A német fogyasztók nem számíthatnak árcsökkenésre, hiába lesz sok megújuló energiájuk – mondta el lapunknak Zay Balázs. A Klímapolitikai Intézet szenior kutatója arról is beszélt, van-e esély az atomenergiához való visszatérésre, miután heves ellenállásba ütközött az erőművek leállítása az energiaválság közepette.
Ugyan Németországban lezárult az atomenergia-felhasználás hatvanéves korszaka, az erőművek leállításáról szóló vita továbbra sem csitul. Az ARD közszolgálati televízió felmérése alapján a németek 59 százaléka ellenzi az atomenergia megszüntetését.
Hatvanhat százalékuk pedig amiatt is aggódott, hogy a lépés növeli az energiaárakat a jelenlegi válságos helyzetben. – Nagyon nagy ingadozás várható az energiaárban. Összességében a német fogyasztók nem számíthatnak árcsökkenésre, hiába lesz sok megújuló energiájuk – nyilatkozta lapunknak Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.
A magyar kormány eközben az ország ellátásbiztonságának szavatolása érdekében új megállapodást kötött Szerbiával. − Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia az ellátásbiztonság erősítéséhez.
Zajlanak az egyeztetések a beruházásról, amelyről júniusban írhatják alá a megállapodást – jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető szólt arról is, hogy az ukrajnai háború miatt Európa súlyos kihívásokkal néz szembe az energiaellátásban, és a szakértők szerint rendkívül nehéz lesz a felkészülés a következő télre. A tavalyinál hatvanmilliárd köbméterrel kevesebb orosz földgáz lesz elérhető az európai piacon, a kínai gazdaság újranyitása nyomán jelentősen megnőtt a kereslet, az LNG-kapacitások pedig egyelőre nem épültek ki olyan mértékben, hogy ki tudják váltani a kieső mennyiséget.
A zöld lepel Az utolsó három atomerőmű leállításával véget ért az atomenergiatermelés hatvanéves korszaka Németországban. Ezt a lépést eredetileg az elmúlt év végén kívánták megtenni. Az orosz–ukrán háború és a szankciós politika visszaható következményei azonban bizonytalanságot okoztak az energiaellátásban. Ezért a kormánykoalíció a téli időszakban hosszabbított a határidőn. Most ez is letelt.
Az atomenergia megítélése az Európai Unió ellátásában sokáig a közösség legmegosztóbb energiapolitikai területeinek egyike volt. Holott maga a technológia gazdasági, ellátásbiztonsági és környezetvédelmi mutatói kedvezőek. A radikális zöldpártok azonban kitartó munkával sokakkal elhitették, hogy ez nem így van, ezért ezeket az erőműveket be kell zárni. Ezt leginkább Németországban és Ausztriában érték el. Megkezdődött a leépítés, ellehetetlenültek a további beruházások. Majd egyszer csak szembejött a valóság és kiderült: az ideológiavezérelt energiapolitikáért súlyos árat kell fizetni. Hortay Olivér energiapolitikai szakértő nem véletlenül emlékeztetett nem is olyan régen a Berkeley Egyetem kutatójának becslésére, amely alapján a német atomerőmű-bezárások társadalmi költsége már korábban is elérte az évi tizenkétmilliárd dollárt.
Az Európát fenyegető energiahiány vezetett oda, hogy az uniós polgárok körében változott az atomerőművek megítélése. Németországban például hatvanöt százalékról húsz százalékra esett az elutasítók aránya. Úgy tűnik, ott nem számít a választók akarata. „Ez egy fekete nap a németországi klímavédelem számára” – mondta a minap Jens Spahn, a CDU konzervatív képviselője az RTL televízióban. Miről is van szó?
Nehéz ott zöldátállásról beszélni, ahol emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás. A hatalmas beépített nap- és szélerőművi kapacitás ugyanis nem garantálja az ellátás biztonságát. Németország az orosz gáz helyett egyre több szenet használ. Sőt, korábban bezárt bányákat is újra kellett nyitni, de az is megesett, hogy egy német energetikai vállalat nekiállt lebontani egy szélerőműparkot. Mégpedig azért, hogy lehetővé tegye a szomszédos szénbánya bővítését. Naponta átlagosan harmincezer tonna szenet szállítanak a vonatok az Északi-tenger kikötőiből a nagy erőművekbe Németország-szerte. A múlt évben a háború miatt nyolc százalékkal, 44,4 millió tonnára növelte a kőszénimportját az ország. Ezek a szikár tények.
