Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke avatta a szekszárdi Fritz család által készíttetett keresztet a pincészet szőlőbirtokán. A volt államfő látogatása után portálunknak exkluzív interjút adott, melyben mesélt a borvidéki kötődéséről, valamint a covid-árvákkal és az éghajlatváltozással foglalkozó alapítványukban végzett munkájukról is. Kijelentette, hazánknak szüksége van a biztonságos atomenergiára és a leendő akkumulátorgyárakra is.
Úgy tudom, nem először jár itt, Szekszárdon. Milyen kapcsolat fűzi Önt a Fritz pincészethez, a szekszárdi borászokhoz?
Így igaz, nem először. Amikor köztársasági elnökként hivatalban voltam, akkor egy V4-es államfői találkozót is ide szerveztem. Ráadásul azt egy hagyományos szürettel is egybe kötöttünk – mondja Áder János. – De volt egy másik emlékezetes alkalom is, ami a térség iránt nagyrabecsülésemet jelzi: a Víz Világtanács kongresszusán a vacsora a szekszárdi borászok boraira épülő menüre állt össze.
Tíz évig volt Magyarország köztársasági elnöke. A mandátuma letelte óta mivel foglalatoskodik? Mik töltik ki a mindennapjait?
A jelenlegi munkáim nagy részét az államfői ciklusok alatt alapoztam meg. Több, mint 5 évvel ezelőtt hoztam létre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, valamint két évvel ezelőtt, a covid idején a Regőczi István Alapatványt a koronavírus árváiért. Mindkét szervezet működtetése bőven ellát feladattal. Egyebek mellett folyamatosan tartok előadásokat az ország több pontján egyetemistáknak és középiskolásoknak, jelenleg pedig a szeptember 27-én induló Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram szervezése köti le a mindennapjaimat.
A Regőczi István Alapítvány – melyet 2021 májusában hoztak létre feleségével, Herczegh Anitával – hány gyermeknek, családnak tudott eddig segíteni? Folytatja-e tovább a tevékenységét? Meddig lehet létjogosultsága?
Itt a feleségem végzi az érdemi munkát. Az alapítvány által támogatott koronavírus-árvák száma a tavalyi év végére az ezerhatszázat is meghaladta. Azóta közülük többen már felnőttek, befejezték a tanulmányaikat, de még mindig ezerháromszáz körül van a Regőczi által támogatott gyermekek száma. Sajnos, ez még mindig nagyon magas szám, ráadásul sok közöttük a hat év alatti kisgyermek, így még sokáig lesz tennivalója az alapítványnak, amíg elkíséri a koronavírus-árvákat a felnőtté válásig. Ez jelenti a diploma vagy a szakma megszerzését. Tehát, amíg önálló lábra nem állnak, segítséget kapnak tőlünk. De ezek mellett számtalan élményt is biztosítunk nekik, legyen az egy színházi előadás, focimeccs, európai vagy világbajnoki sporteseményen nézőként való részvétel, vagy éppen nyári táborozás.
Mi a Kék Bolygó Alapítvány, illetve az ugyanezen a néven szereplő podcast adás feladata, hivatása, célja? Mik a legaktuálisabb témák?
Kezdjük az utóbbival, mert az rövidebben elmondható. Már több, mint nyolcvan beszélgetést készítettem a fenntarthatóságról, a klímáról és a környezetvédelemről. Mindig a legaktuálisabb kérdést járom körbe olyan szakemberekkel, akik nem csak elméleti szinten fogalmazzák meg gondolataikat, hanem konkrét megoldásokkal is tudnak szolgálni az adott területeken. Ezekben a hetekben a Planet Budapest 2023 kiállítóival tekintünk át egy-egy témát, ami a mindennapjainkat érinti. Ezen alapítványunk esetében a kezdetek tíz évre nyúlnak vissza. Egy magyar származású, Manchesterben elhunyt elektromérnök, Balázs Miklós hagyományozta az akkor hivatalban lévő köztársasági elnökre, azaz rám a mintegy nyolcvanmillió forintnyi vagyonát azzal a szándékkal, hogy fordítsuk a magyarok javára, közcélra. Ez lett az alapja a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak, amely 2018-ban indult el. Tevékenységünk az óvodásoktól kezdve a középiskolásokon és egyetemistákon keresztül egészen a kezdő vállalkozások mentorálásáig és anyagi támogatásáig sok mindent felölel. Fejlesztő, oktatási programunk van a legkisebbeknek, a középiskolások pedig – szabadon választható tantárgyként – a szakértőink által kifejlesztett Zöld Föld tankönyvből tanulhatnak a fenntarthatóságról. Ebben a tanévben már érettségizni is lehet belőle, és előkészítés alatt van az általános iskolák számára szóló könyvcsalád is. Azért is fogalmazok így, mert a munkafüzet mellett a pedagógusoknak is biztosítunk felkészítő segédanyagokat. Sőt, támogatjuk a tanulmányaikat is, amennyiben a Pannon Egyetemen vagy a budapesti Műegyetemen szeretnék csiszolni ismereteiket a fenntarthatóságról. Minden év tavaszán megrendezzük a Fenntarthatósági témahetet is, amelyen az iskolások a tudatosabb jövőre készülhetnek fel. Az egyetemistáknak ösztöndíjprogramot kínálunk, a fenntarthatósággal foglalkozó pályakezdő vállalkozóknak az üzleti világban való eligazodást tanítjuk meg, a sor végén pedig az alapítvány kockázati tőkealapja áll, amely befektet az arra érdemes, a területen tevékenykedő cégekbe. Több magyar és nemzetközi fenntarthatósággal összefüggő könyvet kiadtunk már, és tovább folytatjuk ezt a jövőben is. 2024 tavaszán rendezzük meg a tizedik Nemzetközi Természet és Környezetvédelmi Filmfesztivált, valamint – de nem utolsósorban, mint már korábban említettem – 2021 után idén másodszorra a Planet Budapest fenntarthatósági expót és élményprogramot, amely ebben az összeállításban egyedülálló az egész régióban. Ide minden Tolna vármegyeit szeretettel várunk. Budapesten a Hungexpóra szeptember 27-től október 1-ig ingyen jöhet a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki, akit érdekel a jelene és a jövője.
