Évente átlagosan 1600 órán át működik Magyarországon egy naperőmű, és maximum 2400 órában egy szélerőműpark, lehet választani, hogy a 8760 órából álló év többi részében mivel termeljünk áramot – mondta Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatója, rámutatva a gázerőművek építésének fontosságára.
Ha tetszik, ha nem, a modern földgáztüzelésű erőművek elengedhetetlen elemei az ország villamosenergia-rendszerének. A földgáz a legtisztábban égő, a legkevesebb szén-dioxidot kibocsátó energiahordozó a fosszilisek között. Sokkal tisztábban ég, mint a megújulóként kezelt biomassza vagy tűzifa – fejtette ki az Indexnek Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatója, aki másik érvnek azt hozta fel, hogy jelenleg – az ipari méretű akkumulátorok hiánya miatt – csak a modern gázerőművekkel lehet kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrásokon alapuló, egyre nagyobb arányban terjedő, de időjárásfüggő áramtermelést. Erre az atom- és a szénerőművek nem alkalmasak.
A hazai hagyományos erőművi flotta összes beépített kapacitása 6800-6900 megawatt, nagyjából a fele gázerőmű volt 2020-ban. Több korábbi már régóta szünetelteti a tevékenységét, de a modern, hatékony gönyüi, Dunamenti, csepeli gázerőmű jelenleg is erősségei a villamos energiarendszerünknek. Nem is beszélve a gyors indítású egységekről, ilyen a litéri, a sajószögedi és a bakonyi erőmű. Tavaly a hazai áramtermelés 35,2 terawattóra volt. Ennek nagyjából a negyede származott gázerőművekből – ismertette Toldi Ottó.
– Az évi 45 TWh-s magyar áramfogyasztásnak akár az 5–10 százalékára is felmehet egy-egy energiaintenzív iparág igénye. Ezt a többéves felfutási szakasz után a tervezett új erőművek és a naperőművi kapacitások további gyors növekedése teljes egészében, rizikó nélkül fedezhetik. És azt még be sem kalkuláltuk, hogy közben nemcsak Paks II. épül majd fel, hanem Paks I. sem áll le a tervezett 2032–2037-es időszakban – emelte ki a kutató. – Miután egy évben 1600 órán át működik Magyarországon egy naperőmű, és maximum 2400 órában egy szélerőműpark, lehet választani, hogy a 8760 órából álló év többi részében mivel termeljünk áramot. Legyen még több atomenergia, ami ugyan tiszta, ám nem lehet vele kiegyensúlyozni a megújulókat? Vagy legyen szén? Hadd köhögjenek csak a gyerekeink? Jelenleg ezek közül lehet választani – szögezte le Toldi Ottó.
Egy modern, kombinált ciklusú gázerőmű felépítése a nulláról öt-hat év is lehet. Hatalmas előnye a viszonylag alacsony beruházási költség és a gyorsaság, hátránya a földgáz változékony ára. Gönyűn és a Dunamenti Erőműben már ott áll készen az új blokkok teljes infrastruktúrája, azoknál még ennyi időre sem lenne szükség a bővítéshez.
– A kapacitásfejlesztési tervek már jóval az új ipari üzemek ötletének felmerülése előtt elkészültek, hiszen Kelet-Magyarországon már sok éve egyetlen nagy forgóturbinás erőmű sem működött. Pedig épült annak idején Nyíregyházán és Debrecenben is. Ellátásbiztonsági szempontból és a szükséges frekvencia biztosítása szempontjából is Kelet-Magyarországon kell erőművet építeni. Lehetőség szerint olyan helyet kell választani, ahol már minden infrastruktúra és a szakképzett munkaerő adott – hangsúlyozta Toldi Ottó, és megjegyezte: a Mátrai Erőmű reorganizációs programjában is szerepelt egy 500 megawattos, kombinált ciklusú, gáztüzelésű blokk megépítése a legrégebbi, lignittüzelésű blokkok helyett. De elképzelhető, hogy további kapacitások is épülnek majd Kelet-Magyarországon a már meglévő, de nem működő erőművi telephelyeken.
Forrás:
Tolnai Népújság
2023. május 8.
