Fenntartható energiaforrásnak minősítené a földgáz- és atomenergia-projekteket az Európai Bizottság. A magyar kormány ezt győzelemnek tekinti, a klímapolitikát komolyabban vevő tagállamok viszont ellenzik a lépést.
Tekintsük zöldnek a földgázból és (bizonyos feltételekkel) a nukleáris erőművekből nyert energiát - ezt szeretné elérni az uniós tagállamok kormányainál az Európai Bizottság minap megküldött javaslata. A dokumentum hat célt fogalmaz meg: a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentését, az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz, a vízforrások és a biodiverzitás védelmét, a körkörös gazdaságot, valamint a szennyezésmegelőzést. Az energiatermelés szempontjából már első ránézésre is megkérdőjelezhető előterjesztés annak beismeréseként értelmezhető, hogy az érintett gazdaságok ma még túlságosan szénhidrogénfüggők egy 180 fokos fordulathoz.
"Jelenleg Európa egyes részei erősen függenek a legszennyezőbb szénenergiától. A megállapodás ezért lehetőséget biztosítana a tagállamoknak, hogy a klímasemlegesség felé mozduljanak el. Még ha egyes megoldások kevésbé zöldnek tűnhetnek is, a céljuk az, hogy felgyorsítsák az átállást" - magyarázza a Bizottság illetékes szóvivője.
Merőben másképp látja a Greenpeace programigazgatója, Magda Stoczkiewicz. "A környezetszennyező vállalatok örömmel veszik majd az EU jóváhagyó pecsétjét, amellyel pénzt vonzanak, és folytathatják a bolygó tönkretételét a fosszilis energiahordozók elégetésével és radioaktív hulladék termelésével. Ezeknek a mérgező és drága energiaformáknak a támogatása a következő évtizedekben valódi fenyegetést jelent Európa energetikai átállására" - véli.
A tét több szempontból is nagy, ugyanis a zöldnek titulált megoldásokat tervezi az EU szabályozási, adózási eszközökkel a magántőke számára is vonzóbbá tenni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság az uniós pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés feltételéül szabná a hat említett cél közül legalább kettő teljesülését. A fenntartható befektetések szabályozása különösen aktuális kérdés 2022-ben: tavaly fél év alatt világszerte megduplázódott a zöldkötvényekbe fektetett összeg, és elérte a 3,9 ezermilliárd dollárt.
Az EB azt reméli, hogy a következő hónapokban a rendelet megkapja a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását, ám a kérdés igencsak megosztja a kormányokat. Az atomenergia zöldítését az erre a legerősebben támaszkodó franciák mellett tizenkét tagállam (köztük a lengyelek, a csehek, a magyarok, a finnek) támogatja, miközben a radioaktív hulladék miatt aggódva például a németek, az osztrákok, a luxemburgiak ellenzik. A gázerőművekkel jól eleresztett Németország viszont támogatja a földgáz fenntarthatónak minősítését. Utóbbi mellett főleg a kelet-közép-európai kormányok szállnak síkra, mondván: szükség van rá a legszennyezőbb szénégetés felszámolásához a következő évtizedekben. A leghangosabb a szénfüggő Lengyelország, de mellé állt Magyarország, Csehország, Románia, Bulgária és Szlovákia is. A gáz védelmezői azzal érvelnek, hogy annak feleakkora a szén-dioxid-kibocsátása, mint a szén égetésének, ellenzői szerint viszont metánszivárgással jár, ami a globális felmelegedés szempontjából még a szén-dioxidnál is károsabb.
Jól példázza az érdekek és vélemények sokféleségét Madrid hozzáállása, ahol úgy vélik, a javaslat egésze rossz üzenetet hordoz, és semmi értelme. Spanyolországban amúgy az atom teljes kivezetése mellett döntöttek 2035-ig, párhuzamosan a megújulók részesedésének számottevő növelésével. Ezzel szemben Magyarországon éppen a földgáz és az atom a két legfontosabb energiaforrás, s utóbbi Paks II. rendszerbe állításával még nagyobb súlyúvá válik. Ennek megfelelően Budapest a "rezsiharc" győzelmeként értékeli a bizottsági javaslatot.
Ahogy az Európában már csak lenni szokott, a maga nézőpontjából mindenkinek igaza van. Végső soron azonban nehéz nem igazat adni a zöldszervezeteknek, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben épphogy elérhetőnek tűnik a kibocsátáscsökkentési vállalások minimuma, a klímaváltozás elleni globális fellépés éllovasaként tetszelgő unió közpénzből folytatná a fosszilis energiatermelést. Az akár évezredekre veszélyt jelentő nukleáris hulladékról nem is beszélve.
Forrás: HVG, 2022. január 13.