A klímavédelem kapcsán mire hívja fel a Tolna vármegyei mezőgazdasági termelők figyelmét?
Folytathatnám azzal, amivel az imént abbahagytam. A Planet Expón nemcsak a Tolna vármegyeiek, hanem minden magyar termelő megtudhatja, mit vagy miket kellene csinálni ahhoz, hogy jobb minőségű élelmiszert tudjon termelni hatékonyan és fenntartható módon. Legyen szó talajmegújításról, vízgazdálkodásról vagy éppen a termelésnél keletkező melléktermékek hasznosításáról. Ezekről egyébként magam is beszélek a podcastjaimban, illetve az ország több pontján a klímaelőadásaimon. Nem kell megijedni vagy pláne szorongani az éghajlat-változástól. Tudunk és adunk is megoldásokat a felvetődő problémákra.
Mi a véleménye a paksi bővítésről?
Aki a-t mond, mondjon b-t is. Ha csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást, vagy teljesíteni a párizsi célkitűzéseket, akkor nem kerülhető ki az atomenergia. Korábban az Európai Unióban ellenezték, nem tartották „zöldnek” ezt a rendszert, de mára Brüsszel is belátta: hosszú távon enélkül megvalósíthatatlanok a klímapolitikai elképzelések. Ezzel együtt hangsúlyozom: a legfontosabb a biztonság. Az építésénél, az üzemeltetésnél, majd a fűtőelemek elszállításánál is kiemelten kell erre figyelni. Nemcsak Magyarországon, de sehol másutt nem lehet ettől eltekinteni.
Miként látja a távol-keleti akkumulátorgyárak letelepedését Magyarországon?
Van egy uniós elvárás. Az EU-ban 2035-től eladott új személygépkocsik és kisteherautók nem lehetnek szén-dioxid kibocsátók. Brüsszel célja, hogy 2021-hez képest 2030-ra – tehát már hét év múlva – az autók esetében ötvenöt százalékkal, a kisteherautóknál ötven százalékkal csökkenjen a kibocsátás. Csak így lehet elérni a 2035-ös új célokat. A tendencia leginkább a lítium akkumulátoros járművek felé irányul, mivel ezek összköltsége alacsonyabb, mint a lehetséges alternatíváké. A hidrogén és az e-üzemanyagok előállítása drágább, mivel sok áramot igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez ne lehetne adott esetben jó megoldás a hajók, a repülők vagy a nehézgépjárművek esetében. Az öreg kontinensen mintegy hatvan akkumulátorgyár van vagy épül a következő időszakban. Ha a tervezett magyarországiak megépülnek, akkor az európai piac mintegy húsz százalékát mi tudjuk biztosítani. És akkor nem szóltam arról, hogy az itthon működő autógyárak (Suzuki, Audi, Mercedes vagy hamarosan a BMW) további jövője biztosított lesz. Ezek nagy mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami aztán a hétköznapi ember jólétét is elősegítheti vagy támogathatja. De ebben az esetben is aláhúzom: minden hatályos előírást be kell tartani és tartatni az építésnél, illetve az üzemeltetésnél, hogy emberi egészséget vagy környezetet ne veszélyeztessen.
Áder János és felesége Herczeg Anita nemrégiben Fritz József meghívására érkezett Szekszárdra. Az eseményen Felföldi László pécsi megyéspüspök megszentelte azt a keresztet, mely a szőlőtőkék tövében Szekszárd déli határában őrködik a táj és a benne munkálkodó ember fölött.
Forrás:
https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2023/09/ader-janos-szerint-megvalosithatatlanok-a-klimapolitikai-elkepzelesek-paks-ii-nelkul
- szeptember 18.