A Zöldek újabb ötlettel is előálltak. A német lakóingatlanokban 2024-től megtiltják a gázkazánok beépítését. Mondván, máskülönben nem tudják teljesíteni a klímavédelmi vállalásokat. A klímacélokat azonban nem a lakosság gázkazánjai, hanem a szénerőművek veszélyeztetik. Minden bizonnyal arról van itt szó szép zöld színű köntösbe rejtve, hogy a kapacitás hiánya miatt nem egyszerű biztosítani az erőművek gázigényét. Hiányzik a megbízható és olcsó orosz energia.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találóan szokott fogalmazni, amikor arról beszél, hogy ideológiával vagy politikai nyilatkozatokkal lehetetlen ellátni a gazdaságot gázzal vagy olajjal, de még a házakat és a lakásokat sem lehet felfűteni. Azaz: a magyar kormány továbbra is fizikai és nem ideológiai kérdésként kezeli az energiabiztonságot. Így ebből következően a működő, bejáratott, megbízható forrásokat nem kívánja feladni.
Az ideológiavezérelt energiapolitika ugyanis nagyon sokba kerül, káros következményekkel jár és egy hidegebb télen akár meg is lehet fagyni tőle.
Visszatérnének az atomenergiához
A lakosság többsége nem örült annak, hogy a kormány leállította az erőműveket Ugyan Németországban lezárult az atomenergia-felhasználás hatvanéves korszaka, az erőművek leállításáról szóló vita továbbra sem csitul. A német lakosság többsége, 53 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az atomreaktorok működtetésének kérdése a tartományok hatáskörébe tartozzon – derült ki a Civey német közvéleménykutató intézet tegnap bemutatott felméréséből. Az ötlettel Markus Söder bajor kormányfő rukkolt elő, aki szerint törvénymódosítással kell elérni, hogy ne szövetségi szinten irányítsák az erőműveket. – Míg az energiaválság véget nem ér és a megújuló energiaforrásokra való átállás nem teljesül, minden forrást fel kell használnunk a villamos energia előállításához – közölte a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
A német kormánykoalíció döntése értelmében múlt hétvégén végleg leállt az ország utolsó három atomerőműve, a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a badenwürttembergi Neckarwestheim 2. Alépést heves ellenállás övezte, a kritikusok szerint ugyanis ideológiai alapon, a gazdasági tényezőket figyelmen kívül hagyva hajtották végre. A nukleáris energia fokozatos megszüntetéséről tizenkét éve, Angela Merkel kormányzása idején döntöttek, a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után. A Merkelkormány azonban nem számolhatott azzal, hogy kitör majd az orosz–ukrán háború, ami súlyos energiaválságot idéz elő a kontinensen és széles körben megváltoztatja az atomenergiához való hozzáállást.
Az ARD közszolgálati televízió felmérése alapján a németek 59 százaléka ellenzi az atomenergia megszüntetését. 66 százalékuk pedig amiatt is aggódott, hogy a lépés növeli az energiaárakat a jelenlegi válságos helyzetben.
– Nagyon nagy ingadozás várható az energiaárban. Összességében a német fogyasztók nem számíthatnak árcsökkenésre, hiába lesz sok megújuló energiájuk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Elmagyarázta, hogy amikor nem fúj majd a szél, illetve a nap sem süt, akkor magyarországnyi vagy azt meghaladó energiaigényt importál Németország a szomszédos országoktól, és ez nagyon nagy teher, ráadásul az energiahiányos időszakban a lignitmezőkre kell támaszkodniuk. A kutató elmondta, hogy a lignit és a barnaszén németországi felhasználása az utóbbi időben emelkedett, és ez a legszennyezőbb energiatermelési mód. – Ha már megépült egy atomerőmű, klíma szempontjából a legtisztább energiatermelő – mondta Zay Balázs, hozzátéve, hogy a szénerőművek messze több radioaktív sugárzást bocsátanak a légkörbe, mint amennyit az összes atomerőmű-baleset a Föld légkörébe juttatott.
Arra a kérdésünkre, hogy Németország a közeljövőben visszatérhet-e a nukleáris energiához, a kutató azt válaszolta: ha egy erőművet leállítottak és elkezdték szétszerelni – ami még nem következett be –, akkor már nagyon problémás a helyreállítása, és egy új kormánynak új erőműépítési projektet kellene kiírnia. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében rámutatott, hogy miközben leállították az utolsó német atomreaktoro kat, Euró pában fokozódik az atomláz. Jelenleg 16 ország 130 reaktora üzemel a kontinensen, amelyeknek több mint a harmada Franciaországban van. Hazánk mellett Szlovákia, Franciaország, Törökország, Lengyelország és az Egyesült Királyság épít új reaktorokat, ezzel olcsó és környezetkímélő energiaforrást biztosítva – számolt be róla az Oeconomus. A németországi erőművek leállítása pedig ironikus módon éppen egybevágott azzal, hogy a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) atomerőmű, Európa legnagyobbika megkezdte a termelést.
Forrás:
Magyar Nemzet
2023. április 21.