A megújuló energiahordozók és az atomenergia mixe tud fenntartható pályát biztosítani a magyar villamosenergia-szektor számára, ehhez szükség lenne harmadik atomerőműre is – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, aki nemzetközi példák sorával világított rá, hogy nem csak Magyarország „hóbortja” a nukleáris energia.
– Egyre többet hallunk a zöldátállásról. Mi a helyzet a megújuló energiákkal, mennyire használjuk ki az alternatív lehetőségeket?
– Ezek az energiahordozók nagyon jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt tizenöt-húsz évben. Helyesnek tartom, hogy nem szálltunk be túl korán a napenergiába, így a nagy fejlesztési költségek nem ránk hárultak, és egy olyan időszakban lépett Magyarország erre a piacra, amikor az árak már csökkentek. Most jelentős a fellendülés, óriási napenergia-kapacitások kerültek be néhány év alatt a magyar villamosenergia-rendszerbe.
– És a szélenergia?
– A szélenergia tekintetében nem voltak ilyen fejlesztések, sok éve 320 megawattnyi szélerőművi kapacitás van a magyar villamosenergia-rendszerben. A területeink nem feltétlenül optimálisak szélenergia-telepítés szempontjából. A nyugati országrészben, Mosonmagyaróvár és a határ között van a legtöbb ilyen létesítmény, az a leginkább széljárta terület. A szélerőmű csak akkor termel villamos energiát, ha fúj a szél és forognak a kerekek, ezért fontos, hogy olyan helyre telepítsenek ilyen létesítményeket, ahol a szélsebesség és annak időbeli tartóssága megfelelő.
A számításaink azt mutatják, a hazai szélenergia-kapacitást lehetne még tovább növelni. A szél és a napenergia kiegészíthetik egymást, nem pont ugyanakkor termelnek, a szél általában a nagy nyári kánikulák idején nem fúj, de tavasszal és ősszel vannak olyan időszakok, amikor magasabb a szélenergia rendelkezésre állása, de előfordul, hogy a nap sem süt és a szél sem fúj, ezeket az időszakokat is át kell hidalni. Energetikusként olyan energiamixet tartok helyesnek, amiben az időjárásfüggő megújuló források az atomenergia és további szabályozható források együtt vannak jelen azért, hogy a társadalmi fenntarthatóság érdekében a folyamatos villamosenergia-ellátást biztosítani tudjuk.
– Gázerőműveket érdemes építeni?
– Azért értékes elemei a gázerőművek a villamosenergia-rendszernek, mert flexibilisek, jól szabályozhatók, gyorsan elindíthatók, és rugalmasan változtatható a teljesítményük, akár naponta többször is. Technikailag hasznosak a villamosenergia-rendszerben, de a földgáz ára nagymértékben befolyásolja az általuk előállított villamos energia költségeit. Magyarország évente nagyjából tízmilliárd köbméter földgázt használ, ebből hárommilliárd – a hazai felhasználás harminc százaléka – gázerőművekben kerül eltüzelésre. Ezt fokozni csak akkor lehet, ha a földgáz hosszú távú, alacsony költségű rendelkezésre állásában bízhatunk, de a háború miatt ez erősen kérdéses.
– Arról is lehet olvasni, hogy az amerikai gáz környezetszennyezőbb, mint az oroszoktól importált földgáz, ráadásul az LNG-kitermelés földrengéseket is okozhat. Igaz ez?
– Az LNG szállításának költsége és karbonlábnyoma jelentősen nagyobb mint a vezetékes földgáz szállításáé. Azt mutatják az elemzések, hogy nagyjából két és félszer több energiába kerül az LNG szállítása, mint a vezetékes földgázszállítás. Hatékonyabb a földgázt gáz halmazállapotban vezetéken szállítani, mint vezetéken elszállítani a megfelelő terminálra, majd ott lehűteni, cseppfolyósítani, hajókba tölteni, hajóval szállítani, majd cseppfolyós állapotból visszagázosítani, újra vezetékbe táplálni, és úgy eljuttatni a fogyasztókhoz. A földrengések lehetőségével kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy az a repesztéses kitermelési technológia egy kísérőjelensége lehet, ami nyilván a kitermelés helyszínén jelentkezhet.
