A nukleáris energia mellett a megújulókkal és energiatárolókkal válthatók ki a fosszilis energiaforrások – hangzott el a Klímapolitikai Intézet szerdai kerekasztal-beszélgetésén. Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi kormánybiztos szerint a német kormány nagy hibát követett el amikor „belemanőverezte magát” az atomenergia kivezetésébe, mert e nélkül nem lehet versenyképes áron garantálni az ellátásbiztonságot, és csak növelték az orosz gázimportól való függőséget. Az Európai Bizottság a minap úgy döntött, hogy a földgáz és a nukleáris energia segítheti az átállást a megújulókra. A Greenpeace szakértője, Perger András szerint az EU „páros lábbal” arcon rúgta magát ezzel a döntéssel. Szerinte hosszú távon a piac dönt majd arról, hogy mely energiaforrásokba fektet inkább.
Energiabiztonság és fenntarthatóság
Az energiapolitikában a prioritások jelentősen megváltoztak az elmúlt 15 évben – kezdte a vitát Aszódi Attila, aki jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.
A klímavédelem kérdése felértékelődött, és ezen belül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, ez pedig kiélezte a vitát, hogy hol helyezkedik el a fosszilis, megújuló és az atomenergia az egyes országok energiamixében.
Az energiapolitika másik két fontos szempontja évtizedek óta a fenntarthatóság mellett a biztonság és a gazdaságosság, és ezt a hármat együtt kell nézni.
„Az ellátásbiztonság sokszor a harmadik helyre sorolódott vissza, de én a második helyre tenném. Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, amikor nincs áram, amikor gond van az ellátással” – fogalmazott Aszódi.
Perger András ezzel egyetértett, hozzátéve, hogy már évtizedek óta ez a három szempont a meghatározó az Európai Unió országaiban, ahol minden tagállam saját maga alakítja ki energiapolitikáját. Úgy látta, hogy a fenntarthatóságnak kell lennie a legfontosabb szempontnak.
Mint arról a hirado.hu is beszámolt, január 25-én rekordot döntött Magyarországon az országos áramfogyasztás. A hálózatüzemeltető Mavir adatai szerint 7396 megawatt (Mw) bruttó rendszerterhelést regisztráltak. A beszélgetésen elhangzott, hogy a megújulók aránya ezen a napon a termelésben alig 0,03 százalék volt, töredéke a szél- és napenergia 3000Mw-os beépített kapacitásának.
Arra a kérdésre, hogy megvalósulhat-e teljes mértékben az áramtermelés megújuló forrásokból, Perger úgy válaszolt, van reális lehetőség, hogy 2050-ig teljesüljenek az unió céljai, hogy karbonsemleges legyen a villamos energia előállítása.t
„Néhány éve még az is elképzelhetetlennek tűnt, hogy több napon át teljes egészben szél- és napenergiából fedezzék egyes országok az energiaigényüket” – fogalmazott.
Aszódi Attila szerint
nem elég, hogy néhány napra ez megvalósul, hiszen alapvető elvárás, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az energia, nem csak bizonyos napszakokban. Száz százalékig a megújulókra alapozva ez nem érhető el.
„Ha minden második hétvégén leolvad a hűtőszekrény, akkor a feleségem nem boldog” – illusztrálta egy példával az ellátásbiztonság fontosságát.
Az látható, hogy felértékelődött a villamos áram jelentősége, ezért is fontos, hogy ennek előállítása minimális szén-dioxid-kibocsátással járjon. Várhatóan a következő 30-50 évben a fosszilis energiahordozókat, a szenet és az olajat csak atomenergiával, megújulókkal és energiatárolókkal lehet kiváltani – tette hozzá. Utóbbiakról elmondta, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a technológiák, amelyek a szél és nap által termelt energia „szezonális tárolását” lehetővé tennék.
A német–francia energiapolitikai ellentét
Európa két vezető hatalma teljesen ellentétes energiapolitikát folytat. A francia álláspont szerint az atomenergiával csökkenthető a fosszilis energiától való függőség, és segít a klímacélok és az alacsony árak elérésében. Németország ezzel szemben az EU döntése után sem ismeri el „zöldnek” az atomenergiát, és 2022-re összes atomerőművi kapacitását bezárja.
