Simontornya Tolna megye északi részén, a megyehatáron, a Sió partján fekszik, népessége nem éri el a 4 000 főt, ezzel a megye 11 városából a 9. helyet foglalja el. Relatíve városhiányos térségben helyezkedik el, környezete a megyehatár menti belső periféria jellegű régiók alapvető jegyeit mutatja. Bár környezetében a települések jelentős része 1 000 fő feletti népességgel rendelkezik, Simontornyától déli irányban az aprófalvak jelenléte jellemző. Simontornya nem járásközpont; a Tamási járáshoz tartozik 30 másik településsel együtt.
Simontornyán a civil szféra jelenléte kimondottan erősnek nevezhető, mely jelentősen hozzájárul a helyi társadalmi kohézió erősítéséhez. A társadalmi szemléletformálásban betöltött szerepük számottevőnek mondható, működésükkel kulturális életének szerves színfoltját képezik, mindemellett pedig a város közösségi életének szervezésében kap nagy hangsúlyt létük. Simontornya civil szervezetei tevékenységük és célcsoportjaik alapján meglehetősen sokfélék.
A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az egészségügyi ellátás területén az önkormányzat három háziorvosi, egy gyermekorvosi és egy fogorvosi körzetet tart fenn, a háziorvosi ügyeleti szolgálat működése 11 településre terjed ki. Simontornyán és a mikrotérségében a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítását a Simontornyai Őszikék Szociális Szolgáltató Központ végzi. A központ hét szervezeti egységgel látja el feladatait.
A városban a köznevelést–közoktatást végző intézmények minden szintje megtalálható, az óvodai neveléstől a középfokú oktatásig; az óvodához csatlakozóan 2018 óta bölcsődei csoport is működik. Simontornya Város Önkormányzata kiemelt fontosságúnak tekinti a társadalmi esélyhátrányok mérséklését, illetve az erőforrások és szolgáltatások elérésében mutatkozó akadályok felszámolását. Az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos feladatokat, intézkedéseket a város Helyi Esélyegyenlőségi Programja határozza meg.
A kulturális és szabadidős szolgáltatások, programlehetőségek, illetve az ezekhez kapcsolódó intézményi feltételek tekintetében Simontornya a hasonló méretű kisvárosokhoz hasonló helyzetben van; a kapacitások és lehetőségek, valamint az azokat kiszolgáló infrastruktúra bővítésére lakossági igény jelentkezik a kultúra, sport és szabadidő területén.
Reneszánsz vár
1277-ben épült Salamon fia, Simon tornyának a helyén. 1277 és 1543 között élte fénykorát, mikor egymást követve több, országos hírű nemesi család (Laczkfiak, Kanizsaiak, Ozorai Pipó, Garaiak) tulajdona volt. Ma is látható formáját Gergelylaki Buzlay Mózes – aki Mátyás király itáliai követe volt – birtoklása idején nyerte el (1502-1524). A török elleni harcokban végvárként szolgált, később a törökök elfoglalták. 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc során 1704 őszén Heister osztrák generális ostrommal bevette a várat, amit aztán Bottyán János foglalt vissza (1705. november 11-én). A szabadságharc után a vár pusztulásnak indult, elvesztette katonai jelentőségét, raktárnak, lakóépületnek is használták. 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Ekkor úgy tűnt, hogy a vár végleg az enyészeté lesz. 1964-ben döntött úgy az országos műemlékvédelem, hogy érdemes a várat megmenteni. Elindult a helyreállítási munka, aminek eredményét most is lehet látni. Napjainkban időszakos vagy állandó kiállításokat szerveznek, a környezetében pedig hagyományőrző játékokat bonyolítanak le nyaranta. Az épület sajnos nem került be a Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogramba, pedig a felújítása és az állagmegóvása fontos lenne az utókor számára, hisz lassan 55 éve lett felújítva Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya.
Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház
A simontornyai római katolikus templom 1766-ban épült, Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából. A templom Mária Terézia-korabeli stílusjegyeket visel magán, könnyed barokk épület. A torony 45 méter magas, bádogsisak fedi. Eredeti állapotában 3 harag volt a toronyban, de az 1945-ös harcokban ezek elpusztultak. Később adományokból újraöntettek egy lélekharangot és egy nagyharangot.
Református templom
A 19. században épült késő barokk stílusban; egyszerű kivitelű, fehér falú, egytornyú templomépület.
Styrum-kápolna
Kápolna Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen. Megközelíthető a Székelyi út folytatásában. Gróf Styrum-Lymburg Károly, Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia , Styrum Nepomuk János emlékére. Ő volt Károly gróf egyetlen, felnőttkort megélt gyermeke, azonban a Mózsé-hegyen lovaglás közben baleset érte és szörnyethalt. Ennek emlékéül, a tragédia helyszíne közelében emeltette a gróf a ma is álló kápolnát.
Szentháromság-szobor
1812-ben készült késő barokk stílusban. A négyzet alakú talapzat pillérein Szent Sebestyén, Szent Flórián, Sziénai Szent Katalin és Nepomuki Szent János szobra áll. A homlokoldalon Szent Rozália domborműve látható. A Petőfi utcában áll.
Minden év májusában megrendezésre kerül a Simontornyai Vár napja című rendezvénysorozat, amely a hagyományőrző csoportoknak és a vár elhivatott dolgozóinak hála, hatalmas érdeklődésre tart számot.
Magas életminőség:
a helyi lakosság életminőségének javítása a megfelelő szolgáltatások biztosításával, valamint az élhető lakókörnyezet kialakításával, fejlesztésével, a társadalmi kohézió, a közösségi identitás erősítésével
A „magas életminőség” jövőkép elsősorban a helyi lakosság életvitelének könnyítését célozza az önkormányzat és a helyi gazdaság szolgáltatásainak javításán, valamint a városrehabilitációs programokon, különböző városarculattal kapcsolatos fejlesztéseken, illetve a közösségi aktív szerepvállalás ösztönzésén keresztül.
Versenyképes és innovatív gazdaság:
a helyi gazdasági szektor erősítése, a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő helyben tartása, a képzettség támogatása, valamint a hagyományos ipari gazdasági szerepkör fejlesztése, potenciális foglalkoztatók bevonzása. Ez a jövőbeli cél elsősorban a helyi gazdaságfejlesztés céljait foglalja magába, melyhez hozzátartozik az idegenforgalom, a turizmus, a helyi foglalkoztatáspolitika is.
Fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés: egy élhetőbb, tisztább és fenntarthatóbb város
A természeti és épített örökség az ipar, az intenzív mezőgazdaság, a közlekedés és az urbanizáció okozta krízishelyzetek hatásainak van kitéve. A hatások kockázatainak csökkentése és kivédése, a károk felszámolása a hatékony és a fenntartható fejlődés elveit figyelembe vevő térségfejlesztés fontos feladata. Ebben hangsúlyos szerepet kapnak a környezetkímélő, természet‐közeli és energiahatékony beavatkozások, amelyek a lakosság életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolják. Idetartozik az épített, természeti környezet és a kulturális örökség védelme.
