Az atomenergia csökkenti Európa orosz és amerikai gáztól való függőségét, és növeli a kontinens stratégiai önállóságát. Be kell fektetnünk az atomenergiába.
Magyarország tapasztalatai egyértelműen az atomenergia, mint alapvető energiaforrás mellett szólnak. A francia kormány által vezetett több hónapos tárgyalássorozat után tíz uniós tagállam kötelezte el magát az atomenergia támogatása mellett. Ennek eredményeképpen az Európai Bizottság benyújtotta az új zöld taxonómia rendeletre vonatkozó javaslatát, amelyben a nukleáris energia „zöld” besorolást kapott.
Miért fontos ez a taxonómia rendelet?
A szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében az Európai Unió egységesen úgy döntött, hogy fokozatosan kivonja a kontinens energiamixéből a legszennyezőbb energiaforrást jelentő szenet. Most, hogy ez a döntés megszületett, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a villamos energia iránti kereslet növekszik, nemcsak azért mert az energiafogyasztás mértéke évről évre emelkedik, hanem azért is, mert a fűtéstől a közlekedésig egyre több berendezést villamosítunk. A szén kiváltására, szén-dioxid-semleges energia előállítására valójában csak az atomenergia és a megújuló energiaforrások állnak rendelkezésünkre.
De vajon az időjárásfüggő megújuló energiaforrások készen állnak-e arra, hogy betöltsék ezt a szerepet az európai energiarendszerben?
Magyarország esete érdekes tanulságokkal szolgálhat. Körülbelül 2000 MW-os kapacitással rendelkezünk a megújuló energiaforrások és az atomenergia tekintetében egyaránt. Bár a nukleáris energiatermelés állandó, a történelmi fogyasztási rekord napján, 2021. december 9-én a megújuló villamosenergia-termelés a teljes 7361 MW-os keresletnek mindössze 5,5%-át tudta fedezni. A nap- és szélenergia függ az időjárási viszonyoktól - és az áttörése az energiatárolás területén sajnos még várat magára. Magyarország tapasztalatai egyértelműen az atomenergia, mint alapvető energiaforrás mellett szólnak.
Magyarország álláspontját mások is osztják. A francia kormány tisztában van ezzel a helyzettel, ezért amikor Emmanuel Macron elnök a taxonómia rendelet kapcsán az atomenergiáért küzd, nemcsak a francia érdekeket védi, hanem az Európai Unió azon országainak mindennapi valóságát is képviseli, amelyeknek szükségük van az atomenergiára most és a jövőben is. A rendelet tételesen felsorolja azokat az energiaforrásokat, amelyekbe a magán- és az állami szektor elismerten fenntartható befektetésként invesztálhat. Azok az energiaforrások, amelyek nem szerepelnek ezen a listán, nehezen tudnak majd hosszú távú befektetéseket vonzani.
Macron elnök úrnak igaza van, amikor azt mondja, hogy a nukleáris energiának is a listán a helye.
Az atomenergia jót tesz az éghajlatnak: az erőművek működésük során nem termelnek üvegházhatású gázokat, és élettartamuk során az egységnyi villamos energiára vetítve körülbelül ugyanannyi CO2-kibocsátásnak megfelelő káros anyag kibocsátás jut, mint a szélenergia esetében, és egyharmada a napenergia hasznosításával járó kibocsátásának. Tavaly Németország három nukleáris blokkot zárt be, aminek következtében a szén részaránya az energiamixben 13%-kal nőtt, a CO2-kibocsátás pedig 5%-kal emelkedett. Ez egy visszás helyzet.
A szélturbinákkal ellentétben az atomenergia a természeti környezetnek is jót tesz: ha ugyanannyi energiát akarnánk termelni szélturbinákkal, mint atomerőművekkel, akkor 360-szor nagyobb építési területre lenne szükségünk.
Ez a vita azonban nem korlátozódik csupán ökológiai kérdésekre.
Az atomenergia megbízható, és nagy mennyiségű tiszta energiát képes folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítani. Energiaválság idején a stabilitás megfizethetetlen.
Az atomenergia megfizethető. Az európai háztartások átlagosan 54%-kal fizetnek többet az energiáért, mint két évvel ezelőtt, az Egyesült Királyságban a nagykereskedelmi gázárak 2021 januárja óta 250%-kal emelkedtek. Ez tarthatatlan helyzet. Igaz ugyan, hogy az atomenergia jelentős kezdeti beruházást igényel, de üzemeltetése olcsó, és a termelés ára kiszámítható és stabil.
Végül pedig az atomenergia csökkenti Európa orosz és amerikai gáztól való függőségét, és növeli a kontinens stratégiai önállóságát.
A stratégiai önállóság alapvető fontosságú: ezért a nukleáris vita nem csak az energiáról szól. Az országok azon jogának tiszteletben tartásáról van szó, hogy maguk határozhassák meg saját energiamixük összetételét.
A bizonyos energiaforrásokat ideológiai alapon kizáró, az országok sokszínű közösségére egységességet erőltetni próbáló politika kudarcra van ítélve. Jó példa erre, hogy Magyarország és Franciaország – ideológiailag sok tekintetben ellentétes nézeteket valló – kormánya a stratégiai önállóság kérdésében, valamint a diverzifikált energiamix szükségességében egyetért.
2021 decemberében Macron elnök Magyarországon járt. Az Orbán Viktorral való találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „egyszerre vagyunk politikai ellenfelek és európai partnerek".
Ezek egy igazán pragmatikus politikus szavai. Bár a két vezető számos kérdésben eltérően vélekedik, Macron és Orbán felismerte, hogy országaiknak közös érdekei is vannak.
Az energetikai szuverenitás és stratégiai önállóság megőrzése érdekében Franciaországnak és Magyarországnak túl kell lépniük nézeteltéréseiken, és közös álláspontot kell kialakítaniuk a nukleáris beruházásokkal kapcsolatban. Az EU közelmúltbeli taxonómia terveinek nem akadályozniuk, hanem ösztönözniük kell ezt a partnerséget. Az EU energetikai jövője függ ettől!
Forrás:
https://mandiner.hu/cikk/20220421_az_uj_unios_szabalyozas_nem_oldja_meg_a_klima_ugyet_vagy_az_energiavalsagot
2022.április 21.
