Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
Előadásában többek között az alábbi főbb témákról beszélt Lantos Csaba:
A megelőző időszakhoz képest nagyjából ötször annyi tőke áll rendelkezésre „így, vagy úgy” ahhoz, hogy mindazokat az energiaipari beruházásokat megtegyük, ami az energiaválságból való kilábaláshoz és a további növekedéshez kell. Itt az "így, vagy úgy" alatt az EU-s helyreállítási hitelkeretre utalt (RRF II-nek nevezte a 30 éves futamidejű hitelkeretet), amely ha jön, akkor abból szeretnék megvalósítani a fejlesztéseket. Ahhoz, hogy az alább jelzett fejlesztések végbe menjenek, „elsődlegesen az RRF II-ből szeretnénk” forrást szerezni, és „ezért folyamodunk az EU-hoz, de ha ezt nem kapjuk meg, akkor hogy honnan lesz a pénz, azt Nagy Márton mondja el”. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a rákövetkező előadásában azt tudatosította, hogy persze az EU-pénzek is fontosak a gazdaságfejlesztésben, de a külföldi működőtőke-beruházások (FDI: visszaforgatott profit és új beruházások) legalább ilyen fontosak.
A drámai mértékű tavaly nyári energiaárak már mérséklődtek, de „még mindig a kiinduló állapothoz képest nagyon magas, négy-ötszörös árak vannak”. Fontos nyugtató üzenetként kijelentette: „úgy tűnik, hogy eltelt tél, persze tegyük hozzá, hogy enyhe volt a tél és a korábban megtett intézkedések, azaz a gáztárolók fel voltak töltve, ez mind oda vezet, hogy ezt a telet már mindenféle gond nélkül megússzuk, a magyar családok és vállalkozások védelme rendelkezésre áll.”
A legfőbb célként azt tűzte ki a tárca, hogy diverzifikálja Magyarország energiaellátását, mert „az importfüggőségünk nagyon nagy, 75% feletti, ezért a fő politikánk arra kell, hogy irányuljon, hogy ezt csökkentsük”. Így arra kell törekedni, hogy vagy megtermeljük, vagy különböző forrásokból szerezzük meg az energiát. Emlékeztetett arra, hogy a kormány magán kezdte a spórolást, hiszen a költségvetési szervek számára 40%-os fogyasztáscsökkentést „sokan tudták tartani”, és így tavaly 17%-kal csökkent az országos gázfogyasztás, decemberben 25% volt ez. Hozzátette, hogy bár intenzív energiafelhasználás csökkenéssel számoltak, de „nem feltétlenül gondoltuk, hogy ennyire sikeres lesz” a mértéke és azt nevezte jobban meglepőnek, hogy még az áramfogyasztás is csökkenni tudott, mert azt gondolták, hogy sokan átmennek a gázból áramfogyasztásba, és így az áramfogyasztás inkább emelkedni fog.
A fentiek után jelentette be azt, hogy a rezsicsökkentett gáz, áram- és távhőár „erre az egész évre” változatlanul fog maradni, tehát nem fog emelkedni és azt is bejelentette, hogy a rendszerhasználati díj a lakosság számára idén szintén nem emelkedik. A témához kapcsolódóan megismételte azt a már karácsony körül bejelentett kormánydöntést, hogy a fűtési szezon végéig, azaz április 30-ig maradni fog az átlagfogyasztás feletti résznél a lakossági piaci ár. Ennek kapcsán kijelentette: „a teljes fűtési szezonra, április 30-ig, nagyon kedvezményes árakat élvezhetnek” a háztartások, és utalt rá, hogy az egyetemes szolgáltatásban maradó mikro- és kiscégek is ugyanígy maradhatnak április 30-ig a kedvezményes keretek között.
Elismerte a rezsicsökkentési rendszerre és a 2023-as költségvetésben négyszereződő Rezsivédelmi Alapra utalva, hogy „ennek a költségvetésen keresztül mindannyian fizetjük az árát”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MVM az elmúlt hónapokban több olyan programot is kezdeményezett, amikor önhibáján kívül szembesülnének bizonyos társadalmi csoportok megugró rezsivel (pl. bérlakás, egyházi-önkormányzati lakások), és ilyen esetekben is segítséget kellett nyújtani.
