2022.12.21.

A vártnál előbb jöhet el a hidrogén ideje Magyarországon

A földgáz-és dízelfelhasználás kiváltásában jelentős potenciállal rendelkező, energiatárolásra is alkalmas hidrogén a jövő energiarendszerének egyik kulcstechnológiája, és valószínű, hogy a kormány megemeli a vonatkozó stratégiai célokat.

A kormány beáll a hidrogén mögé

Bár az új Energiaügyi Minisztériumot vezető Lantos Csaba miniszter a kinevezése előtti, november végi meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt a hidrogéntechnológiáról általánosságban fogalmazva mindössze annyit mondott az MTI beszámolója szerint, hogy „ígéretesnek tartja”, a jelek arra utalnak, hogy e téren is változások várhatóak az eddigi tervekhez képest. Megszólalásában a miniszter ugyan nem szólt a 2030-as, 2040-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatáról, de igencsak meglepő lenne az elmúlt időszak fejleményei után, ha hamarosan nem jelenne meg írott formában is az Orbán Viktor kormányfő által is bejelentett frissítésen átesett dokumentum.

A kormány a jövő energiarendszerének egyik kulcstechnológiájaként tekint a földgáz-és dízelfelhasználás kiváltásában jelentős potenciállal rendelkező, energiatárolásra is alkalmas hidrogénre, amit az is jelez, hogy Magyarország 2021 óta rendelkezik önálló hidrogénstratégiával is. A hidrogénstratégia megvalósításának gyorsításáról az ősz folyamán Palkovics László, az energiaügyet a kormányon belül korábban vivő Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) minisztere is szólt a naperőmű-telepítések sebességének növelése és egyéb célok mellett. A tervek megvalósításának előrehozása logikus intézkedés lenne, illeszkedve a kormány utóbbi hónapokban bejelentett energiaügyi lépéseihez. Ha nem is rövid távon, de évtizedes távlatban egyértelműen hozzájárulhatna az ország földgázimport-függésének mérsékléséhez.

A hidrogén csak hosszú távon adhat megoldást

Azt, hogy a hidrogéngazdasággal kapcsolatos célok emelése miért nem jelent meg konkrétabban is a kormányzati kommunikációban, elsősorban az magyarázhatja, hogy a technológia nem tartozik a jelenlegi energiaválságot azonnal enyhíteni képes megoldások közé. A 2050-es klímasemlegesség elérésének útvonalát felvázoló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szerint a technológia 2030 után, 2040 előtt válik igazán elérhetővé. Ennek megfelelően a 2030-ra kitűzött célok nem nevezhetők túlzottan ambiciózusnak nemzetközi összevetésben. A stratégia azonban még a jelenlegi energiaválság kifejlődése előtti helyzetből indul ki, márpedig az azóta történt fejlemények drasztikusan megváltoztatták a kilátásokat, elsősorban a fosszilis energiahordozók jövőbeli elérhetőségével kapcsolatban. Ez erősen motiválja a tisztahidrogén-technológiák fejlesztését, és gyorsítja ezek versenyképességének javulását.

Magyarország sebességet vált?

A magyar hidrogénes tervek megvalósításának gyorsítására, illetve a célok emelésére utal a világ legtekintélyesebb energiaügyi agytrösztje, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által 2022 őszén kiadott, kifejezetten Magyarországról szóló országjelentés is. Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója a 169 oldalas részletes jelentésnek már az előszavában kiemeli, hogy Magyarország fokozza az alacsony emisszióval járó hidrogénnel kapcsolatos ambícióját, amint ezt a jelentés is javasolja az országnak. A megfogalmazás arra utal, hogy a 31 tagállamot – köztük Magyarországot – tömörítő IEA konkrét információkkal rendelkezik a vonatkozó szakpolitikai cél emeléséről.

A jelentés később is megerősíti ezt az értelmezést, amikor úgy fogalmaz, hogy az IEA felülvizsgálatára építve és az uniós REPowerEU tervvel összefüggésben Magyarország 2022-ben sebességet váltott, és egy évtizeddel előrelép a hidrogénre vonatkozó ambícióiban a közlekedés és a nehezen dekarbonizálható szektorok, illetve a villamosenergia-ágazat területén. Az emelt célokat egyelőre vélhetően csak a háttéranyagok szintjén rögzítették, amit az is alátámaszt, hogy az IEA szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv következő aktualizálása lehetőséget jelent a tervek frissítésére, egyebek mellett dedikált beruházási sémák megalkotásával.