A német–francia ellentét a szerdai kerekasztal-beszélgetésen is megmutatkozott a két fél között, akik már évek óta rendszeres résztvevői hasonló klímapolitika rendezvényeknek.
Aszódi Attila szerint
a német kormány nagy hibát követett el, amikor „belemanőverezte magát” az atomenergia kivezetésébe. Az utolsó lökést a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset adta, de már korábban, 2002-ben megszületett erről a döntés.
Németország az év elején megkezdte a még működő hat atomerőműve közül háromnak a bezárását. Az 1980-as években épült létesítmények a legkorszerűbbnek számítanak az EU-ban. A kieső mintegy 70 terrawatt órányi kapacitást 2030-ig ennél is több földgázzal pótolják.
Nemcsak klímavédelmi, hanem külpolitikai szempontból is hibás ez a döntés, hiszen ezzel megnövekedett Németországnak az orosz gáztól való függése.
Franciaország, amely Németországgal szemben nem rendelkezett jelentős szén- és lignitvagyonnal, az 1973-as olajválság után állt át az atomenergiára, és nagyon fejlett nukleáris ipart épített ki az évtizedek alatt.
Ezzel kapcsolatban Perger András megjegyezte, hogy jelenleg 56 reaktorból 15 üzemen kívül van, ami azt eredményezte, hogy voltak olyan időszakok, amikor a franciák is áramimportra szorultak.
A 70-80-as években épült reaktorok kezdenek kiöregedni ezért is támogatták a franciák, hogy az Európai Unió minősítse zöldnek a nukleáris energiát, mert rengeteg beruházásra lesz szükségük, és ezt finanszírozniuk kell.
Úgy vélte, hogy az energiapolitikai döntések a jövőre vonatkozó fogadások, és előre nehéz látni, melyik lesz a jó megoldás. De szerinte a berlini kormány a helyes úton jár, amikor 80 százalékra emelné a megújulók arányát az áramtermelésben, a jelenlegi 40 százalékról.
Az elmúlt években az Európai Unióban az időjárásfüggő energiaforrásokba áramlott az új beruházások döntő többsége, miközben alig történt befektetés új atomerőművek építésébe – fűzte hozzá.
Aszódi Attila kiemelte, hogy félrevezető, amikor arról szól a diskurzus, hogy csökkenhet a német villamosenergia-ipar szén-dioxid-kibocsátása, miközben a hasonló francia adat már eddig is a németországi töredéke.
A német villamosenergia-kibocsátás zömében szénre épült, és most állnak át gázra, de eközben bezárják az atomenergiai kapacitásaikat, ami inkább növeli a károsanyag-kibocsátást.
A német kormány energiapolitikai terveiről elmondta, nagy kísérletbe vágtak Berlinben, de már most látható, hogy ez nem fenntartható. Magas az importfüggőség, hiányzik 800 kilométernyi távvezeték, amit részben a zöldek ellenállása miatt nem tudnak megépíteni. Pedig ez szükséges lenne ahhoz, hogy az északi régiókban megtermelt szélenergia eljusson a fogyasztókhoz.
Atomenergia és a biztonság
Teljes életciklus alapján lehet megítélni egy-egy technológia környezeti hatásait. Aszódi Attila szerint ebben az atomenergia megállja a helyét a fosszilis és a megújulókhoz képest, hiszen utóbbiak esetében is vannak környezeti externáliák, a bányászattól az elavult napelemhulladékok kezeléséig. Úgy vélte, fontos, hogy objektív és átlátható információkat kapjanak az emberek.
Odaszúrt a zöldszervezeteknek, hogy egyes lépéseikkel hiszterizálják a közvéleményt és így közvetetten a politikai döntéshozókat is, akik rossz döntéseket hozhatnak.
Perger ennek fontosságát elismerte, de szerinte inkább a gáz- és atomlobbi vette át az irányítást, és az EU-országok többségében ez a két szektor sokkal több állami támogatásban részesült, mint a megújulók.
Elmondta, hogy a nukleáris balesetek jellemzője, hogy előtte mindig azt gondolták, biztonságos egy erőmű, és bármennyit is javult a nukleáris iparban a biztonság, időről időre számítani lehet egy nagy balesetre, és az sem megnyugtató, ahogy kezelik ezeket.
