Paks városa Tolna megyében található, a Paksi járás központja. Közel tizenkilencezer lakosával Szekszárd után Tolna megye második legnépesebb települése. Történelme az őskori civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível, az egykor itt húzódott római kori limes és Duna-menti hadi út évszázadokra jelentőssé tette. A Paks helynév első ismert írott formája Pakws a 14. századból, majd előfordult Paxi, Pax formában is. Eredete a Pakus személynévre vezethető vissza. Sváb népszokásairól és kiváló halászlevéről messze földön híres, mely kisváros létére igen sok rendezvénynek ad otthont. Országos ismertségét legfőképp atomerőművének köszönheti, amely Magyarország egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve. A város gazdasági ereje a környező települések lakosságának jó részét is idevonzza, sokan dolgoznak itt ingázóként. A hangulatos város életében jelentős szerepet játszik a Duna és a víz. A víznek köszönhetően tudták felépíteni az atomerőművet, hozzájárult a hajómalmok működéséhez és a molnárcégek felvirágzásához. Halászatának, vízisportjainak, olimpikonjainak és halászlevének köszönhetően Paks neve ismertté vált.
Tűzpiros halászlé, zamatos siller bor, izgalmas sportesemények, gazdag kulturális programok, régi, szűk kis utcácskák és új épületek építészeti összhangja, a modern technika diadalaként a város képéhez hozzátartozó atomerőmű és mindezek örök hátteréül szolgáló Duna a régi és az új csodás összeolvadása, mind megtalálható Pakson, az együttműködés városában. Turisztikai látnivalók: Sárgödör téri pincefalu, Lussonium római kori romkert, Duna-parti gesztenyesor, Gárdonyi-kilátó, Makovecz-templom, múzeumok, Ürgemező, stb.
A település gazdaságát a dunai hajózás, a kereskedelem lendítette fel. A folyó és környezetének mai jellege az 1841-es folyószabályozást követően alakult ki. Az atomerőmű előtt a konzervgyár és a téglagyár működése fémjelezte Paks iparát, természetesen egyéb más iparágak, a halászat és a mezőgazdaság töretlen fejlesztése mellett. A paksi atomerőmű négy reaktorblokkjának 1973-1987 közötti megépítése új, máig tartó lendületet adott a város gazdasági és társadalmi fejlődésének. Kivételes adottság a sós fürdős paksi gyógyvíz, a Paksi Gyógyászati Központ részét képező gyógyfürdőt 2014-ben adták át.
A fejlesztések középpontjában a Paks2 beruházáshoz szükséges infrastruktúra kialakítása, a bővítésen dolgozók lakhatásának, ellátásának, egészségügyi és kulturális igényeinek kiszolgálása mind olyan összetett kihívás, melyet, ha jól old meg a település, akkor mindenki javát szolgálja, Paks stabil gazdasági bázisra épülő, igényes természeti és épített környezettel rendelkező, a lakosság megfelelő életminőségét garantáló, funkciókban gazdag város lesz. A bővítés kapcsán felmerülő városfejlesztési feladatok nagy felelősséget rónak a városvezetésre, mert az új létesítmények újabb évtizedekre megalapozhatják az itt dolgozók és a paksiak jólétét, gazdasági és kulturális közérzetét.