Rámutatott, hogy nem öncél eljutni az energiafüggőség helyzetéből az energiaszuverenitáshoz, hiszen azt már előre lehet látni, hogy a jelenlegi 44 TWh körüli éves áramfogyasztás 2030-ra 68 TWh-ra fog nőni egyrészt az iparosítás, másrészt a gazdaság és a társadalmi elektrifikációs folyamatai miatt. Leszögezte, hogy bár jelentősen nőnie kell az áramtermelési kapacitásoknak, de ezzel együtt is „csökkenteni óhajtjuk az energiafelhasználásban a földgáz súlyát”, és ez még azzal együtt is így lehet, hogy közben a kormány döntése értelmében „három nagy CCGT-t tervezünk megépíteni az elkövetkező években”. Ezek nagy, 500 MW körüli méretű rugalmas, kombinált ciklusú gázerőműveket jelentenek és jelzése szerint 2028-ig szeretnék ezeket megépíteni: egyet a Mátrai Erőmű közelében, kettőt pedig Tiszaújvárosban.
A megújuló energiatermelési kapacitások kapcsán jelezte: „a napelemek mellé bejönnek a szélkerekek és sokkal jobban szeretnénk kiaknázni a geotermiát fűtésre és áramtermelésre is”. Leszögezte: „létkérdés, hogy képesek legyünk az így megtermelt villamos energiát tárolni, ehhez igen jelentős összegeket kell befektetni”.
Leszögezte: „nem szeretnénk lemondani” Paks I. üzemidő-hosszabbítási terveiről és Paks II. kapcsán megjegyezte: „reméljük, hogy minél hamarabb rendszerbe áll, és nem mondunk le adott esetben további opcióról sem”.
A hálózatfejlesztés témakörében rámutatott: itt nem csak a gridre kell gondolni, hanem alállomásokra is, azért, hogy a helyben, regionális szinten megtermelt áramot optimálisan el lehessen osztani/fogyasztani, ami így csökkenti a kiegyensúlyozó energia költségét is.
A diverzifikációban is jelezte, hogy előre kell lépni, így bejelentette, hogy „szeretnénk megcsinálni a szlovén interkonnektort is” a gázpiacon, illetve ahol indokolt, szeretnék bővíteni a már meglévő interkonnektorok kapacitvását.
A hazai földgázkitermelés fokozásának kormányzati célja kapcsán jó hírnek nevezte azt a minapi bejelentést, hogy az MVM első és második földgáz kútja már termel is, és új információként hozzátette: „52 kutat szeretnénk fúrni, jelentős földgáztermelő is lesz az MVM”.
A megújuló áramtermelés kapcsán emlékeztetett rá, hogy januárban már átlépte a 4 GW-ot a beépített névleges naperőmű kapacitások volumene. Utlat rá, hogy ebből mintegy 2500 MW az ipari és mintegy 1500 MW a háztartási méretű kiserőmű (azaz HMKE), és jelezte: mindkét területen tovább fog haladni a kapacitásbővítés. Az ipari naperőművek kapcsán jelezte: további mintegy 5 GW-nyi kapacitás vár beépítésre, és „még 100 ezer engedély van kint HMKE-ben”, és ha ez a kettő megvalósul, akkor 10 GW lesz az összes beépített névleges naperőművi kapacitás Magyarországon. Ez a jelenlegi 6,5-7 GW-nyi napon belüli csúcsfogyasztás mellett már érdemi exportra is lehetőséget adhat. Utalt arra a friss hírre,
hogy február 10-én, múlt pénteken az aktuális fogyasztás egyharmadát megújulóval állította elő az ország és hozzátette: „nem mondunk le arról, hogy a megújulók tovább bővüljenek, igaz ehhez a kiegyenlítő kapacitásokat is fokozni kell”.
2023. február 16.