Az atomerőművek működtetéséhez kapcsolódó társadalmi kockázatok egyáltalán nem magasabbak, mint a társdalom más területein lévő kockázatok. A közlekedéshez képest sokkal biztonságosabb az atomenergia – érvelt a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.
Az egységnyi megtermelt energiára jutó hulladék a nukleáris iparban jóval alacsonyabb, mint például a megújulóknál.
Brüsszel felkavarta az állóvizet
A kerekasztal-beszélgetésnek külön apropót adott, hogy éppen aznap döntött az EU arról, hogy egyes földgáz- és atomenergia-projekteket a fenntartható befektetések közé sorolják. Ahogy várható volt Aszódi Attila és Perger András között itt volt a leghevesebb vita. Sokan úgy értékelték a döntést, hogy Brüsszel a mérleg szerepét töltötte be, és mindként félnek kedvező döntést hozott. Egyik oldalon a földgáz beemelésével a németeknek, az atomenergia elismerésével pedig a franciáknak tettek gesztust.
Aszódi szerint abban nincs vita, hogy fenntartható gazdaságokra van szükség, de a politika leegyszerűsít, igenre vagy nemre redukál kérdéseket, és ez igaz az energetikapolitikára.
Az energiapolitikában a fenntarthatóság leegyszerűsödött a klímavédelemre, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ami a zöldenergiával lett szinonima, de ezek téves leegyszerűsítések. Az uniós taxonómiarendelet is bináris keretekben gondolkodik. Nem az a kérdés, hogy zöldnek minősítjük az atomenergiát, hanem az, hogy károsanyag-kibocsátástól mentes energiatermelést tesz lehetővé – fogalmazott Aszódi.
Azzal, hogy fenntarthatónak minősítik a földgázt és az atomenergiát, ezek a projektek banki finanszírozáshoz juthatnak. Amennyiben egy erőmű nem jut banki forrásokhoz, mert a pénzintézetek az ESG-szabályok miatt szennyező iparágnak minősítik, akkor működésük is ellehetetlenül – tette hozzá.
Racionális döntés született, a zöldátmenet földgáz és atom nélkül a következő húsz évben nem megoldható
– tette hozzá.
Ahogy várható volt, a brüsszeli bejelentés a zöldek elégedetlenségét váltotta ki. Perger András szerint abszurd döntés született, az „EU két lábbal arcon rúgta magát”, és szembement korábbi álláspontjával is.
Szerinte a két lobbiérdek találkozott. Az egyik oldalon a földgáz mellett lobbizó németek, a másikon a franciák és az őket támogató kelet-európai államok, kiegészülve Finnországgal és Svédországgal. A Greenpeace szakértője szerint az uniós döntés ellenére hosszú távon a piaci hatások érvényesülnek, és inkább a megújulók mintsem az atomenergia felé fordulnak a befektetők.
Az uniós taxonómiai rendeletet még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagországoknak. Luxemburg és Ausztria már jelezte, hogy az uniós bírósághoz fordul.
Aszódi Attila emlékeztetett arra, hogy radikális kihívás elé néz a villamosenergia-rendszer Európában, a nagy erőművi kapacitások nagy részét 50-60 évre tervezték, és új beruházások nélkül nem tudják majd kielégíteni a növekvő igényeket. Hasonló indokból van szükség a paksi atomerőmű bővítésére is.
Azt nem lehet megmondan, hogyan alakulnak a jövőben az energiaárak, de a jelenlegi piaci jegyzések mellett a paksi erőmű által termelt áram nyereséges üzemeltetést biztosít – mondta.
Bár nem lehet tudni, hogy a következő 20-30 évben milyen technológiai fejlesztések valósulnak meg, a százszázalékosan zöldenergiára való áttérés még úgy is nehézkes lenne, ha időközben nem nőne az áramigény.
Hivatkozott a BME egyik kutatására, amelyben azt elemezték, hogy egyes európai országokban hogyan alakulhat a kereslet hosszú távon. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált 19 országból 16-ban az energiaigény radiális növekedésével számolnak – mondta.
Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/02/09/aszodi-attila-az-europai-energiavitarol-oriasi-hibat-kovetett-el-nemetorszag-a-nuklearis-energia-kivezetesevel
2022. február 9.