– Tehát nem zöldebb az LNG mint az orosz gáz.
– Nem zöldebb, sőt a szállítás nagyobb energiaigénye és nagyobb karbonlábnyoma miatt tipikusan környezetszennyezőbb, de az LNG-nek van más hátránya is. Hogy hova menjen az LNG-t szállító hajó, nemcsak a kikötőben lehet eldönteni, hanem menet közben is át lehet azt irányítani. A vezetékes földgáz nyilván csak a meglévő vezetékrendszerben szállítható, megy A-ból B pontba, adott a szállítás feladója és fogadója. Az LNG esetében viszont menet közben is eldőlhet, hogy a hajó Koreába, Japánba vagy Európába menjen, ezért az LNG ára sokszor ingadozóbb, jobban kitett a piaci folyamatoknak. Emiatt is és a magasabb szállítási költségek miatt is az LNG ára általában magasabb, mint a vezetékes földgázé, az LNG-ért nagyobb árat tudnak kérni, hisz a termék sokkal mobilisabb.
– Annak szállít, aki többet ígér.
– Így van. A másik oldalról viszont látjuk, hogy a vezetékes szállítást is meg lehet szüntetni, el lehet zárni egy vezetéket, vagy éppen – ahogy az Északi Áramlat vezetéknél láttuk – egy szabotázsakció következtében a vezeték megsérülése a szállítás ellehetetlenüléséhez vezet, így ez az infrastruktúra sérülékeny lehet.
Az LNG segíthet a vezetékes ellátásban bekövetkező esetleges megszakítások áthidalásában, ad némi biztonságot, de arra lehet számítani, hogy a növekvő LNG-piac miatt az árak magasabbak lesznek a jövőben. Nagy valószínűséggel a hosszú távú földgázátlagár nem fog visszatérni a háború előtti szintre, valamivel magasabb szinten fog stabilizálódni.
– Mire számíthatunk az elkövetkező években, évtizedekben? Mivel fogunk fűteni és működtetni az ipart?
– A fejlett világ elkötelezett a fosszilis energiahordozóktól való szakítás mellett. Le akarjuk állítani a szén felhasználását. Lehet, hogy ez a háború okozta bizonytalanság miatt néhány évvel kitolódik, de évtizedekkel nem fog. A földgáz átmeneti energiahordozóként szerepel ezekben az energiapolitikai elképzelésekben. A földgáz felhasználása fajlagosan kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a széné. De a földgáz elégetése is szén-dioxid-kibocsátással jár, tehát hosszú távon a földgáz sem tud bennmaradni az energiamixben. A fosszilis energiahordozóknak a legnagyobb kitettségünk a közlekedés területén áll fenn. Magyarországon és Európában a közlekedés energiaellátása több mint kilencven százalékban kőolaj alapon történik.
Nem akármiért mozdul el a világ az elektromos közlekedés irányába, és nemcsak a kötöttpályás közlekedés, hanem az autók elektrifikálásának az irányába is. Azért van szükség akkumulátorgyárakra, hogy elektromos autókat tudjunk építeni, és átálljunk a szénhidrogénekről a villamos energia felhasználására. Egyértelműen zajlik ez a folyamat, nem látszik benne megingás, nyilván sok fejlesztés lesz még, például a lítiumion akkumulátorok mellett bejöhetnek még más technológiák is erre a területre.
– Korábban több ország is az erőművek leállítását tervezte, most mégis azt halljuk, hogy az atomenergia zöldmegoldás. Mi az igazság?
