A szélerőművek élettartama harmada a nukleárisnak, működésük pedig kiszámíthatatlan
Egyetlen európai országban sem képes kiváltani a szélenergia az atomenergiát, ráadásul a naperőművekkel ellentétben vannak olyan időszakok, amikor a szélerőművek nem termelik, hanem fogyasztják az energiát. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a klímaváltozás is visszavetheti a szélkerekek hatékonyságát.
A Brüsszel által kivetett, Oroszország elleni szankciók miatt az európai országok áram-, gáz- és szénhiánnyal szembesülnek, miközben az energiaárak drámai magasságokba emelkedtek – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
Ismertette, az új német kormánykoalíció azt a célt tűzte ki, hogy a leállított szén- és atomerőművek helyét gázerőművek fogják átvenni, hiszen önmagában a nap- és szélerőművek nem tudnak ellátásbiztonságot garantálni.
Ez az ötlet néhány hónap után csődöt mondott. Az orosz olcsó földgázimport teljes kiváltása szintén.
A németeknél reneszánszukat élik a szénerőművek, és a közelmúltban bejelentették, hogy a három, még üzemelő atomerőművi blokkot tavaszig kívánják üzemeltetni. Ez utóbbi döntés azonban nem volt meglepő, sőt Hárfás Zsolt szerint az sem elképzelhetetlen, hogy későbbi lesz a céldátum.
Rámutatott, hiába van Németországban már közel 127 000 MW nap- és szélerőművi kapacitás, ha ezek teljesítménye az időjárás és a napszakok függvényében nagyon sok esetben néhány ezer MW-ra esik vissza.
Kiemelte: a klímaváltozás még jobban befolyásolhatja a megújulók termelését.
Ilyen esetben pedig az ellátásbiztonság garantálása érdekében olyan erőművekre van szükség, amelyek nonstop tudnak áramot termelni.
A német kormány ezért is volt kénytelenek a még üzemelő klímabarát atomerőművek üzemidejét meghosszabbítani.
Hasonló helyzetet láthatunk más európai országokban is, ezért egyre több ország kívánja a meglévő atomerőművek üzemidejét meghosszabbítani és/vagy új blokkokat építeni. Láthatóan egyre inkább felértékelődik az atomenergia szerepe, hiszen kizárólag az atomerőművekkel lehet egyszerre biztosítani az ellátásbiztonságot, az árstabilitást, a klímavédelmi célok teljesítését és az olcsóbb áramot. Csak önmagában a Paks II atomerőmű évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt tud kiváltani.
Az is látható, hogy egyes brüsszeli és hazai ellenzéki politikusok a naperőművek mellett a szélerőművek fejlesztéséről is úgy beszélnek, mintha azok ellátásbiztonságot tudnának garantálni – húzta alá Hárfás Zsolt, hangsúlyozva, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások fontosak, de nem elégségesek.
A szélerőművek teljesítményét a naperőművekhez hasonlóan nem lehet összehasonlítani egy atomerőmű teljesítményével, azaz 1 MW szélerőművi kapacitás nem egyenlő 1 MW atomerőművi kapacitással. A szélerőművek termelése az időjárás, a napszak és az évszakok függvényében folyamatosan hektikusan változik nemcsak napról napra, hanem évről évre is. Jó példa erre az, hogy a tavalyi évben az Európai Unióban 15 000 MW-tal növekedett a szélerőművi kapacitás 2020-hoz képest, de ettől függetlenül a szélerőművek termelése nemhogy nőtt volna, hanem csökkent.
Hazai példát vizsgálva 2021-ben a Paksi Atomerőmű közel 2000 MW beépített kapacitása révén évente 16 TWh villamos energiát termelt, ami kilencvenszázalékos teljesítmény-kihasználtsági tényezőnek felelt meg. Ezzel szemben – szintén tavalyi adatok alapján
– a hazai időjárásfüggő szélerőművek éves kihasználtsága csak 23 százalék, öt évvel ezelőtt pedig még 27 százalék volt. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy tavaly ismételten paradox helyzettel szembesültünk. A Mavir adataiból kiderül, hogy mintegy 2500 olyan negyedórás időszak, évarányosan 27 nap volt, amikor a hazai szélerőművek nemhogy nem termeltek, hanem fogyasztóként viselkedtek, vagyis az önfogyasztásuk nagyobb volt, mint az aktuális termelésük. A szélerőművek áramigényét ilyenkor jelentős részben atomenergia biztosította. A hazai szélerőművek amúgy sem jeleskedtek, átlagos teljesítményük csak 70 MW volt, miközben a beépített kapacitásuk 323 MW.
Ma az európai energiaválság közepette nemzeti érdek a hazai villamosenergia-termelés növelése a kockázatokat hordozó áramimport minimalizálása érdekében. Ennek részeként indokolt lehet a hazai szélerőművek telepítési lehetőségének felülvizsgálata. Ugyanakkor a vizsgálat során számos tényezőt kell figyelembe venni. Műszaki szempontból a legfontosabb tényező, hogy a szélerőműveknek sokkal hektikusabb a termelése, mint a naperőműveknek.
Ez pedig jelentős rendszerszabályozási feladatokat generál. Emellett fontos felmérni a szükséges hálózatfejlesztési feladatokat is. Ha reálisan vizsgáljuk a szélerőművek hazai lehetőségeit, akkor azt mondhatjuk, hogy a legjobb adottságú helyeken már üzemelnek szélerőművek, ami azt is jelenti, hogy újbóli engedélyezés esetében is nagyjából ott épülhetnének újabbak, ahol most is üzemelnek – magyarázta a szakértő.
Mindezek mellett a jogalkotónak további környezetvédelmi, fenntarthatósági, zajvédelmi, biztonsági, település- és tájvédelmi, társadalmi és egyéb szempontot is mérlegelnie kell.
Ez különösen fontos, hiszen Németországban, a megújulók fellegvárában a szélerőművek elterjedését már eddig is a lakosság és a környezetvédők tiltakozásai nyomán született perek sokasága fékezte. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években már számos példa volt arra például Németországban és az Egyesült Királyságban, hogy a szélerőművek egyszerűen összeomlottak vagy a lapátok letörtek róluk.
KIVÁLTÁS, ELMÉLETBEN
A Paks II atomerőmű elméleti, szélerőművek általi kiváltásához a villamosenergia-rendszerbe csaknem 9400 MW szélerőművi kapacitást kellene beépíteni, amelynek összes területigénye szintén hatalmas lenne, hiszen a Balatonnál jóval nagyobb nagyságú területre lenne szükség hozzá. A nap- és szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, azaz kicsivel több mint harmada a két új paksi blokk hatvanéves garantált üzemidejének. A nap- és szélerőművek időjárás-függősége miatt óriási tartalékra (kiegyenlítő kapacitásokra) lenne szükség a rendszer stabilitása, valamint a fogyasztók biztonságos kiszolgálása érdekében. Ez rendszerszinten további óriási költséget jelent.
Forrás:
Magyar Nemzet
2022. december 12.
