A községen a 6-os és 7-es főutat összekapcsoló, Dunaföldvár-Nagykanizsa között húzódó 61-es főút halad keresztül; az út mentén Előszállás a Dunaföldvárt követő első település. A 2010-ben átadott M6-os autópályán a 86. kilométernél lehet lekanyarodni Előszállás felé. A településtől nyugatra ered a Nagykarácsonyi-vízfolyás, amely a települést északi irányban megkerüli és keleten a Felső-tóba torkollik.
A község és környéke a Mezőföld meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú területei közé tartozik. A derült napok évi száma (90) igen magas, a napsütés évi összege meghaladja a 2000 órát.
Előszállás és környéke már a rómaiak előtt lakott hely volt. Nevét 1537-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Illésházy-oklevelek egyikén találjuk meg, „Elevzallas” formában.
Az első rendi épület Niklas Antal heinrichaui apát 1723-as látogatása után épült fel, a majorság gazdasági épületeivel együtt. 1765-ben emelték a ma is látható rendházépületet. 1751-ben szent Anna tiszteletére kápolnát, 1778-79-ben Kisboldogasszony-templomot építettek. A plébánia 1766-tól működik. Bár régebb óta lakott hely, Előszállás önálló községként 1928-ban jött létre.