Túlmelegedett a Duna, ezért csütörtökön csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár péntek délután elvileg visszaállnak a névleges kapacitásra, a kényszerű lépés így is rámutat egy olyan problémára, amire energiapiaci szakértők hónapok óta igyekeznek felhívni a figyelmet.
Mi történt? A Duna vízhőmérséklete csütörtökön a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért fél öttől három blokk teljesítményét összesen 240 megawattal csökkentették. Ez több mint 10 százalékos leterhelés, hiszen az erőmű névleges teljesítménye 2000 megawatt.
A termelés csökkentése hasonló helyzetekben a nemzetközi gyakorlat, hiszen a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Pakson a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem haladhatja meg a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Ezt közelítettük most meg nagyon.
A probléma nem új keletű. Az elmúlt években többször is okozott gondot a Duna túlmelegedése, amit az alacsony vízállás is fokozhatott. Öt éve részletes cikkben mutattuk be a problémát.
Felülnézet: bár a mostani leszabályozás csak egy napig tartott, a kényszerű lépés is felhívja a figyelmet, hogy milyen fennakadásokat okozhat a villamosenergia-termelésben a hőség. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
A magyarországinál is drasztikusabb lépésekre kényszerültek a napokban a franciák is, és nem lenne meglepő, ha a közeljövőben további atomerőműveknél kellene érdemben csökkenteni a termelést.
A hőhullámot és az aszályt azonban nem csak az atomerőművek sínylik meg. Az alacsonyabb vízállás, és vízhozam a folyóvizes vízerőművek teljesítményét is visszafogja, így további áramtermelő kapacitások eshetnek ki.
Következmény: ezzel párhuzamosan az időjárásfüggő megújulók, különösen a napelemek – már csak az elmúlt évek kapacitásbővítése miatt is – rekordmennyiségű áramot termelnek, ez azonban nem oldja meg a kieső atom és vízerőművek problémáját.
A naperőművek termelése ugyanis nem folyamatos (napsütés kell hozzá), így szükség van melléjük olyan alaperőművekre, amelyek folyamatosan, viszonylag fix mennyiségű villamos energiát képesek előállítani.
Az nukleáris és vízenergia csökkenésével pedig erre a célra csak a fosszilis energiahordozók maradnak. Ezen belül is elsősorban a gáz, amely az elmúlt két évben a legtöbb gondot okozta az európai energiapiacon. Több európai országban látványosan meg is ugrott a gázalapú villamosenergia-termelés az elmúlt hetekben.
Mi várható? Ágazati szakértők hónapok óta mondják, hogy egy túl meleg nyár a fenti – mostanra valósággá váló – okok miatt megdobhatják az európai gázfogyasztást, és ezzel megnehezíthetik a télre való felkészülést.
Tavaly Európa jelentős részben a felhasználás visszafogásával tudta kezelni az orosz gázszállítások elapadása miatt kialakult gázkrízist. Mivel a kieső orosz importot teljes mértékben mostanra sem sikerült kiváltani, a túlfogyasztás továbbra is gondot okozhat.
Nagy gond ugyanakkor egyelőre biztosan nincs. Az uniós gáztárolók feltöltése az elmúlt napokban talán némileg lassult, de a telítettség így is 80 százalék feletti, ami azt jelenti, hogy október elejére így is tömve lehetnek az európai tárolók.
Forrás:
https://g7.hu/vallalat/20230716/a-mostani-brutalis-hoseg-miatt-fazhatunk-majd-a-telen/
2023. július 16.
