Az energiapolitikai kihívások világszerte az egész energiaipar tendenciáit, stratégiáit megváltoztatták az elmúlt tíz évben, és ez a trend a jövőben is folytatódik. Az elmúlt fél évben pedig új geopolitikai és ellátásbiztonsági kérdésekkel is szembesülnünk kellett - vezette be dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese a Portfolio Energy Investment Forumon a fenntartható villamosenergia-termelés jövőjéről tartott előadását.
A legnagyobb változást az energiafogyasztás alakulásában az elektrifikáció fogja jelenteni a jövőben, hiszen a fogyasztás jelentős része várhatóan a villamos energiára fog áttevődni:
2050-RE A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖZEL FELE VILLAMOS ENERGIA LESZ,
miközben a fosszilis alapú fogyasztás aránya várhatóan jelentősen csökkeni fog - mondta el dr. Kiss Csaba.
Az MVM várakozásai és tervei szerint a nukleáris energia meghatározó szerepe megmarad a villamosenergia-termelési portfólióban, sőt, Paks II üzembe lépésével a nukleáris termelő kapacitások megduplázódnak. A tervek szerint a Paksi Atomerőmű ma működő blokkjainak 2032-2037-hez képest újabb 20 éves üzemidő-hosszabbítása, valamint Paks II megépülése után a nukleáris energia részaránya 2050-ben 26% (2021: 33%) lehet, míg az importarány 18%-ra csökkenhet (2021: 26%).
Emellett várhatóan a szél- és a napenergia hasznosítása is tovább bővül: a prezentáció szerint a várható villamosenergia-mixben már a következő években a szélenergia szerepének jelentős növekedése várható: e szerint a jelenlegi 1% körüli szintről részaránya 2023-ra 2, 2025-re 3, 2030-ra pedig 9%-ra nőhet, 2050-ben pedig elérheti a 17%-ot az addigra becsült 116 TWh-s felhasználáson belül. Ugyanakkor a napenergia részaránya 8-ról 14, 18, 24, majd 31%-ra emelkedhet. A prezentáció szerint a földgáz súlya a jelenlegi 20% körüli szinten maradhat 2025-ig, majd 2030-ra 16, 2050-re pedig 6%-ra olvadhat.
Elmondása szerint az MVM megújulóenergia-portfóliója már az elmúlt években is óriási mértékben bővült míg 2017-ben csak 33 MW volt ez a kapacitás, 2021-re mintegy 250 MW-ra nőtt. A társaság arra is büszke, hogy a teljes PV-portfólióját akkreditálta a Mavirnál úgynevezett mFRR 12,5 perc szabályozásra. A hagyományos termelő portfólió megújítása kapcsán kiemelte a 40 MW-os miskolci kombinált ciklusú erőmű 2022. júliusi (MKCE) újraindítását, amivel az ellátásbiztonság is javult.
A magas megújuló arány következtében ugyanakkor a villamosenergia-rendszer szabályozási igényeinek folyamatos növekedése valószínűsíthető, ami jelentős flexibilis kapacitás szükségletet vetít előre. Nagyrészt ezért, az MVM várakozásai szerint egyéb termelési módok mellett a földgáz is további évtizedekig nélkülözhetetlen marad a villamosenergia-termelésben. Jelenleg egyértelműen a modern gázturbina-alapú termelési mód az az eszköz, amelyet rövid és közép távon nagy kapacitással be tudunk vonni a villamosenergia-rendszer rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében - fogalmazott. A társaságcsoport ugyanakkor vizsgálja az egyéb technológiákat, így a hidrogén lehetséges jövőbeli szerepét is,
DE EZ CSAK VALAMIKOR 2030 UTÁN LEHET ELÉRHETŐ NAGYOBB VOLUMENBEN
- emelte ki az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A legfontosabb elindított projektek között dr. Kiss Csaba kiemelte, hogy a Tiszai Erőmű telephelyén 2 darab 500 MW-os gázturbinás erőművet szeretnének üzembe helyezni. Ez egy barnamezős beruházás, "fantasztikus" jó adottsággal rendelkező telephelyen, frissvíz hűtési lehetőséggel - fogalmazott. Elmondása szerint egyértelműen az a célja
AZ MVM-NEK, HOGY A MAI KOR LEGMODERNEBB GÁZTURBINÁJÁT HELYEZZE ÜZEMBE,
ami maximális hidrogénfelhasználást tesz majd lehetővé a későbbiekben, és így a villamosenergia-rendszer szabályozásának is minél jobban, rugalmasabban tudjon eleget tenni.
