A napelemek, szélturbinák, akkumulátorok és elektromos autók után az európai ipar újabb, a tiszta energia gazdaság szempontjából kulcsfontosságú technológia, az elektrolizáló berendezések gyártása területén is visszaszorulhat Kínával szemben.
A vizet villamos energia felhasználásával hidrogénre és oxigénre bontani képes elektrolizátorok, illetve az ezek központi elemét alkotó elektrolizáló berendezések a szakértők szerint nélkülözhetetlenek lesznek a fenntartható energiagazdaságra történő átállásban. A szabványos nyomáson és hőmérsékleten gáz halmazállapotú hidrogén rendkívül gyúlékony (erre utal régies magyar elnevezése: gyulany), melynek égésekor mindössze víz keletkezik, és ugyan egységnyi térfogatra vetített energiasűrűsége kisebb, mint a hagyományos üzemanyagforrásoké, egységnyi tömegre vett energiasűrűsége jóval nagyobb azokénál.
Tulajdonságaira tekintettel sokan úgy vélik, hogy a hidrogén lényeges szerepet tölthet be a jövő karbon- (klíma-) semleges gazdaságában mint energiahordozó, különösen az olyan, közvetlen elektrifikációval nehezen dekarbonizálható szektorokban mint a nehézipar, a távolsági szállítás-közlekedés, a fűtés vagy a hosszú távú energiatárolás.
A hidrogént ma is széles körben használják a vegy- és élelmiszeripartól a távközlésen és autóiparon át az űrkutatásig, döntően azonban fosszilis energiaforrásokból, klímapusztító módon előállítva (ez esetben szürke-, barna- és fekete-, illetve kékhidrogénről van szó, attól függően, hogy pontosan milyen forrásból termelik, illetve hogy az ennek során keletkező szén-dioxidot megkötik-e). A fenntartható energiagazdaságban ezek közül csak a CCS technológiát is alkalmazó kékhidrogén-termelésnek lehet helye, de sokkal inkább a zöld- vagy tisztahidrogénnek, amelyet megújulókból vagy megújulókból és/vagy nukleáris forrásból állítanak elő elektrolizáló alkalmazásával.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint kedvező esetben, a klímasemlegesség 2050-es elérésekor a tisztahidrogén és a hidrogén alapú üzemanyagok a világ teljes végső energiafelhasználásának mintegy 8%-át elégíthetik ki. Ez ugyan nem tűnhet soknak, de mivel ez (remélhetőleg) nagyrészt kulcsterületeken valósul meg, mégis jelentős aránynak mondható, amivel egyébként addigra a földgázt és szenet is megelőzhetik, megközelítve az olaj részesedését is, hosszabb távon pedig tovább nőhet részesedésük.
Nyomás alatt az európai gyártók
Ezért az elsősorban a nap- és szélerőművek által termelt elektromossággal vízből zöldhidrogént előállító elektrolizálók iránt a jövőben jelentős és egyre erősödő kereslet mutatkozhat, így egyáltalán nem mindegy, hogy a technológia fejlesztését és gyártását mely országok fogják dominálni.
A globális elektrolizáló-gyártó kapacitás legnagyobb részét jelenleg Kína adja, de egyáltalán nincs olyan túlsúlya, mint például a napelemek vagy az akkumulátorok gyártása területén, és Európa nem sokkal lemaradva követi az ázsiai óriást. A globális kapacitás az előrejelzések szerint a következő években gyorsan növekedhet, 2030-ig pedig a már bejelentett beruházások alapján közel megnégyszereződhet, amivel egyébként még mindig elmaradhat a klímacél eléréséhez szükségesnek tartott értéktől. (A meglévő gyártókapacitások kihasználtsága ugyanakkor jelenleg csekély, mindössze átlagosan 10% körül alakul, miután a piaci kereslet a támogatások késése miatt is egyelőre alulmúlja a gyártói várakozásokat.)
Az IEA szintén a bejelentett projekteket figyelembe vevő új, májusi prognózisa már az európai piaci részarány csökkenésével számol, szemben a korábbival, mely szerint az EU 2030-ig akár be is foghatja Kínát. Az újabb elemzés továbbra is a kínai dominancia mérséklődését vetíti előre, az Egyesült Államok és a világ többi részének előretörése mellett.
Az utóbbi időben pedig több figyelmeztető hang is megszólalt az iparág, illetve kutatóintézetek részéről, melyek szerint az európai gyártókat nyomás alá helyezte a kínai konkurencia. Olyan iparági vélemény is akad, amely szerint az európai elektrolizáló szektor akár össze is omolhat, ha az EU zöldhidrogén-aukciós támogatásai kínai gyártókhoz kerülnek.
Az iparfejlesztési szempontokon túl Európának azért is érdemes mérlegelnie a további kínai termékektől való függés kockázatát, mert a globális körülmények a gazdasági kapcsolatok hirtelen romlását okozhatják, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja Európát és kedvezőtlenül hathat ellátásbiztonságára is.
