2022.10.21.

Ellátásbiztonságot ad az atomenergia

Jelenleg az Európai Unió drámai energiaárakkal és hiánnyal szembesül, ami a jövőben tovább súlyosbodhat, ezért még inkább felértékelődik az atomerőművek szerepe. Ezt mutatja az is, hogy Európában egyre több ország jelenti be új atomerőművi blokk, blokkok építését, illetve a meglévő egységek üzemidő-hosszabbítását.

– Németországban a közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek jelentős része már kiáll az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása mellett, sőt egy része szerint már szükség lehet új egységekre is – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. – Mindez tükröződik a német nukleáris váltóállításban is, mert amíg néhány hónappal ezelőtt a német kormányzat még sziklaszilárdan az atomerőművek bezárása mellett tette le a voksát, addig a napokban a kancellár már arról döntött, hogy a még üzemelő német atomerőművek üzemidejét 2023 tavaszáig meghosszabbítják – emlékeztetett.

Energiamixek

Hárfás Zsolt kifejtette, ha reálisan, szakmai alapon vizsgáljuk a német és az európai villamosenergia-rendszer állapotát és kihívásait, akkor nem lenne meglepő az sem, hogy nem csupán jövő tavaszig, hanem további évekig meghosszabbítanák az atomerőművek működési idejét. Sőt az sem lenne váratlan fordulat, ha középtávon új nukleáris egységeket akarnának építeni.

– A mostani berlini döntés felelős szakmapolitikai lépés, hiszen Németország esetében már évek óta azt láthatjuk, hogy a nap- és szélerőművek nem tudnak ellátásbiztonságot garantálni. A gázerőművek szerepe most visszaszorul a gázhiány és a drámai gázárak miatt. A német szénerőművek már most is csúcsra járnak, az áramimport pedig már rövid távon is kérdéses. Éppen ezért az ellátásbiztonság szempontjából továbbra is szükség van a három atomerőmű csaknem négyezer MW-nyi teljesítményére, amelyre folyamatosan számítani lehet. Ezzel Európa is nyer, hiszen a hibás brüsszeli szankciós politika miatt ma minden kWh áramra szükség van – magyarázta.

Nem Németország az első, amelyik ismét a nukleáris energia felé fordul, Japán szintén súlyos gazdasági és energetikai kihívásokkal szembesül, ezért a kormány már a leállított atomerőművek újraindítását tervezi, sőt a blokkok esetében további üzemidő-hosszabbításon is gondolkodnak.

 – Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy Európában is józanodik a politika: a hivatalba lépő svéd koalíciós kormány pozitív álláspontot képvisel az atomenergiával kapcsolatban, ezért már felszólították az állami energiavállalatot, hogy vizsgálja meg korábban leállított egységek újraindításának a lehetőségét és fontolják meg új blokkok építését is – mutatott rá Hárfás Zsolt.

Nélkülözhetetlen bővítés

A szakértő a magyarországi viszonyokról kifejtette, hazánk már most is nagyon súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó kihívásokkal szembesül, hiszen éves szinten mintegy harminc százalék az import részaránya, de egyre többször adódnak olyan időszakok, amikor ez az arány sokkal több.

Idén augusztusban például többször előfordult az, hogy az esti órákban az import nagysága több mint háromezer MW volt (összevetésképpen Paks II csak 2400 MW lesz), ami az adott időszakokban csaknem hatvanszázalékos import részarányt jelentett. Egy ilyen időszakban pedig a magyarországi nap- és szélerőművek beépített mintegy 3800 MW-jából, csak 5,9 MW állt rendelkezésre.

– Ez világosan mutatja, hogy az ipari méretű energiatárolás hiánya miatt a időjárásfüggő megújulókkal ellátásbiztonságot egyáltalán nem lehet garantálni – nyomatékosította a szakértő. Ezért feltétlenül szükség van olyan áramtermelési módra, amely télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan, minden másodpercben képes áramot termelni, ezáltal szolgálva az ellátásbiztonságot és az olcsóbb klímabarát áram rendelkezésre állását. Különösen azért, mert a jövőben főként az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésével az áramigények növekednek, miközben erőművi kapacitások fognak kiesni a termelésből.

Nemzeti érdek

Az előbbiek is mutatják, Magyarországnak létfontosságú Paks II mihamarabb megépítése és üzembe helyezése. A két új paksi blokk éves szinten 19 TWh villamos energiát termelhet és a klímavédelmi célok elérését szolgálja majd, hiszen évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előz meg. Sőt a magyar kormány elkötelezett a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításában is.

Mindez azt is jelenti, hogy a Paks II és a jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhe­tően 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka klímabarát lehet. Ezzel szemben a német klímabarát-részarány a legjobb esetben is csak 65 százalékos lehet.

Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben a már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó importáram korlátozottan vagy egyáltalán nem lesz elérhető. Éppen ezért még több erőművet kell építeni itthon annak érdekében, hogy a jövőben a fogyasztókat döntően hazai erőművekkel lehessen télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan ellátni árammal, ezáltal minimalizálva az importszükségletet. A villamosenergia-termelés tekintetében arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb mértékben önellátók legyünk. Ennek részeként már most időszerű elgondolkozni azon, hogy a Paks II mellett egy másik telephelyen újabb atomerőművi egységek épüljenek. A mai kritikus ­európai energiapolitikai helyzetben az is nagyon fontos, hogy az atomenergia a gázfüggőség csökkentésében is kiváló. Csak önmagában a Paks II éves szinten mintegy négy és fél milliárd köbméter földgázt tud kiváltani.

A projekt részeként megépülő két új blokk minden magyar állampolgár érdekét szolgálja, hiszen a hazai megbízható, klímabarát és olcsóbb villamosenergia-ellátást garantáló új nukleáris kapacitás „kapcsolója” magyar kézben lesz. Ezért is alapvető nemzeti érdek a két új paksi blokk megépítése.

Forrás:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/10/ellatasbiztonsagot-ad-az-atomenergia
2022. október 21.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram