Egy-egy blokk újraindításánál körülményesebb, de adott protokoll szerint rutinművelet egy teljesen leállított atomerőmű üzembe helyezése. Paks II-t viszont külön hidegvízcsatornával tervezték és úgy, hogy a legkisebb vízálláskor sem lóghat ki a vízből a generátorok hűtővíz-szívó csonkja.
Műszakilag új, de nem példa nélkül feladat lesz, amikor újra lehet indítani a teljesen még le sem állított Paksi Atomerőművet. A protokoll ugyanis adott, de a puding próbája hátra van.
Hamarosan, de még pontosan nem tudni, mikor, leáll a Paksi Atomerőmű nyolcadik, utolsó generátora is, ezzel megszűnik az erőmű teljes áram- és hőtermelése is. A kényszerpihenő legalább egy hónapig eltart, esetleg tovább, mert a vízügyi előrejelzések nem ígérnek semmi jót. Márpedig
az újraindítás elsődleges feltétele az, hogy kellően magas legyen a Duna vízszintje.
Az újraindítás nagyjából egy hétig is eltarthat, mert az erőmű teljes leállása merőben más helyzet, mint amikor egy-egy blokkot leállítananak karbantartás, üzemzavar vagy üzemanyag-átrakás miatt.
Egy atomerőművet az üzemideje végéig történő, folyamatos energiatermelésre terveznek, ezért az újraindítás a protokollt követve is óvatosan, folyamatos ellenőrző-mérésekkel történik. A folyamat több napot, akár egy hetet is igényelhet
- mondta a Világgazdaságnak egy atomipari szakember.
Külső áramra lesz szükség
Erről részletek is elhangzottak a Paksi Atomerőműben a múlt pénteken tartott sajtótájékoztatón is, ugyanezt a körülbelül egyhetes időigényt vetítve előre és hangsúlyozva, hogy a legfőbb feltétel a Duna vízszintjének emelkedése. Az újraindítást Nagy László, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese bonyolultnak is nevezte. A nehézség abból adódik, hogy
- amikor csak egy-egy blokk áll, akkor annak az egy blokknak az újrélesztésébe, felfűtésébe besegítenek az aktív blokkok.
- A gőzzel történő felfűtés általában 1-2 napig tart, a teljes termelési kapacitás elérése további, ugyanennyi idő.
Most erre nem lesz lehetőség: mind a négy blokk lehűl, és nem érkezik segédgőz a szomszédos blokkokról. Az atomerőmű megépítésekor az első blokknak a mellé épített kazán adta ezt a segédgőzt. Várhatóan majd most is az erőmű saját, meglévő gépeivel és külső árammal melegíthetők fel a blokkok.
Ebből a szempontból azt gondolhatjuk, hogy nagyon jó lenne, ha legalább ezt a most még működő, egyetlen generátort nem kellene lekapcsolni, de ilyet senki nem ígért.
Ezt máshol már végigszenvedték
Vannak külföldi példák teljesen leállított atomerőművek újraindítására. Minden esetben speciális ok állt a háttérben.
- Sikeresen újraindították Japánban a Kasivazaki–Kariva atomerőművet, amelynek a 2011-es fukusimai katasztrófa utn mind a hét reaktorát teljesen leállították.
- A fukusimai baleset után szintén teljesen leállt a japán Oi (vagy Ohi) atomerőmű is. Két blokkját átmenetileg kapcsolták vissza a 2012–2013-ban a nyári áramcsúcsok miatt. A végleges újraindításra 2018-ban került sor.
- Az örményországi Mecamor atomerőművet az 1988-as pusztító spitaki földrengés utáni kellett biztonsági aggodalmak miatt leállítani 1989-ben. A létesítmény két blokkjából az egyiket, komoly felújítás után és a súlyos örmény energiaválság miatt 1995-ben fogták ismét munkára.
- Közeleg az Egyesült Államokban lévő Palisades atomerőmű újraindítása. Ez egyetlen reaktorból áll, amelyet 2022 májusában teljesen leállítottak, és megkezdték a végleges leszerelését. Azóta új döntés született: 2026 végétől, 2027 elejétől várhatóan ismét ad energiát a blokk.
- Feltehetően jövőre újraindul a világ első, 1979-es nagy nukleáris balesetéről ismert amerikai Three Mile Island atomerőmű 1-es blokkja. A másik, a 2-es blokk véglegesen megsérült.
És Paks II?
Ha megépült volna időre a két új paksi blokk, akkor most két atomerőművünk állna - szaladt végig a napokban a Facebookon. Folyamatos Paks I hűtőtornyának hiányolása is, továbbá és Paks II ebből a szempontból való újraterveztetésének a sürgetése. Mindazonáltal két teljesen más történetről van szó.
Tény, hogy Paks I. esetében mintegy tíz éve már sor került egy olyan fejlesztésre, amelynek során a generátorok azon szivattyúcsonkjai, amelyeken keresztül a Dunából az erőműbe jut a hűtővíz, mélyebbre kerültek. Ez nagyobb biztonságot jelentett, de, mint most kiderült, hogy nem elég nagyot. További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az erőmű alacsony vízállás esetén hozzájusson a szükséges mennyiségű hűtővízhez.
Paks II. esetében azonban sokkal nagyobb szélsőségekre készültek a tervezők, erről a Világgazdaság már többször írt. Paks II-nek külön hűtőrendszere lesz. A 2400 megawattos majdani létesítmény hűtéséről egy újonnan kialakítandó, a meglévőnél sokkal mélyebb hidegvízcsatorna gondoskodik majd. A kisvizes időszakokra felkészülve a szivattyúk szívócsonkja is sokkal mélyebben lesz.
Forrás:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/08/paks-ujrainditas-protokoll-duna-vizszint
2026.08.03.
