Magyarország dunántúli részében, Tolna megyében, a megyének 109 települése közül az egyik legszebb faluja, az itt születetteknek és a felnövő nemzedékünknek. A településnek a Tolnai Hegyhát adja meg a különleges szépségét, ugyanis a Hegyhát nyugati oldala itt emelkedik legmeredekebben a Kapos völgye fölé.
Mi az, hogy Tolnai Hegyhát? Nyugatról a Kapos, Északról és Keletről a Sió és a sárrét majdnem párhuzamosan egymás mellett haladva egy kilométer távolságban. Az utóbbiak Sióagárdnál egyesülve, Szekszárdnál ömlenek a Dunába. Délről a Völgység határolja a Hegyhátat. A Hegyhát elsősorban lösszel borított terület, melyen nagy területű erdők találhatóak. Jelentős vadállománnyal rendelkezik, messze földön híres a Gyulaj – i dámvadrezervátum.
A Hegyhátban található 24 községből Keszőhidegkúton emelkedik a legmeredekebben a Kapos völgye fölé. A falu házai lépcsőzetesen helyezkednek el, összesen háromhosszú utcasorra tagolva. A település szomszéd falvai: északról Belecska, keletről Miszla, délről Gyönk, és Szárazd, nyugatról Regöly és Tamási.
Keszőhidegkút területe már az őskorban is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt feltárt bronzkori leletek, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek. A magyarok 900 körül telepednek itt le a Keszi törzsből.
Először egy 1397-es Zsigmond – kori oklevél tesz említést a településről. A török időkben a település teljesen elnéptelenedett, a török megszállás után a visszatelepülő kisszámú magyar család mellett, Hesseni evangélikus német telepesek érkeztek, összesen 7 család.
Az első telepeseket milyen kép is fogadhatta? Az életben maradás feltételének egyik legfontosabb elemét a vizet találta meg, azt a forrást, ami a falu kialakítására lehetőséget teremtett. Későbbiek során a falu nevét is erről a forrásról nevezték el HIDEGKÚT – nak. Az erdővel borított Hegyháton fáradtságos munkával szántókat létesítettek, házakat és a föld gyomrába vájt pincéket építettek, és lassan - lassan kialakult a falu!
Név eredet
A község nevét HIDEGKÚT, a falu közepén lévő forrásról kapta. A kút felszíni kamráját és az alatta rejtőzködő öt köbméteres medencéjét a falu előjárósága 1902 – ben építette. A kút előtt látható 15 méter itatóvályúkat egyszerre több lovas szekérrel is meg lehetett közelíteni. A kút ajtaja feletti íves részben 1902- es dátum és Hidegkút felírat volt látható. A kamra részben ma is látható a zománc- tábla, melyre német nyelvű gót betűkkel az alábbi vers van írva:
„ Rég elmúlt időben itt ez árnyas helyen
Forrásra leltek az itt járó emberek
És ezután nemsokára
Falu lett itt karikára
E kúttól vette a falu a nevét
Élvezve annak jó és hűs vizét
Falunk közepén áll e kút
S neve így lett Hidegkút. „
A medencéből kétcolos vascsövön ömlik a víz a beton vályúkba, percenként 39 liter a vízáteresztő képessége. 1902 óta, 119 esztendeje folyik a víz a végtelenbe! Az 1910 – es utolsó nagy – Magyarországi népszámláláskor kötelezik a községi előjáróságot, hogy ettől az időponttól a falunak használnia kell a nevében, a honfoglalás kori KESZŐ település előnevet. Ettől az időtől lett a falú új neve: KESZŐHIDEGKÚT ! Napjainkban lakóinak száma 208 fő, közigazgatási területe 1031 hektár, ebből 56 belterület.
Az aktív korú lakosság főként vidéken dolgozik, illetve földműveléssel és állattartással foglalkozik.
A gyerekek Gyönkre járnak óvodába, iskolába.
Partba vájt borospincék ( 1800- as évek második feléből ). Evangélikus templom ( épült 1794-95 ). Kifolyó kút ( épült 1902 ).
Több hideg vizű forrás ( 15-20 ) ered a község területén, az egyik keresztül folyik a falun,mely a Kaposba vezet.
Jelenleg nincsen gáz és szennyvíz csatorna rendszer a településen, megvalósításuk folyamatban. A családi támogatásoknak köszönhetően növekszik a fiatal korú letelepedők száma, többen vállalkozásba kezdtek a településen, mint például falusi vendéglátás, különböző építőipari tevékenységek. Várhatóan egyre többen fognak dolgozni helyben.
