Az atomenergia biztos hátteret képes nyújtani addig is, amíg a villamosenergia-szektor az új, jövőbeli technológiák, innovációk révén képes lesz talán százszázalékosan a megújulókra támaszkodni – mondta el lapunknak Erbszt Adrienn geopolitikai elemző.
– Az Európai Parlament elutasította a taxonómiarendelet kiegészítése elleni baloldali kifogást. Mit jelent ez az Európai Unió országaira nézve a jövőben?
– A döntéssel elhárult az akadály az elől, hogy az atomenergia és a földgáz is biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezzen uniós szinten.
Az atomerőműben termelt villamos energia rendkívül népszerű és elterjedt a világon, számos ország – még olyanok is, amelyek kellő mennyiségű fosszilis energiahordozó-tartalékkal rendelkeznek – támaszkodik az atomenergiára stratégiájában. Az Egyesült Államokban kilencvenhárom erőmű működik, ezek az ország villamos energiájának csaknem húsz százalékát adják. Kínában ez az ágazat még mindig felfutóban van, az ország villamos energiájának öt százalékát adja az ötvennégy működő és tizenhat hamarosan üzembe álló atomerőmű.
– Európa hogy áll a kérdésben?
– Franciaország kezében a nukleáris stafétabot; ötvenhat erőműve több mint hetven százalékban járul hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez, amelynek jelentős részét exportra bocsátja – többek között az atomellenes Németországnak. Oroszországban harmincnyolc erőmű üzemel, ez húsz és fél százalékot jelent, az Egyesült Királyságban tizenegy, ami tizennégy és fél százalék, Magyarországon pedig a paksi blokkok negyven százalék fölött veszik ki a részüket a villamosenergia-termelésből. Láthatjuk, hogy a világ minden táján számolnak az atomenergiával, s annak jövőjét mi sem garantálja jobban, mint a számos új beruházás az Egyesült Államoktól Európáig, a Közel-Kelettől Indiáig. Összesen négyszáznegyvenhárom blokk működik bolygónk harminc országában, további ötven pedig építési fázisban van.
– Milyen érvek szólnak az atomenergia mellett, ha nem csak az ellátásbiztonságra gondolunk?
– A nukleáris energia hosszú távú, megbízható áramtermelésre alkalmas és folytonosan fejlődő, nagy múltú technológiai háttérrel rendelkező ágazat az energiaszektoron belül. Egyszerre képes támogatni az olyan kitűzött célokat, mint a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság vagy az importfüggőség csökkentése. A villamos energia alacsonyabb árú előállítása és a szigorú uniós szén-dioxid-kibocsátási kvóták elérése szempontjából az atomenergia szintén elengedhetetlen fontosságú, ahogy jelenleg a földgáz is. Ezek kiküszöbölése földrészünkön a következő évtizedekben – a technológia jelenlegi állása szerint és a villamosenergia-fogyasztás aktuális tendenciáit alapul véve – lehetetlen, erre számos kutatás áll rendelkezésünkre, többek között a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett számítások.
– Bővülő tendenciát mutat a megújuló energiaforrások használata is hazánkban. Hogyan értékelhető a kihasználtságuk?
– Az atomerőművek kihasználtsága sokkal jobb, mint például a napelemeké. Magyarországon a naperőművek átlagos kihasználtsága hozzávetőlegesen tizenöt százalék, még a nyári hónapokban is huszonöt százalék alattiak a számok, míg a Paksi Atomerőműé kilencven százalék körül mozog. A magyarázat egyszerű; az atomerőműnek mindegy, hogy éjjel van vagy nappal, nyár vagy tél.
– A félelem és a bizalmatlanság mégis erős érv az ellenzők körében.
– Természetesen a biztonsági faktort is ki kell emelnünk, hiszen ez táplálja a legnagyobb vitákat az atomenergia támogatói és ellenzői közt. Mivel nagy mennyiségű radioaktív anyag van viszonylag kis helyre besűrítve, a nagy fokú sugárzástól meg kell védeni mind az atomerőmű területén dolgozókat, mind a környezetet. Baleset esetén pedig olyan műszaki megoldások szükségesek, amelyek megakadályozzák a radioaktív anyagok kikerülését a környezetbe. Ehhez elengedhetetlen a széles körű hazai és nemzetközi szabályozás, a megfelelően kidolgozott és ellenőrzött belső és külső biztonsági rendszer, továbbá az emberi tényező szerepe is kiemelkedő, gondolok itt a megfelelő képzésre, munkaszabályzatra.
– Hogyan járul hozzá a nukleáris energia a karbonsemlegességi célok eléréséhez?
– Az atomerőművek működésük során nem bocsátanak ki a légtérbe üvegházhatású gázokat, szemben a fosszilis üzemanyagokra épülő erőművekkel vagy éppen számos esetben a geotermikus energia felhasználásával. Nyilvánvaló, hogy az uránbányászat, -feldolgozás, -szállítás és például a -tárolás még fejlesztésre szorul ezen a téren. Az üzemanyag teljes életciklusának minden egyes fázisánál a szennyezéscsökkentést/-mentességet kellene elérni, s kétségtelen, hogy a tárolás jelenti a legnagyobb kihívást.
