Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Az elfeledett mostoha esete
Ahogy arról már több elemzésben is értekeztünk, az atomenergia-ipar hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében; elsősorban a múltbéli meghatározó események (Fukusima, Chernobyl) miatt az atomenergia társadalmi elfogadottsága számos országban most is meglehetősen alacsony szinten van. Fukusima után Japán például leállította 50 atomerőművének termelését, és csak nemrég kezdtek el a döntéshozók az újraindításról tárgyalni, míg Németország már évekkel a szénerőművek leállítása előtt tervbe vette az atomerőművek nyugdíjazását.
Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Csak hogy kontextusba helyezzük az atomenergia relevanciáját, az Our World in Data adatai szerint
AZ ATOMERŐMŰVEK MÉG MA IS TÖBB SZÉN-DIOXID-MENTES ENERGIÁT TERMELNEK VILÁGSZERTE, MINT A SZÉL ÉS A NAPENERGIA EGYÜTTVÉVE.
Globális villamosenergia-mix, forrás: ourworldindata.org
Az elmúlt évek atomenergiához való energiapolitikai hozzáállása azonban a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott,
A NUKLEÁRIS ENERGIA AZ ORSZÁGOK KARBONSEMLEGESSÉGRE VONATKOZÓ STRATÉGIÁINAK MÁR-MÁR MEGKERÜLHETETLEN RÉSZÉVÉ VÁLT.
A nukleáris energia többek között része az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína által közzétett dekarbonizációs terveknek is, és úgy tűnik, hogy még nagyobb szerepet fog játszani a szegényebb országokban, amelyek szeretnék fenntartani a nehéziparukat.
"Egyre inkább egyenrangúan kezelik (az atomenergiát)" - mondta Jackie Toth, a Good Energy Collective atomenergiát támogató szervezet vezető érdekvédelmi igazgatója. Hozzátette:
Vajon ez az újjáéledés, egy sorsfordító pillanat? Egy kicsit mindkettő
A klímacsúcs és a nagy bejelentések
A nukleáris energia újbóli "felragyogása" a Glasgowban lebonyolított ENSZ éghajlat-változási konferenciáján is megfigyelhető volt. Érdekességként idézhető Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAE) főigazgatója Bloombergnek adott interjúja, melyben Grossi úgy fogalmazott a korábbi konferenciával kapcsolatban, hogy "a COP25-nél még figyelmeztettek, hogy ne is vegyek részt az eseményen". Ezzel szemben az idei konferencián az Egyesült Államok, Oroszország és Brazília képviselői is mind a dekarbonizációs stratégiájuk fontos részeként jellemezték az atomenergiát.
USA
A Biden-kormányzat például az atomenergiával foglalkozó startupokra és a kisebb és (remélhetőleg) biztonságosabb reaktorokra fektethet majd nagyobb hangsúlyt a jövőben, ennek első megnyilvánulásaként a nemrég befejeződött klímacsúcson az Egyesült Államok és Románia olyan partnerséget jelentett be, amelynek keretében a NuScale nevű amerikai startup, amely gyárban legyártható moduláris reaktorokat készít, öt ilyen reaktort telepít Romániában az üresen álló szénerőművekbe. Romániában egyébként a villamos energia nagyjából egyhetede szénből származik, holott 2032-ig fokozatosan le tervezik állítani a szénerőműveket. Az új reaktorok évente 45 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogják kiküszöbölni a Third Way amerikai érdekvédelmi csoport szerint.
Összességében elmondható, hogy az amerikai politikusok mindkét pártban egyre nyitottabbak az atomenergia iránt - mi sem tanúsítja ezt jobban, mint a képviselőház által múlt héten elfogadott kétpárti infrastrukturális törvényjavaslat, ami több mint 8,47 milliárd dollárt biztosít a meglévő atomerőművek és a fejlett nukleáris demonstrációs projektek számára. Emellett a Joe Biden által aláírt "Build Back Better Act" külön új, termelési adókedvezményt is tartalmaz az atomerőművek számára.
Építkezik Kína
Az atomenergia iránti érdeklődés persze nem csak az Egyesült Államokban ütötte fel ismét a fejét, Kína például 150 új reaktor megépítését tervezi a következő 15 évben - a Bloomberg News szerint
EZ TÖBB REAKTORT JELENTHET, MINT AMENNYIT AZ EGÉSZ VILÁG 1986 ÓTA ÉPÍTETT.
Emellett Emmanuel Macron francia elnök jelentette be a napokban, hogy Franciaország "évtizedek óta először újraindítja az atomreaktorok építését"
Az európai fenntartható finanszírozásról szóló rendelet ("green taxonomy") pedig, - amely meghatározza, hogy az Európai Unió szerint az energetikai beruházások mely formái minősülnek "zöldnek" - nem kizárt, hogy az atomenergiát is klímabarátként fogja feltüntetni.
Az árfolyamokon is látszik az érdeklődés
Ami az urán árfolyamát illeti, bár a fukusimai katasztrófa utáni években a világpiaci ár a német és japán reaktorok leállítása miatt alaposan bezuhant és azóta is alig talált magára, ám az elmúlt hónapokban már látható az emelkedés.
Befektetési szemmel nézve a történetre az egyik, kezelt tőke mérete alapján legjelentősebb tőzsdén jegyzett befektetési alap, a Global X Uranium ETF idén már több mint 96 százalékkal került feljebb. Ennél az alapnál érdemes megjegyezni, hogy az ETF nem tisztán uránbányászati kitettséggel rendelkezik, hanem diverzifikált tevékenységet folytató bányavállalatokat is magában foglal, mint például a BHP vagy a Rio Tinto.
Ahogy arra a szinte napra pontosan egy hónapja írt elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet, számos befektető már “megtalálta” magának az uránbányász cégeket, ennél fogva kifejezetten meredek árfolyam emelkedéseket láthattunk a legjelentősebb, tisztán uránbányászattal foglalkozó vállalatoknál idén. Az egy hónappal ezelőtti ábra így nézett ki:
A legfrissebb fejleményeknek köszönhetően ismét komoly árfolyamemelkedést láthattunk a legtöbb cégnél, a piaci alapon legjelentősebb vállalatok részvény árfolyamai a következőként alakultak a legutóbbi kapcsolódó elemzésünk óta:
Forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/20211115/a-klimavalsag-udvoskeje-ujult-erovel-robog-az-atomenergia-510792 2021. november 15.