A Mátrai Erőmű zöld átalakítása kapcsán kiemelte, ott is egy új gázturbinás kívánnak üzembe helyezni; ez a projekt is folyamatban van. Itt alapvetően egy alaperőművet, de jelentős rugalmassági képességekkel rendelkező erőművet szereztnének üzembe helyezni, itt is az a cél, hogy maximális hidrogénfelhasználást tegyen lehetővé hosszabb távon a technológia.
A három gázturbinás projekttel kapcsolatban az a cél, hogy 2026-ban fokozatosan rendszerbe lehessen helyezni ezeket - mondta el.
A Mátrai Erőmű kapcsán dr. Kiss Csaba szót ejtett a meglévő kapacitás termelési volumenének tervezett növeléséről is. Ezeket felújításokkal kívánják jobban kihasználni, és mintegy 1 TWh/év többlet villamosenergia-termelést a rendszerbe behozni, ami az erőmű 2021-es termelésének mintegy 30%-os emelését jelentené. A kapacitás kihasználtságának felfuttatásához 2022-2025 között évi 0,4-1,2 millió tonna többlet lignit kitermelést is terveznek. A tervek szerint így a lignitalapú termelést akár 2029-ig a rendszerben tartanák.
NAGYON FONTOS A LIGNITVAGYON, HISZEN EZ JELENLEG MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB PRIMERENERGIA-FORRÁSA,
ezt az energiakincset pedig szeretnék a lehető leghatékonyabban hosszabb távon is felhasználni - fogalmazott. E célból a társaság számos különféle projektet indított, K+F+I vizsgálatokat végez és a CCS-, illetve CCU hasznosítási lehetőségeket is elemzi, nem csak energetikai, de egyéb, vegyipari hasznosítási lehetőségeket is szem előtt tartva.
A Mátrai Erőmű mindemellett jelenleg is tüzel válogatott hulladékot, és az a cél, hogy 2025-ig a telephelyen a régi hulladékot, és az a cél, hogy 2025-ig a telephelyen a régi hulladéktüzelési technológiát felváltsák új, korszerű, nagyhatásfokú technológiával, és ezzel a telephely melletti ipari park fogyasztóit biztonsággal tudják hőenergiával ellátni. A rekultiválandó bánya területeken 2 X 100 MW naperőmű-kapacitást is üzembe helyeznek, és szeretnék ezeket kombinálni zöldhidrogén (P2G) előállítási lehetőségekkel is, az így előállítandó gáz felét pedig lehetőség szerint a telephelyen építendő új gázturbinában használnák fel. Emellett az MVM országszerte folytat új megújulós projekteket is, elsősorban (körülbelül 150 MW) naperőművek formájában. A kivitelezés alatt álló projektek többsége elmondása szerint várhatóan az év végéig üzembe áll.
Az energiatároló projektekkel kapcsolatban elmondta, a Tiszai Erőmű telephelyén megvalósított 0,5 MW/1 MWh-s kapacitású energiatároló projekt jelentősége főleg a jövő szempontjából jelentős, nagy lehetőséget biztosítva a társaságnak a már elindított nagyobb méretű energiatároló projekteket a lehető leghatékonyabban dolgozhassák ki. A Litéri Erőmű telephelyén két projektet is elindítottak, egy 5 MW/10 MWh-s lítiumion-alapú, és egy 0,6 MW/ 3,6 MWh-s nátrium-kén alapú tároló létesítésére. Kifejezetten az volt a cél, hogy egy azonos telephelyen, gázturbinával kombinálva, úgynevezett black start képességet is kidolgozva a különféle technológiákat a lehető leghatékonyabban tudják tesztelni - fogalmazott. Ezeken felül az MVM a jövőben egy 100 MW-os, és egy 50 MW-os energiatárolót is kíván létesíteni.
Mindemellett a társaság, illetve az innovációs igazgatóság további új projekteken is dolgozik a termelési csapattal együttműködve, mert az MVM számára az innováció kiemelt jelentőségű terület - zárta előadását dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
Forrás:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221004/gazeromuveket-epit-es-a-szelenergia-eloretoreset-varja-az-mvm-570915
2022. október 4.