– Németország a legnagyobb tiltakozó, ha atomenergiáról van szó?
– Az elmúlt időszak Nyugat és Kelet közötti turbulens eseményei súlyosan átrendezték az európai jövőképet akár politikai, akár gazdasági, biztonsági vagy energetikai szempontból nézzük. Látni kell, hogy Európa egy energetikai káoszspirálba vezette bele magát nagyhatalmi támogatottsággal, s ez elsősorban a németországi példából látható jól. A német politika – még Angela Merkel vezetésével – a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset következtében szinte néhány hét leforgása alatt fordított hátat az ország energiaellátásában addig jelentős helyet elfoglaló atomerőműveknek. Akkor – valószínűleg elsősorban a zöldnyomásnak köszönhetően – lemondott a nukleáris alapú villamosenergia-termelésről, helyette átállt a földgáz- és megújuló-alapúra. Már ez is meglehetősen radikális ellátásbiztonsági, klímavédelmi (hiszen a fosszilis, földgázalapú villamosenergia-termelés jelentős károsanyag-kibocsátással jár az atomenergiához képest) és gazdaságossági kérdéseket felvető döntésnek bizonyult.
A jelenlegi, markáns geopolitikai-geoenergetikai változások az orosz energiahordozókkal kapcsolatos kétoldali döntések miatt egyértelműen fokozták a problémákat nemcsak Németországban, hanem az ilyen drasztikus és gyors változásokra felkészületlen Európai Unióban is. Berlin forró fejjel lemondott az atomról, most vagy az oroszok, vagy az európai uniós vezetés közbenjárására előbb-utóbb a földgázról is elképzelhető, hogy lemondhat.
A fő kérdés az, ha sem atom, sem földgáz nem áll elegendő mennyiségben a rendelkezésére, és a nap se süt, a szél is megáll, mivel fog fűteni a lakosság, hogyan töltik fel az elektromos autóikat, s a szép reményű német gazdaság, ipar hogyan lesz versenyképes, sőt működőképes a nap huszonnégy órájában ilyen energiaárak mellett. Ez a kérdés természetesen vonatkozik az Európai Unió többi tagállamára is.
– Mi az, ami miatt átgondolják a korábbi döntésüket az európai vezetők?
– Európa a számbavehető, jelentős saját energiahordozók híján; valamint a megújulók kezdetleges technológiai lehetőségei, időjárás-függősége és a megtermelt villamos energia tárolásának megoldatlansága miatti megbízhatatlanság okán kénytelen a stabilan és folyamatosan termelő erőművekre is alapozni. Ilyenek az atomerőművek és a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek, azonban az előbbiek még az európai klímavédelmi akcióterveket is támogatják kibocsátásmentességükkel.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a villamos energia hatalmas mértékben felértékelődött az elmúlt években – gondoljunk csak az elektromos közlekedésre vagy számos más területére az életnek, amikor is fosszilis üzemanyagokról villamos energiára váltunk inkább.
Nem véletlen tehát, hogy a villamos energia előállítási módja ilyen nagy hangsúlyt kap. Ebben pedig hatalmas szerepe kell hogy legyen a nukleáris energiának, hiszen klímavédelmi vagy ellátásbiztonsági szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy atomenergiát vagy orosz földgázt/szént használunk-e áramtermelésre.
– Milyen a tökéletes energiamix?
– Ha energiapolitikáról, energiastratégia kidolgozásáról beszélünk, nem lehet nem komplexitásában vizsgálni a kérdést. Az atomenergia nem lehet egyetlen pillére egy ország energiapolitikájának sem, mellette elengedhetetlenül szükségesek a megújuló források, a vízenergia és a fosszilis energiahordozók is, továbbá az ágazaton belüli K+F, ami a tárolási lehetőségekre, energiahatékonyságra, szén-dioxid-feldolgozásra, -semlegesítésre és számos más lényeges kérdésre igyekszik technológiai megoldásokat kidolgozni.
Az atomenergia biztos hátteret képes nyújtani addig is, amíg a villamosenergia-szektor az új, jövőbeli technológiák, innovációk révén képes lesz (talán) százszázalékosan a megújulókra támaszkodni. A jelenlegi tendenciák alapján –gondolok itt a digitalizációra, az elektromos közlekedésre – a legtöbb uniós ország azzal számol az energiastratégiájában, hogy a villamos energia fogyasztása folyamatosan nőni fog, mindezzel pedig kénytelenek lesznek tartani a lépést.
Ebben a mérhetetlen tempójú iramban, amit villámcsapásszerű gazdasági és energetikai válságok, háborúk, szankciók kísérnek, nem ignorálhatjuk az atomenergiát. Legalábbis a következő évtizedekben biztosan nem.
Forrás:
https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20220712-a-vilag-minden-tajan-szamolnak-az-atomenergiaval
2022. július 12.
