2022.10.25.

A magyar gazdaság energiaintenzitásának csökkentése növeli a versenyképességet és a sikeres energiaátmenet kulcsa is egyben, mondta Kovács Pál

A magyar gazdaság energiaintenzitásának csökkentése növeli a versenyképességet, és a sikeres energiaátmenet kulcsa is egyben. Ezt a folyamatot segíti a 4 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló, integrált energiahatékonysági projekt, mondta el az Inforádiónak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese, Kovács Pállal Sipos Ildikó beszélgetett.

- Figyelj, a projektet azért hoztuk létre, mert ez a globális energiaválság is felhívta a figyelmet arra, hogy az előttünk álló kihívásokat sikerrel akarjuk kezelni, hogyha ápolni akarjuk a gazdaságunk versenyképességét, akkor az energiával kapcsolatos felfogásunknak is változnia kell. Hogy az energia átmenetünk egyik kulcs, azaz energiahatékonyság növelésében rejlik. Itt sajnos elmondhatjuk, hogy hazánkban az energiaintenzitás értéke 2015 óta javul, de összehasonlítva az EU 27 tagállamának az átlagával még mindig közel duplája az EU-átlagnak, hogy mit is jelent ez az energia intenzitása, ez azt jelenti, hogy egységnyi termék előállítására mi dupla annyi energiát használunk, mint az EU 27 másik tagállama. Úgyhogy ez lenne a projektnek a célja, hogy az energiamegtakarítást, amivel eddig még nem biztos, hogy kellő mélységben foglalkoztunk, azt elősegítse. Egy pár számot hadd említsek. Ugye Magyarország 2020. évi végső energiacélú felhasználása 735 perc alatt volt. A megtakarítási potenciál pedig becsléseink szerint a 175 petazsúlra tehető. Na most, hogy ezt érzékeltetni tudjam, tehát ez durván majdnem az egyötöde ennek a 735 petazsulnak. Ez körülbelül egy akkora mértékű megtakarítási potenciál lenne, mint ami a közlekedés 2020-as energiaigénye volt, ez 178 pontosul volt, tehát ha egyik pillanatról a másikra egy éven keresztül leállítanánk a közúti személygépkocsi közlekedést, teherszállítást, a vasúti személy és teherszállítást, a hajóteherszállítást, valamint a repülési ágazatot, akkor annyi energiát takarítanánk meg, mint amennyi megtakarítási potenciál ma Magyarországon az összes szektorban rejlik.

- Kik vesznek részt ebben a projektben, és mikor kezdődik a gyakorlati megvalósítása a projektnek, hiszen nyilván ugye lépni kell, ha lehet, akkor már most.

- A gyakorlati megvalósítás elindult, csak ezt már a 2014 és 20 közötti időszakban már egy eléggé szép megtakarítást értünk el itt 2020-ban a megtakarításunk értéke az 175 petazsúlra becsültük. A projektben egyébként összesen 1 milliárd forintos KEHOP-támogatást kaptunk közösen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve a Technológiai és Ipari Minisztérium, és ebből a költségvetésből 1 milliárd forinttal a minisztérium 3 milliárd forinttal a hivatal gazdálkodhat.

- De hogyha azt nézzük, hogy kik a szereplői, kiket céloz meg az integrált energiahatékonysági projekt, akkor milyen szereplőkre lehet itt gondolni?

- Itt ugye ebben az integrált energiahatékonysági projektben mind a lakossági felhasználóknak, mind az iparnak, a vállalkozásoknak, de a közintézményeknek is egyfajta szakmai támogatást adunk azzal, hogy optimalizálhassák az energiarendszereiket és mérsékeljék ezáltal az országnak az energia importját. Tehát minden szegmenst szeretnénk ebben elérni, mégpedig oly módon, hogy a legjobb energiahatékonysági gyakorlatokat megosztjuk ezzel a négy szegmenssel. Itt példatárt dolgozunk ki, amelyben a legjobb elérhető gyakorlatokat közzétesszük. Ezt egy online felületen is népszerűsítjük. Kidolgozunk egyfajta energiahatékonysági megtakarítási katalógust, amelyen ezeknek a részletes intézkedési lapjait is kidolgozzuk. Szintén mintapéldákkal támasztjuk elő, természetesen a szakpolitikáknak a nyomon követésére egy folyamatos monitoring eljárást és monitoring rendszert szeretnék ráilleszteni, hogy lássatok legyenek vagy a befektetésnek, utána milyen eredményei születnek, és célunk az, hogy minden egyes megtakarítás az számszerűsíthető legyen, mégpedig oly módon, hogy az adminisztrációs többletet a szereplőknek, a résztvevőknek, ne okozzon, természetesen ezeket az eredményeket mi random jelleggel, véletlen jelleggel auditáljuk és ellenőrizzük is.

- Van valamilyen céldátum, illetve valamilyen megtakarítási érték, amellyel ez a projekt számol.

- A céldátum ugye ez most a következő időszakra szól. Ugye az összes megtakarítási potenciál, mint cél az 2023 és a 2030-as időszakra vonatkozik, és ez az összes megtakarítási cél, azt mondtam, hogy 175 petansra becsüljük, de ezt majd valamikor 2050 környékére kell elérni, tehát ez most egy közbenső cél. Egyelőre a tartalékokat tárjuk föl, még konkrét értéket nem fogunk tudni mondani, ezt is a projektnek a célja, hogy megnézzük, hogy hol léphetünk föl a legaktívabban. Ugye már eddig is az első 2014-2020-as időszakban is többféle ilyen megtakarítási projekt kezdeményezés volt a KEHOP és a GINOP operatív programokon keresztül. Ebben például a legnépszerűbb például a világításcsere volt, de a legtöbb hasznot a nagynyomású gőzrendszereknek az átalakítása, tehát energetikai rendszerek átalakítása és korszerűsítése hozta, illetve érdekes módon például a kamioncserék jártak nagyon nagy energetikai megtakarítási haszonnal.

- Kovács Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettesét hallották.

Forrás:
Inforádió
2022. október 24.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram