpárútról és a Kéktúra útvonalról egyaránt jól megközelíthető. Fontos még az aszfaltozatlan utcáink szilárd burkolattal való ellátása, a meglévők felújítása. Intézményeink energiahatékonyságának biztosítása, és a sportcélú lehetőségek fejlesztése, újak kialakítása, a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Fontos, hogy mindezek a népesség megtartásához, lehetőség szerinti növeléséhez vezessenek. Ehhez elengedhetetel a helyben biztosított munkalehetőség, és a kikapcsolódáshoz szükséges feltételek megteremtése, bővítése.