Bár a jelenlegi magyar hidrogénes célokat nemzetközi összevetésben szerénynek tituláló szervezet maga is elsősorban a 2030-as évtizedben lát lehetőséget a korai cselekvésre, az általa vizsgált forgatókönyvek alapján a tempó fokozása már a 2020-as évtized végére érdemi eredményekkel kecsegtetne. Ezek szerint a hidrogén már 2030-ban látható részarányt foglalhatna el a magyar végső energiafelhasználás fedezésében, 2040-re pedig a korai cselekvés eredményeképpen a mixben 5–10 százalékos súlyt is elérhetne.

2050-re érdekes módon a kései cselekvés forgatókönyve nagyobb részarányt ígér (15 százalék), mint a korai cselekvés (11 százalék) forgatókönyve. Ez a kései alkalmazkodási stratégia előnyeire is utalhat. A százalékok által sugallt képet azonban árnyalja, hogy a korai cselekvés forgatókönyvének megvalósulása 2050-re magasabb végső energiafelhasználással járna, mint a kései cselekvés szcenáriója (537 petajoule vs 484 PJ), elsősorban a várható magasabb gazdasági növekedésből következően. A nagyobb gazdasági növekedést pedig éppen az energiaátmenetbe történő beruházások magasabb szintje tenné lehetővé, ami összességében 6 százalékkal magasabb megújulóenergia-arányt eredményezhet a kései cselekvés forgatókönyvéhez képest. A hidrogéntermelés bizonyos arányban mindegyik forgatókönyvben hagyományos energiaforrásokból történne (földgáz, nukleáris energia). A fosszilis alapú előállítás karbonlábnyomát pedig a jövőben a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás (CCUS) technológiája csökkenthetné.

A napenergia tárolásába is besegíthet

A magyarországi hidrogéngazdaság kiépítésének felpörgetése különösen kézenfekvő lenne az időjárásfüggő megújulós termelőkapacitások, vagyis a nap- és szélerőművek telepítésére vonatkozó célok megemelésére tekintettel. A villamosenergia-rendszer jelenleg ugyan csak korlátozottan képes további időjárásfüggő kapacitásokat integrálni – mind a háztartási, mind a nagyobb méretkategóriában –, de ez a képessége a tervek szerint fokozatosan erősödik majd. Ezt – egyéb eszközök – hálózatfejlesztések, a kiegyenlítő szabályozás hatékonyságának növelése, piaci és egyéb digitális megoldások, az akkumulátoros energiatárolás térnyerése – mellett a hidrogéngazdaság kiépülése is elősegítheti.

A karbonmentes vagy karbonszegény villamos energiával a vízbontás útján előállított hidrogén nemcsak rövid távon járulhat hozzá a rendszeregyensúly fenntartásához, de a szezonális energiatárolás problémájára is megoldást jelenthet. A nyáron napközben, például a napelemek által termelt árammal (de akár a paksi éjszakai árammal) megvalósított hidrogén-előállítással ugyanis gyorsan és hatékonyan lehetne kiszedni a rendszerből azt a többletet, amit az adott időszakban csak alacsony áron lehetne értékesíteni. Majd szükség vagy kedvezőbb piaci körülmények esetén eleinte földgázzal keverve, utóbb akár tisztán gázturbinákban elégetve lehetne visszanyerni a villamos energiát, természetesen bizonyos átváltási veszteség mellett. A szezonális energiatárolást ma gyakorlatilag a földgáz végzi például a HMKE-k éves szaldóelszámolását biztosítandó, ahogyan erre korábban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese is felhívta a figyelmet. Ez azonban a jelenlegi körülmények közepette rendkívül drága, és a tárolásnak klímavédelmi, illetve ellátásbiztonsági szempontból sem optimális formája.

A magyar hidrogénstratégia gyorsítása várhatóan az infrastrukturális fejlesztések és az ezeket lehetővé tevő szabályozási környezet megvalósítására irányuló részletes végrehajtási tervek kidolgozásán alapul majd. Ez a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform és többek között a Zéró Karbon Központ közreműködésével folyamatban is van. Ehhez szükségesek olyan tanulmányok is, amelyek a meglévő földgáz-infrastruktúra hidrogén befogadására való alkalmasságát és lehetőségeit vizsgálják. Már ezek a projektek is megkezdődtek a vezetékek, illetve a gáztárolók tekintetében is. Továbbá lényeges lenne a K+F-tevékenység fokozása, ahogyan az is, hogy az országban létesülő új gázerőművek alkalmasak legyenek hidrogéntüzelésre és a CCUS technológia alkalmazására. A zöld hidrogén részarányának növeléséhez például a hazai szélerőmű-kapacitás növelése is kulcsfontosságú hajtóerő lenne az Energiaügynökség ajánlásai alapján, ami egyébként a kormányzati elképzelésekkel is összhangban áll.

Forrás:
https://greendex.hu/a-vartnal-elobb-johet-el-a-hidrogen-ideje-magyarorszagon/
2022. december 19.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram