Vajta község a Közép-Dunántúli Régióban, azon belül Fejér megye Sárbogárdi kistérségében található. A lakosság száma:892 fő. Társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel küzd. Az itt élő emberek nehezen tudnak még a távoli városokba is bejárni dolgozni, mivel a külön járatok nem érintik a községet. Leginkább közmunkaprogramban vesznek részt, illetve mezőgazdaságban dolgoznak. Vajta település önkormányzatának legfontosabb célja az itt élő állampolgárok jólétének biztosítása életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést.
Vajta története
Árpád a százhalmi táborból küldte seregének egyes osztályit a Dunántúlra területeket foglalni. Vajta vezér a Sárvíz mellékén hódított, emlékét őrzi a falu elnevezése. A községet először 1324-ben említik középkori okleveleink Simontornya tartozékaként. Szent Lénárd tiszteletére szentelt templomát 1343-ban két oklevél is említi. 1424-ben a simontornyai uradalmat csere útján megszerző Ozorai Pippo a fehérvári Boldogasszony Bazilikának adományozta. Vajta a török korban is lakott hely, de a 15 éves háború idején elpusztult. Ezt követően rác telepesek szállták meg, akik a törökökkel együtt hagyták el a vidéket. A község török utáni életét, a Zichy család nagybirtokos érdekei szabták meg. A család 1650 április 20-án adományba kapta a birtokot. 1785-ben 84 házban 119 család élt, a lélekszám 571 fő. Földművelésből, állattenyésztésből és szőlőművelésből éltek. Az I. világháború után a nagyközséget gróf Zichy Aladár, Nádor és Lívia bírta. 1930-ban a község 4051 kh nagyságú területének felét 2012 kh-at Zichy Aladár birtoka tette ki.
A község egyik legszebb látnivalója a Zichy kastély, amelyben ma konferencia központ működik. A kastély Pollack Mihály 1815. évi klasszicista terve alapján Havel Lipót és Schmidt Miksa építette Zichy Aladár gróf megrendelésére 1923-ban. Vajta különleges értéke az ásványi anyagokban gazdag hévízfürdő is. A hajdúszoboszlói és a sárvári vízhez hasonló az itteni termálvíz. Sajnos jelenleg nem üzemel. A Zichy grófok első vajtai kúriája a Zichy-Wenckheim Kastély az 1800-as évek első tizedében épült. Mellette hasábos kétemeletes eklektikus architektúrájú víztorony áll. A Római Katolikus templom 1797-ben épült, később neoromán stílusban átalakították.
A már említett hévízfürdő egyik kútja 67,5 celsius fokos hévizet ad, mely a hazánkban található valamennyi termálvíznél nagyobb arányban tartalmaz jodidot és fluoridot, sótartalma pedig literenként eléri a 18000 milligrammot.
Lehetőség lenne a Vajtai Fürdő újraindítása (ez alkalmas lehetne egy gyógyvízre épülő, wellness szolgáltatásokat nyújtó idegenforgalmi komplexum kialakítására), ezzel az idegenforgalom növelésére, falusi turizmus fejlesztésére. A jelenleg is üzemelő idegenforgalmi-, és vendéglátóipari egységek fejlődése. Új munkahelyek létrehozása és az ezzel kapcsolatos oktatási célú képzések elősegítése. Falusi turizmus, vendéglátás fejlesztése, személyzet oktatása. Kulturális programok. Szeretnénk, ha a fiatalabb generáció is az itteni letelepedés mellett döntene, ennek érdekében már folyamatban van egy beruházás, mely lehetővé teszi, hogy a mai elvárásoknak, követelményeknek megfelelő óvoda épüljön fel.
A Magyar Falu Program lehetőségeit kihasználva községünk pályázni fog belterületi utak fejlesztésére, a temető bekerítésére, valamint a szolgálati lakás felújítására.
