Soltvadkert a Kiskőrösi Járás harmadik legnépesebb települése, amely Bács-Kiskun Vármegyében, az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik.
Lakosság száma: 7400 fő.
Városunkat 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal.
Soltvadkert legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. A szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés, valamint a szőlőfeldolgozás dominál. A legnagyobb borászatok korszerű feldolgozóeszközökkel, reprezentatív kóstoló helyiségekkel rendelkeznek, kínálatukban mind az asztali, mind a prémiumkategóriás bor helyet foglal.
A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be. Az elmúlt 10 év fejlesztései hatására a műanyagipar a legnagyobb foglalkoztató a városban és Soltvadkertet Magyarország vezető fólia gyártó/feldolgozó bázisává emelte.
A városban az infrastruktúra 100%-ban kiépült, és a 35 km-re levő autópályával a település kiváló lehetőség a beruházóknak.
A város legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége a Vadkerti-tó. Több mint 50 hektáros vízfelület és környezete szolgálja az üdülők és horgászok kényelmét.
Az üdülőszezonban tartott színes rendezvényeket több tízezren látogatják.
A város központjában lévő Korona Cukrászda óriási fagylalt- és süteményválasztékával országos hírnévre tett szert.
A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye a többnapos Szüreti Fesztivál, amelynek gazdag kulturális- és sportprogramját számos idelátogató tekinti meg.
Az alapítás éve: 1376. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család német, szlovák majd magyar családokat telepített birtokára. A szorgalmukkal virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtettek.
A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. Soltvadkert 1993-ban elnyerte a városi rangot.
Terveink között szerepel a turisztikai vonzerő növelése érdekében további turisztikai fejlesztések megvalósítása. A Vadkerti-tónál tervezzük egy vízi tanösvény kiépítését és a büfésor előtt modern fogyasztóterasz kiépítését, a belvárosban pedig kulturális közösségi tér, valamint kiállító- és konferenciaterem építését is.
A tervek másik iránya a gazdaságfejlesztés. A folyamatban lévő ipari csarnok építésével és ipari terület kialakításával további vállalkozások letelepedésének elősegítése a cél.
Pénzügyi források esetén nagyobb léptékű ipari park fejlesztés is lehetséges a városban.