– Az energiahordozóknak nincs színük. Amikor hosszú politikai viták után az Európai Bizottság a taxonómiarendeletet megalkotta, és a fenntartható, finanszírozásra érdemes technológiák közé – helyesen és szükségszerű módon – bekerült az atomenergia, akkor terjedt el az a téves értelmezés, miszerint az Európai Bizottság megállapította volna, hogy az atomenergia zöld. A fenntarthatóság három pilléren alapul: környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságnak egyszerre kell megvalósulnia ahhoz, hogy valami tényleg fenntartható legyen.
Ha a zöldátmenetet úgy valósítanánk meg, hogy minden szempontból szem előtt tartjuk a környezeti fenntarthatóságot, de mindez sokba kerül, akkor gazdaságilag nem lesz fenntartható.
Ha az emberek számára elfogadhatatlan helyzetet teremtünk, például olyat, hogy csak reggel hét és délután négy között van áram, és minden éjszaka leolvadnak a hűtőszekrények, akkor társadalmilag lesz fenntarthatatlan az adott megoldás. Olyan energiarendszer építése és működtetése a feladatunk, ami a fenntarthatóság minden aspektusát teljesíti. Ehhez az atomenergia elengedhetetlen, szerintem a taxonómiarendelet hatálya alá vételével a bizottság azt ismerte el, hogy a fenntarthatósági céljaink teljesítéséhez szükség van atomenergiára.
– Az uniós szankciók veszélyeztethetik-e a Paks II projektet?
– Eddig a szankciók közvetlenül a Paks II projektet nem érintették. A tizedik szankciós csomag kapcsán felmerült, hogy a nukleáris energia vagy üzemanyag is a hatálya alá kerülhet, de ez sem következett be. Az általános külkereskedelmi nehézségeken és piaci problémákon túl, közvetlenül a projektet korlátozó szankció jelenleg nincsen érvényben, de ez bármikor megváltozhat, hiszen a szankció politikai termék. Politikusok határozzák meg és döntik el, meddig van érvényben és mire terjed ki. Megfelelő kompromisszumok mentén el lehetne kerülni, hogy a Paks II-re kiterjedjenek a szankciók, de nem lehet szavatolni, hogy ez hosszú távon így marad.
– Honnan lesz elegendő energia az ipar, a gazdaság fejlesztéséhez vagy éppen az akkumulátorgyárakhoz?
– Nagyon komoly energiaigényes iparfejlesztési program zajlik Magyarországon, és a háborús helyzet is új kihívásokat hozott, ezért kell új stratégia is. A megújuló energiahordozók és az atomenergia mixe tud fenntartható pályát biztosítani a magyar villamosenergia-szektor számára, ehhez szükség lenne egy harmadik atomerőmű-projektre.
A paksi erőmű jelenlegi négy blokkja működik, és reméljük, hogy a 2050-es évekig működni is fog. Zajlik a Paks II létesítése, de az iparban, a közlekedésben és a háztartások fűtésének az átalakításában jelentkező villamosenergia-igények miatt a biztonságos ellátáshoz egy megfelelő alaperőművi portfólióval kell rendelkezni, ezért egy harmadik nukleáris létesítmény építése is megfontolandó lenne annak érdekében, hogy a fenntarthatósági célokat is tudjuk teljesíteni.
– Nyugat-Európában is változik az atomenergia megítélése.
– A németeknél nincsen visszarendeződés, de a hollandoknál új atomerőmű építése mellett döntöttek, pedig korábban ki akartak szállni a nukleáris energiából, a belgáknál is új erőművek fognak épülni. A franciák nagy ívű nukleáris program megvalósításába kezdtek.
Svédországban megváltoztatták az atomtörvényt, hogy ne csak meglévő atomerőművi telephelyen, hanem máshol is lehessen erőművet építeni, a finneknél is zajlik hasonló munka. Nemcsak Magyarország „hóbortja”, hogy nukleáris energiát alkalmaz, számos közép- és nyugat-európai ország kíván a miénkhez hasonló utat bejárni.
Forrás:
https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2023/05/03/aszodi-attila-nem-csak-magyarorszag-hobortja-a-nuklearis-energia
2023. május 3.
