Az Európai Bizottság a fenntartható energiaforrások közé sorolná a földgázt és az atomenergiát. Az ezt szabályozó, úgynevezett taxonómia rendelet célja, hogy unió-szerte ösztönözze a pénzügyi források fenntartható tevékenységek felé áramlását. Ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Legalábbis ez az Európai Bizottság véleménye. De valójában mit is jelent ez, illetve milyen hatása lehet ennek az újfajta megközelítésnek az unió energia- és klímapolitikájára? Erről kérdeztük Aszódi Attila professzort, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánját, a paksi atomerőmű bővítésének korábbi kormánybiztosát.
– Ön örül annak, hogy az Európai Bizottság „zöldnek”titulálta a földgázt és az atomenergiát?
– Örülök, de mindjárt hadd pontosítsak is. Nem arról van szó, hogy a bizottság zöld energiává nyilvánította volna e két forrást, hanem arról, hogy fenntartható energiaforrásnak ismerte el mindkettőt. Ez nagy különbség. Az unió vezető testülete belátta, hogy a kitűzött klímavédelmi célokat nem lehet elérni földgáz és atomenergia nélkül. Ugyanis lehetetlen kizárólag „időjárásfüggő” energiaforrásokra alapozni Európa áramellátását. A taxonómia-rendelet arról szól, hogy az EU az energetikai fejlesztésekhez akar pénzügyi, finanszírozói oldalról is iránymutatást adni.
– A környezetvédők azért bírálják ezt az állásfoglalást, mert úgy érzik, hogy a Bizottság a földgázt előtérbe helyező német, illetve az atomenergiát favorizáló francia álláspontnak engedett. Vagyis igazából egy francia-német energia-lobbi győzött. Ön mit szól ehhez?
– Azt, hogy nem energetikai lobbik győztek, hanem egy racionális döntés született. Az unió számos országa használja a nukleáris energiát és közülük jó néhányan, például Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Franciaország vagy éppen Finnország új blokkok építését tervezi. Meg persze Magyarország is, hiszen változatlanul napirenden van a paksi erőmű bővítése. De számos más országban működnek ma is atomerőművi blokkok. Vagyis az atomenergia az európai áramellátás fontos eleme.
– Az atomenergiával kapcsolatban talán a legnagyobb gondot a használt fűtőelemek biztonságos elhelyezése jelenti. Van már erre hatékony megoldás?
– Igen, például Svédországban és Finnországban már létrehozták azokat a tárolókat, ahol biztonságosan elhelyezhetők a kiégett fűtőelemek. Franciaország és Oroszország pedig innovatív technológiát fejlesztett ki a használt fűtőelemek újrahasznosítására: feldolgozzák a fűtőelemeket és a még energiatermelésre használható anyagokat kinyerik belőlük. Ezzel a megoldással csak az a néhány százaléknyi anyag kerül a hulladékba, ami nem felhasználható további energiatermelésre. Ezt a hulladékot üvegmátrixba foglalják, és ezeket a hulladékcsomagokat helyezik majd el az újonnan épülő mélygeológiai hulladéklerakóba. A kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésére egyébként a már említett taxonómia rendelet is feladatokat ad az uniós országoknak. 2050-ig kell végleges megoldást találnunk ezekre a feladatokra, addigra kell a hulladékok végleges elhelyezésre szolgáló létesítményeket üzembe helyezni.
– Nálunk mi a helyzet? Mi történik a paksi erőmű használt fűtőelemeivel?
– Először az erőmű területén, egy ideiglenes tárolóban „pihentetjük” a kiégett fűtőelemeket. Ezután kerülnek majd a végleges tároló helyükre. Az 1990-as évekig, az akkori Szovjetunió visszavette tőlünk a kiégett fűtőelemeket, de ez megszűnt. Azóta nekünk kell gondoskodnunk a végleges elhelyezésről. Ennek kialakítására tehát 2050-ig van időnk.
– A szakemberek egy része úgy gondolja, hogy atomenergia helyett inkább a megújuló forrásokra kellene alapoznunk a villamosenergia-ellátásunkat. A szél és a nap mellett, erősen szorgalmazzák a geotermikus energia hasznosítását is, hiszen Magyarország bővében van a termálvíznek. Ez járható út lenne?
– Egyrészt egyetértek azzal, hogy nem szabad egyetlen energiaforrásra építeni az ellátásunkat. Energiamixben kell gondolkodnunk, amelynek fontos eleme kell, hogy legyen az atomenergia. A geotermikus energia is lehet része a mixnek, csak van egy kis gond vele. Az, hogy a nálunk megtalálható hőforrások nem eléggé melegek. Arra jók, hogy üvegházakat vagy lakásokat fűtsünk, és kisebb mennyiségben villamos áramot is lehetne termelni velük. De a geotermikus energia-potenciálunk nem elégséges arra, hogy az egész országnak ezzel termeljünk áramot.
– Tehát megkerülhetetlen a paksi erőmű bővítése. De miért éppen az oroszokkal akarjuk ezt elvégeztetni?
– Ezt a vitát már évekkel ezelőtt lefolytattuk. A legfőbb érv az oroszok mellett az, hogy ők finanszírozást is biztosítanak. A másik ok az, hogy ismerjük az orosz technológiát, évtizedes tapasztalataink vannak már vele, a szakembereinket is erre képeztük ki. A Pakson jelenleg üzemelő második generációs VVER reaktorok bevált, biztonságos technológiát képviselnek. A bővítéshez felajánlott reaktorok pedig már úgynevezett 3+ generációsok, tehát a korábbiaknál is jóval fejlettebbek. Ezek is bevált, biztonságos technológiát képviselnek. Atomenergia nélkül nem képzelhető el Európa stabil, széndioxid-kibocsátástól mentes áramellátása. Ez a realitás.
Forrás: https://hirklikk.hu/kozelet/a-biztonsagos-aramellatashoz-szukseg-van-az-atomenergiara/394121/
2022. február 21.
