A National Review amerikai konzervatív lap kommentárja szerint Németország a megbízható nukleáris kapacitást fokozatosan megszüntető többi országgal együtt saját felelősségére utasít el egy értékes energiaforrást. Az új német kormány egységesen ellenzi az atomenergiát, a földgázzal kapcsolatban azonban megosztottak a koalíciós partnerek, az FDP és az SPD támogatja, a Zöldek azonban ellenzik. Az azonban tisztán látszik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése iránti elkötelezettsége jelen pillanatban irreális elképzeléseken alapul – írja a National Review amerikai konzervatív lap.
Németország: elhibázott zöldpolitika?
Az „Energiewende”, azaz az ország energetikai átállási terve azt célozza, hogy Németország 2030-ra 55 százalékkal csökkentse a kibocsátást az 1990-es alapszinthez képest, 2025-re a német villamos energia 40 százalékát megújuló energiaforrásokból állítsa elő, 2050-re pedig a 2008-as szinthez képest a teljes energiafogyasztás 50 százalékkal mérséklődjön.
A német kormánykoalíciós megállapodásból váratlanul eltűnt egy igen fontos passzus.
A németek egy célt, a megújuló energiaforrásokra vonatkozót már teljesítették, mivel a hálózat 43 százalékban szél-, 1,9 százalékban pedig napenergiából áll, azonban a megbízhatóság elveszett. Egy ekkora megújuló kapacitás ugyanis megbízható tartalékforrásokat igényel ahhoz, hogy hatékony legyen. Ez az oka annak, hogy Németország két egymást követő évben nem teljesítette a kibocsátáscsökkentési célokat, és a következő két évben is le fog maradni.
Ráadásul az „Energiewende” a teljes német atomerőmű-kapacitás év végéig történő, fokozatos leállítását is magában foglalja. A 2021-re megmaradt hat atomreaktorból hármat december 31-én bezártak. Korábban az atomenergia az ország éves áramtermelésének 6,2 százalékát adta, míg 2002-ben, egy évtizeddel azelőtt, hogy a német kormány megkezdte az atomerőművek kivonását, ez az arány még 22,4 százalék volt.
Csakhogy ezzel egy, az országot évtizedek óta szolgáló megbízható kapacitás a következő teleken hiányozni fog, főleg, hogy a hidegben megugrik az áram iránti kereslet. Bár az Energiewende a németországi szénkapacitások fokozatos megszüntetését is tartalmazza, az ország nukleáris kapacitásának leállításával, a szokásosnál hidegebb téli fagyokkal, valamint azzal, hogy a szél tartósan nem a megszokott módon fúj, nőni fog többek között a szén szerepe. Mindez pedig, az éghajlati tudatosságra hivatkozva meglehetősen ironikus.
Várhatóan tehát Németország az Oroszországból származó földgázimportra lesz utalva, ezt a célt szolgálta az Északi Áramlat-2 gázvezeték is, amely jelenleg végleges engedélyre vár. A National Review szerint az orosz földgáztól való nagyfokú függés már most is veszélyezteti az ország geopolitikai pozícióját, amit tovább gyengít az ország nukleáris kapacitásának csökkentése, majd megszüntetése.
A német külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Közösen tartott sajtótájékoztatójukon Lavrov felhívta a német fél figyelmét arra, hogy kontraproduktívak az Északi Áramlat-2 projekt átpolitizálására irányuló kísérletek.
Franciaország az atomenergia útját választotta
Franciaország, Németországgal szemben egy rövid intermezzo után nem kötelezte el magát az atomerőművek bezárása mellett. A franciák az 1950-es években indították atomenergia-programjukat, amelyet az 1973-as, első olajsokk az energiabiztonság érdekében tovább növeltek. Jelen pillanatban az ország jelenleg villamos energiájának 71 százalékát atomenergiából állítja elő, emellett a világ legnagyobb nettó villamosenergia-exportőre.
A többletenergiát más európai országoknak, többek között Németországnak adják el, ennek összértéke 2018-ban 63 terawattóra volt.
Franciaországban a 2010-es években szóba került az atomenergia szerepének korlátozása, azonban bölcsen úgy döntöttek, nem változtatnak. 2016-ban ugyan a kormány jóváhagyta az atomenergiának a villamosenergia-termelésből való részesedének 50 százalékra korlátozó javaslatot, a Macron-kormány végül úgy döntött, hogy a 2018-as energiatervében nem kezdi meg a korlátozás bevezetését, majd 2035-ig elhalasztotta a csökkentést.
Ezzel Franciaország megvédte magát a geopolitikai hatásoktól. Az energiakérdések befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatokat, az áringadozásoknak pedig olyan gazdasági hatásai vannak, amelyek közvetlenül megalapozhatják, de akár meg is törhetik egy kormány népszerűségét. Mindezt Macron saját bőrén tapasztalta meg a gilets jaunes, a sárga mellényesek tüntetései kapcsán, amelyek kiváltó oka az üzemanyagadó-emelés volt.
Tény tehát, hogy egy hideg tél és az energiaválság kombinációját egyetlen hivatalban lévő kormány sem szeretné látni.
Az Európai Bizottság javaslata elismeri azt a tényt, hogy az atomenergia nem bocsát ki szén-dioxidot, egyben azt is, hogy az EU hosszú távú energiaátállási céljainak eléréséhez nemcsak az atomenergiára, hanem rövid távon még további földgáz-kapacitásokra is szükség lesz.
Németország ellenállása annak újabb példája annak, hogy továbbra sem hajlandóak tudomásul venni az energetikai realitásokat. Mindez fájdalmas lecke lehet azoknak az országoknak, amelyek a már meglévő, megbízható nukleáris kapacitásaikat akarják fokozatos leépíteni. Jobb lenne, ha ez a helyzet inkább ösztönözne másokat is arra, hogy felülvizsgálják egy olyan potenciális energiaforrás elutasítását, amely túl értékes ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
Forrás: https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/01/18/figyelmen-kivul-hagyja-az-energetikai-realitasokat-nemetorszag-az-atomeromuvek-bezarasaval 2022. január 19.
