Több évtized kihagyás után az Egyesült Államokban új erőművi blokk kezdte meg működését, de Európában is elkezdődött az atom reneszánsz. A Paks II referenciájául szolgáló VVER–1200as típusú blokkokból már hat működik világszerte. Dubajban a nemzetközi klímacsúcson az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével létrejött egy nemzetközi atomkoalíció. Összegeztük az elmúlt évet.
– A globális atomipar jövője szempontjából 2023-ban is számos fontos esemény történt – tekintett vissza a múlt évre Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Jelezte: több egység ekkor kezdte meg a kereskedelmi üzemét. Évtizedek kihagyása után az Egyesült Államokban is üzembe lépett egy új blokk, a Vogtle–3 egység.
Elindult a Belorusz Atomerőmű második VVER–1200 típusú berendezése is, amely már a hatodik, a Paks II Atomerőmű új blokkjaihoz hasonló, kereskedelmi üzemben termelő egység. Úgy fogalmazhatunk, hogy Európában elkezdődött az atomreneszánsz.
Így például az eredeti 2009-es határidőt ugyan jócskán túllépve, de a múlt évben sikerült kereskedelmi üzembe állítani a francia gyártmányú finnországi Olkiluoto Atomerőmű 3. egységet és a múlt év elején a szlovák Mohi–3 blokkot is hálózatra kapcsolták. Svédország a korábbi atomellenes álláspontját feladva számos új blokk építését tervezi, illetve üzemidő-hosszabbításokat is tervbe vettek. Törökország a jelenleg orosz technológiával épülő Akkuyu Atomerőmű négy blokkja mellett újabb atomerőművet kíván építtetni a Roszatom közreműködésével.
– Itthon a klíma- és energiapolitikai célok, valamint a nemzeti érdekek elérése érdekében fontos mérföldkő volt, hogy a nemzetközi együttműködésben a legmodernebb 3+ generációs, VVER–1200 típusú egységekkel megvalósuló Paks II beruházás a tényleges építési szakaszba lépett. A telephelyen a terveknek megfelelően haladnak a munkálatok, az első beton öntése ebben az évben várható. Oroszországban közben már folyik a nagyberendezések gyártása – ismertette Hárfás Zsolt. Szintén tavalyi bejelentés és nemzetstratégiai cél, hogy a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítást kíván meg-valósítani, amely révén a paksi blokkok akár 2052–57- ig üzemelhetnek. A nukleáris reneszánszt támasztja alá az is, hogy globálisan jelenleg 58 új atomerőművi blokk épül mintegy hatvanezer megawatt villamos teljesítménynyel. A jövőben pedig több mint 430-450 új blokk építésével számolnak a világ 34 országában. Szakmai világszenzáció is akadt tavaly. Oroszországban a Belojarszki Atomerőmű BN–800 típusú gyorsneutronos reaktora kizárólag kevert, urán–plutónium, MOXüzemanyagot használ, amely a korábbi egy évben jól vizsgázott.
– Ez azért fontos hír, mert nagyságrenddel segít megnövelni a jelenleg csak néhány száz évre elegendő földi uránkészlet rendelkezésre állását, nem mellesleg pedig hozzájárul a világszerte felhalmozott hatalmas mennyiségű kiégett üzemanyag újrahasznosításához – húzta alá Hárfás Zsolt. Ráadásul a nukleáris üzemanyagciklus-zárásnak nevezett folyamat nyomán a végső elhelyezésre kerülő sugárzó hulladék mennyiségének jelentős csökkentése várható. Visszaesik tehát a környezetterhelés és előtérbe kerül az újrahasznosítás, mindez pedig egyidejűleg.
Látni azt is, hogy az atomellenes zöldlobbi visszaszorulóban van. Németország magára maradt a klíma- és energiapolitikájával, amelynek már most is súlyos következményei vannak. A három utolsó német atomerőművi egység tavaly áprilisi leállítása óta Németország masszívan importra szorul úgy, hogy korábban exportőr volt. Az irodalmi doktorátussal rendelkező Robert Habeck gazdasági miniszter pedig azt jelezte, hogy a szénerőművekre 2030 után is szükségük lesz.
Eközben a világ az atomenergia felé fordul. Az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével létrejött egy nemzetközi atomkoalíció. Csaknem két tucat állam tett hitet amellett, hogy csupán a megújulókkal, az atomenergia nélkül, nem lehet a klímacélokat elérni, ezért 2050-ig meg kell háromszorozni a globális nukleáris energiatermelő kapacitásokat. Ehhez a nyilatkozathoz vállalati szinten csatlakozott a Roszatom, követve a Nukleáris Világszövetség felhívását, amelyet a világ több mint száz más atomenergetikai cége is támogatott.
Forrás:
Magyar Nemzet
2024. január 2.
