A lehetőségek költségvetésének nevezte az előttünk álló hét éves uniós költségvetési ciklust Nagy István agrárminiszter. „Megszülethet a XXI. század magyar agráriuma, de a születés fájdalommal is jár. Akik nem képesek a megújulásra, azok veszteseivé válhatnak a változásnak.”
A gazdálkodók előtti lehetőségekről és arról, hogy mire érdemes odafigyelniük az előttünk álló időszakban, azon a kalocsai vidékfejlesztési fórumon beszélt, amit a Közép-Dunamenti Fejlesztési Ügynökség szervezett az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat segítségével.
Nagy István kiemelte, hogy a brexit és az EU agrárköltségvetésének csökkenése ellenére a hazai agrárium háromszoros forráshoz jut a következő hét évben. A kormány történelmi vállalásának köszönhetően, hogy a maximális 80 százalékra emelte a nemzeti hozzájárulást, az idei évvel „az álmok megvalósításának” időszaka kezdődhet el a magyar gazdák számára.
Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a mezőgazdasági termelők likviditásának a biztosítása volt a fő feladat. Ezt a célt szolgálta az is, hogy már ősszel kifizették a terület alapú támogatások megemelt előlegét, amire korábban nem volt példa.
Felhívta a figyelmet, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodási, valamint az ökológiai gazdálkodás támogatásának a teljes összegét egyben fogják megkapni az érintett gazdálkodók március végén – április elején.
Ráadásul előbbi 46, utóbbi pedig 64 százalékkal lett magasabb.
Rendelkezésre áll a kárenyhítési alap kiegészítésének költségvetési forrása is, így jó eséllyel meg fog történni a kártalanítás március közepén-végén.
Hozzátette: azon dolgoznak, hogy idén minden támogatási sor fizetve legyen, például ne merüljön ki a 148-as rendeletben foglalt állategészségügyi támogatási keret, de utalt arra is, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források végesek.
Versenyképesség és zöldítés
Mostanra a KAP I-es pillérébe is beépültek az agroökológiai alapelvárások.
„Nem jár pénz ingyen, minden eurócentnek zöldebbé kell tennie a környezetet.”
Ugyanakkor a lehetőségeket is meg kell látni ebben: 30-40-50 ezer forintos többlettámogatást lehet elérni olyan többletvállalásokkal, mint például a szervestrágyahasználat, a forgatás nélküli talajművelés, baktériumtrágya-, illetve zöldtrágyahasználat. A vízőrtechnológia használata például 7 ezer forintba kerül, de 20 ezer forintos többlettámogatást ér. Nem szabad megfeledkezni a precíziós technológiáról, a digitalizációról sem, amellyel tizedannyi vegyszermennyiséggel lehet elérni ugyanazt a hatást. Vagyis a technológia fejlődése megadja a választ, hogy tudunk-e versenyképesek maradni a zöld elvárások mellett – húzta alá a miniszter.
Vidékfejlesztés
A vidékfejlesztési források felhasználása során a „negatív történelmi örökség” ledolgozását, az élelmiszeripari feldolgozókapacitások bővítését tartják a legfontosabbnak. 53 százalékkal szeretnék növelni az egy hektáron megszerezhető jövedelmet és 15 milliárddal kívánják emelni az exportot, amely több mint 50 százalékos növekedésnek felel meg.
Azért, hogy a különböző méretű gazdaságok ne egymástól vegyék el a lehetőségeket, a fejlesztési pályázatokat továbbra is három lépcsőben fogják kiírni: 15 ezer euróval a legkisebb, 50-200 millió forinttal a kis-közepes és 2 milliárd forintos felső határral a legnagyobb üzemméretekre.
A fejlesztési forrás bőséges – hangsúlyozta a miniszter.
Ha érvényes pályázatot nyújtanak be, akkor az nagy valószínűséggel eredményes is lesz.
Hozzátette: mivel a támogatási rendszer megváltozott, időbe telik, mire megszületnek az új rendeletek, információs programok, és felkészítik a változásokra a falugazdászokat, hiszen a támogatások igénylésébe a „jóhiszemű tévedések” sem férnek bele.
Felhívta a gazdák figyelmét, hogy a jövőben digitálisan, műholdas rendszer alapján fogják ellenőrizni a terület alapú támogatások jogosságát, amivel erősödik a kontroll. Ha eltérés lesz a bevallás és a műholdas bemérés között, ellenőrzés következik, aminek a lezárásáig vár a kifizetés.
A kistérséget érintő konkrét kérdésekre elmondta, hogy „teljes erővel” támogatni fogják a terménytárolók és -szárítók építését, a diverzifikációs pályázatokat azonban hátra sorolták a sok visszaélés miatt.
Öntözésfejlesztés, víztározók
Nagy István hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az öntözésfejlesztésben, de csak a felszíni vízkészlet megtartása, vezetése és használata támogatható.
Továbbra is 90 százalékkal járulnak hozzá az öntözési közösségek működési kiadásaihoz, az öntözési beruházásokat pedig 87 milliárdos kerettel és 65, 70, akár 80 százalékos támogatási intenzitással fogják segíteni.
A jelenlegi 87,5 hektár helyett 400 ezer hektár öntözését szeretnék lehetővé tenni, aminek érdekében elkezdik a rendelkezésre álló csatornarendszer kitakarítását, rehabilitációját.
„Tudomásul kell venni, hogy a belvíz nem átok” – fogalmazott. A terület alapú támogatás már az ártéri gazdálkodásra is jár.
Döntés született arról, hogy az ideiglenes víztározókat véglegessé alakítják át, az érintett földtulajdonosoktól pedig megvásárolják a területeket. A jövőben újabb tározók építését is tervezik.
„Lesznek olyanok, akik úgy döntenek, már nem akarnak változtatni, de az utánuk következő generációnak már nem lesz választási lehetősége. A gazdálkodás biztonságának alapja, hogy éljünk az öntözés lehetőségével.”
Igaz, hogy drága az öntözési infrastruktúra, de Nagy János, a Debreceni Egyetem professzora szerint csak az árukukoricán évente országosan 100 milliárd többlet, illetve hiány termelődik attól függően, hogy jókor vagy rosszkor esik az eső. A magas intenzitású támogatások mellett minden törvényi és rendeleti segítséget meg fognak kapni a növénytermesztők, hogy éljenek az öntözés lehetőségével.
Termelői együttműködések
Az agrárpolitika az elmúlt négy évben több olyan jogszabályt alkotott, amely megkönnyítette a hazai gazdálkodók boldogulását. Ilyen volt az osztatlan közös tulajdonról, a családi gazdaságok adózásáról, az öntözéses gazdálkodásról és a gazdaságátadásról szóló törvény, amelyeket most egy ötödik követi a termelői együttműködések, a legkisebb termelő egységek segítése érdekében.
A jogszabállyal számukra szeretnének biztonságot nyújtani, ezzel segítve az alapanyag, az élelmezés és az export biztonságát is.
A rendezvényen zsúfolásig megtelt a kalocsai városháza díszterme. A térség gazdálkodói mellett megjelentek kormányhivatali, önkormányzati és kamarai tisztségviselők. Köszöntőt mondott Font Sándor országgyűlési képviselő, Filvig Géza polgármester és Bányai Gábor, az Alföld fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökséget Grónay Andrea ügyvezető igazgató mutatta be.
Forrás:
https://magyarmezogazdasag.hu/2023/02/15/nemcsak-fenntarthatobb-hanem-sokkal-jovedelmezobb-lehet-magyar-agrarium
2022. február 15.
