Szédületes sebességgel építik az atomerőműveket, az Egyesült Államok és Európa messze lemaradt. Kínában építik a világ legtöbb új atomerőművét, a 21 létesítmény több mint 21 gigawatt áram termelésére lesz képes a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint. Ez több mint két és félszer annyi reaktor, mint amennyit a világ bármely más országában építenek.
A második helyen India áll nyolc készülő erőművel, amelyek hat gigawattnyi kapacitással rendelkeznek majd, a harmadik pedig Törökország négy reaktorral és 4,5 gigawattal. Az Egyesült Államokban csupán egy atomerőmű épül, a georgiai Vogtle erőmű negyedik blokkja, amely csupán egy gigawatt áramot termel majd – ez egy közepes méretű város ellátására képes.
Kína jelenleg de facto világvezető a nukleáris technológiában – nyilatkozta a CNBC-nek Jacopo Buongiorno, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, és egyetért vele Kenneth Luongo, a Partnership for Global Security nevű, energiabiztonsággal foglalkozó nonprofit szervezet alapítója és elnöke is. Az utóbbi szerint Kína nem egyszerűen vezet, hanem „rohan előre” ezen a téren, pedig ez nem mindig volt így.
Sokáig az Egyesült Államok dominált, amit már az is jól mutat, hogy az országban 91 atomerőmű működik több mint 95 gigawattos kapacitással. Ennyi reaktora egyetlen más államnak sincs, és jelentős részüket még hosszú ideig üzemben lehet tartani, mivel az élettartamuk 60-80 év.
Franciaországban 56 erőmű biztosít több mint 61 gigawatt áramot, és Kína áll a harmadik helyen 55 működő reaktorral és 53 gigawatt teljesítménnyel. A világ második legnagyobb gazdaságában 1985-ben építették meg az első atomerőművet – éppen abban az időszakban, amikor az Egyesült Államokban megkezdődött az éles visszaesés ezen a területen.
Kína fejlődése természetesen nem meglepő, a gyorsan növekvő gazdaságnak egyre több energiára van szüksége, és az igényt ki kell szolgálni.
Nem véletlen, hogy míg a jelenleg működő atomerőművek több mint 70 százaléka fejlett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országban található, addig az építés alatt lévők több mint háromnegyede fejlődő országban, több mint a fele pedig Kínában.
A kínai energiatermelés a gazdasággal együtt növekedett, a 2000-es 1280 terawattóráról 2020-ra 7600 terawattórára.
Az elsődleges szükségszerűség az elmúlt húsz évben az elképesztően megnövekedett kereslet kielégítése. Nemcsak atomerőművekből, hanem minden energiatermelőből rengeteget építette – foglalta össze a portálnak John F. Kotek, a Nuclear Energy Institute politikai fejlesztési és közügyekért felelős alelnöke.
Az atomerűvel csak az országban előállított árammennyiség 5 százalékát termelik meg, a szén adja még mindig a kétharmadát. Mivel azonban a szén a legszennyezőbb energiaforrás, a rengeteg forgalomba került új autóval együtt olyan magas fokú légszennyezéshez vezetett, hogy égető szükség lett tiszta energiaforrásokra.
Az atomerőművek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, amelyek a levegőszennyezést és a globális felmelegedést okozzák.
A kínaiak régóta atombarátok, de úgy tűnik, hogy elkötelezték magukat a masszív fejlesztés mellett, ami 15 év alatt 150 gigawattot jelent. Ez lesz messze a legnagyobb növekedés az atomenergia történetében – hangsúlyozta Buongiorno.
Kína eleinte Franciaországtól, az Egyesült Államoktól és Oroszországtól vásárolt atomerőművet, az első hazai fejlesztésűt francia segítséggel építették meg. A siker kulcsa az állam szoros ellenőrzése, amely az egész gazdaságra, így az energetikai szektorra is kiterjed.
Nincs semmi titkos összetevő, csak az állami finanszírozás, az államilag támogatott ellátási lánc és az állam elkötelezettsége a technológia fejlesztése mellett – fogalmazott Luongo.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban és Európában csak az elmúlt 10-15 évben kezdtek újra atomerőműveket építeni, de addigra a korábban meglévő ellátási lánc és a különlegesen képzett munkaerő gyakorlatilag eltűnt, ami magyarázza a tervezett költségek tetemes túllépését és a csúszásokat.
A kínai nukleáris ambíciók segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, azonban komoly geopolitikai kihívást is jelentenek az Egyesült Államok számára.
Kína tudása és elkötelezettsége az atomenergia mellett hozzájárul a technológia fejlesztéséhez, jót tesz az ország energiabiztonságának, hálózati stabilitásának, gazdaságának, hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez, valamint a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez – hangsúlyozta Buongiorno.
Ha azonban elkezdenek nukleáris technológiát exportálni más országokba, akkor félő, hogy az érintettek geopolitikai-gazdasági függőségbe kerülnek Kínától. Ugyanez a logika érvényes Oroszországra is – tette hozzá.
Forrás:
2023. augusztus 31.