A változást jelzi, hogy bár teljes elektrolizáló berendezéseket a kínaiak eddig még nem értékesítettek Európában, már telepítették az első, Kínában gyártott alkaltrészeket tartalmazó projektet. A hidrogéntermelés támogatására kiírt első európai uniós aukción pályázó 132 projekt közül 20-ban terveztek kínai technológiával hidrogént előállítani, míg német gyártású elektrolizálókat 24 projekt alkalmazott volna. Emellett már olyan megállapodás is született vezető európai iparvállalatok részvételével, melynek értelmében kínai tervezésű elektrolizáló rendszerek gyártása kezdődhet az EU-ban.
Európának is vannak erősségei
A kínaiak versenyelőnyét az elektrolizálók esetében, mint a többi fent felsorolt tisztaenergia-technológia gyártása területén, a nyugatiaknál jóval, kétszer-ötször alacsonyabb árak adják. Ennek több oka van az alacsonyabb kínai munkaerőköltségektől és alapanyagáraktól a jobban kiépített ellátási láncokon át a kisebb K+F-ráfordításokig, és annak a tényezőnek is fontos szerepe van, hogy Kína és az EU nem pontosan ugyanazon technológiák fejlesztésére fókuszál.
Európa élen jár a hidrogéntechnológiai innováció terén, és bár Kína felzárkózást mutat a szabadalmak mennyiségét illetően, az ázsiai ország az olcsóbb úgynevezett alkálikus elektrolizálók gyártására összpontosít, míg az EU ezek mellett a költségesebb előállítású protoncserélő-membrános (PEM) elektrolizálók innovációjára is jelentős figyelmet fordít – hívta fel a figyelmet az Euractiv. Ez utóbbiak tisztább hidrogén előállítására képesek, mint az alkálikus elektrolizálók, és tízszer gyorsabban indulnak el, percek alatt elérve a teljes működési kapacitást, ami lehetővé teszi, hogy zökkenőmentesen reagáljanak az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés csúcsaira, ami lényeges szempont ezek ingadozó jellegére tekintettel.
Ezért vélemények szerint a PEM elektrolizálók jobb hatékonyságából eredő nagyobb várható hozama a kezdeti magasabb beruházási költségeket végeredményben kiegyenlíti sőt, akár olcsóbbá is teheti az ilyen beruházásokat, ezzel együtt a kínai technológia sokkal kisebb beszerzési és telepítési költségei miatt a szakértők piaci beavatkozást sürgetnek az uniós gazdaság- és kereskedelmi politika részéről.
Teljesen kizárnák a kínai gyártókat
Az ipara védelme és a Kínától való túlzott függőség elkerülése érdekében javasolt lehetséges intézkedések között szerepel a biztonsági, minőségi és környezetvédelmi standardokra, illetve a munkakörülményekre vonatkozó elvárások szigorítása. Az Európai Bizottság májusban már tett lépéseket ennek érdekében, amikor olyan új és aktualizált ajánlásokat és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat fogadott el a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások és árverések javítása és ésszerűsítése érdekében, amelyek a nem áralapú kritériumok bevezetését és érvényesítését javasolja a tagállamoknak.
Szintén májusban az Európai Tanács jóváhagyta a „nettó zéró” technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletet, közismertebb nevén a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályt, ami azonban szakértői vélemények szerint csak csekély mértékben fogja előmozdítani az ezzel kapcsolatos célok teljesítését.
Az európai elektrolizáló-gyártó ipar védelmét szolgáló, szakértők által javasolt intézkedések között szerepel még a kínai vállalatok teljes kizárása is az európai tenderekről legalább addig, amíg Kína meg nem szünteti saját piaca korlátozásait. A piacvédő európai uniós kereskedelmi intézkedéseket gyakran protekcionista jelzővel illető, jókora állami támogatásokkal komplett iparágakat felfejlesztő Kína piaca zárva van a külföldi versenytársak előtt, miközben Peking elvárja, hogy más országok biztosítsanak hozzáférést saját piacaikhoz.
Az Egyesült Államok pedig további kihívás elé állíthatja az európai iparágat. A jelentős részben a tengerentúli tisztatechnológia-ipart adó- és egyéb kedvezményekkel támogató inflációcsökkentési törvény ugyan az elektrolizálókra vonatkozóan nem tartalmaz olyan „Made in America” záradékot, mint az elektromos autók esetében, de a törvény általánosságban igyekszik ösztönözni a helyben gyártott termékek vásárlását is. Sok múlik majd azon is, hogy az elektrolizálókra vonatkozóan az amerikai szabályozás az európaihoz hasonló, magasabb minőségi követelményeket tartalmazó gyártási szabvány irányába alakul-e, avagy az olcsó kínai termékek előtt nyitja-e meg a kaput.
Forrás:
https://greendex.hu/viz-nelkuli-vizeromuvek/
2024. június 24.
