2021.10.01.

Horváth Péter János: alapvető fontosságú Paks I üzemidő-hosszabbítása és Paks II megépítése – 2021. 09. 30.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János a fosszilis jelenből a klímasemleges jövőbe vezető szabályozói útépítésről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján, ahol többek között megemlítette az ellátásbiztonság fontosságát, az energiahatékonyságot, a közlekedési szektor kihívásait is. Emellett alapvető fontosságúnak tekinti Paks I üzemidő-hosszabbítását, illetve Paks II megépítését.

A MEKH-elnöke elmondta, hogy ,,az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció mellett fontos célkitűzés a gazdasági fenntarthatóság, azaz a megfizethető árak.”

A 2030-as célkitűzés az 1995-ös kibocsátáshoz képest 40 százalékos széndioxid-kibocsátáscsökkentés. Új javaslatában az Európai Unió ezt a célt kívánja 55 százalékra emelni.

Ennek része például a 21 százalékos megújuló részarány elérése az energiafelhasználáson belül, illetve 20 százalék elérése a villamosenergia-felhasználáson belül. Hasonlóan fontos az energiahatékonysági cél és az ellátásbiztonság előmozdítása, ugyanis ,,a karbonmentes atomerőmű építése és a napelemek háztetőkre telepítése nem csak széndioxid-megtakarítással jár, hanem az importfüggőségünket is csökkenti.”

Az is kedvező, hogy a villamosenergia-termelésünk nagyobb része már most karbonmentes, és a karbonmentesen termelt villamos energia mértéke viszonylag gyorsan növelhető.

A háztartások esetében az energiafelhasználás döntő része a hőigény előállítását szolgálja, 2019-ben például a felhasznált energia 84 százaléka volt hűtés, fűtés és használati melegvíz célú. Célszerű lenne a fűtési-hűtési igényeket dekarbonizált villamos energiával fedezni. Ehhez a hőszivattyú minél szélesebb körű elterjesztése, vagy a hatékony távhőrendszer kialakítása éppolyan fontos. Az épületek felújítása, a fűtés korszerűsítése szintén segít. Az ipar, kereskedelem, a mezőgazdaság és egyéb ágazatok energiafelhasználását tekintve is megállapítható, hogy fosszilis energiahordozók súlya magas.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy az energiahatékonysági beruházásokból elérhető potenciális energiamegtakarítás magas, de az elektrifikáció szintén sokat segíthet a széndioxid-kibocsátás csökkentésében.

,,Az elektromos kemencék, kazánok, bojlerek, hőszivattyúk alkalmazása tovább növelheti a villamosenergia szerepét az iparban.”

Természetesen az elektrifikáció és az energiahatékonyság mellett szükség van egyéb jövőbe mutató megoldásokra is – ilyen lehet például a zöld hidrogén.

A közlekedési szektor

Itt még inkább jellemző a fosszilis energiahordozók túlsúlya. Ennek egyébként nagyjából feléért a lakosság felel.

A FELHASZNÁLT ENERGIA 96 SZÁZALÉKA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZIK, A VASÚT SÚLYA, ENERGIAFELHASZNÁLÁSA CSEKÉLY.

A probléma a közlekedésnél nemcsak a magas felhasználásból és az olaj dominanciájából fakad, hanem a magas növekedésből is. Az elmúlt öt évben 30 százalékos növekedés történt a felhasználásban, ami – tekintettel a hazai személyautó-állomány ugyanebben az időszakban bekövetkezett 23 százalékos nagyságú növekedésére – nem meglepő.

,,Az elektromobilitás segíti a dekarbonizációt, de fontos a közösségi közlekedés súlyának a növelése, ahogyan a vasúti szállításé is.”

Alapvető fontosságú Paks I, Paks II és a gázerőművek

A hazai energiastratégiai dokumentumok szerint a PV-központú erőművi portfólió preferált. A nukleáris alapú villamosenergia-termelés fenntartása hosszabb távon szükséges a karbonsemlegesség elérése érdekében.

,,Ehhez kapcsolódóan alapvető fontosságú Paks I üzemidő-hosszabbítása és Paks II megépítése.”

Az előbbiekből az is következik, hogy az időjárásfüggő megújuló-termelők kiegyensúlyozása és a szezonális hőigények miatt gázerőművekre is szükség lesz még 2040-ben.

A szén- és nukleáris erőművek várható kivezetése miatt a régióban komoly kapacitáscsökkenés várható. Ennek következményeként érzékelhetően csökkenni fog a menetrendezhető, alaperőművi kapacitás. Ezzel szemben sok időjárásfüggő megújuló kapacitás megépülésére számíthatunk a régióban, így a hazai importlehetőségek kiszámíthatatlanabbá válhatnak.

Naperőművek és hidrogén

Az IRENA 2021. évi tanulmánya alapján elmondható, hogy a napelemes technológia költsége csökkent a legdinamikusabban az elmúlt évtizedben.

,,Nem meglepő tehát, hogy a 2020-ban vizsgált, Nemzeti Energiastratégia által is szorgalmazott megújuló technológiák rendelkeztek a legalacsonyabb költséggel.”

A meghirdetett METÁR-tendereken túlnyomó többségben a napelemes projektek tudtak alacsony ajánlati árat kínálni, és nyerni a technológia-semleges pályázatokon.

Érdemes azonban arra is emlékezni, hogy a naperőművek csak a termelés ötödét adják, így a helyén kell kezelni a szerepüket.

A HIDROGÉN TELJESEN ÚJ LEHETŐSÉGEKET NYIT, DE EZ A JÖVŐ TECHNOLÓGIÁJA, AZ ÁTMENETI IDŐSZAKBAN SZÜKSÉG VAN A RUGALMASSÁGOT NYÚJTÓ GÁZERŐMŰVEKRE ÉS A KARBONSEMLEGES ATOMERŐMŰVI TERMELÉSRE

– mondta el Horváth Péter János.

Azt is elmondta még a MEKH-elnöke, hogy a megújulók terjedése jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket, mivel a megújulók nem mentrendezhetőek olyan pontosan. Emellett a megújuló erőművek hálózati csatlakozása jelentős fejlesztési igényeket generál. A Hivatal arra törekszik, hogy a nagyon jelentős fejlesztési igényeket optimalizálva, minél költséghatékonyabban tudjanak megvalósulni a fejlesztések, ezért támogatja azt, hogy ahol lehet, IT megoldások váltsák ki a vasba történő beruházásokat.

,,Az elmúlt évek egyoldalú napelemes termelési kapacitásbővülése után cél, hogy újra egy kiegyensúlyozottabb pályára állhassunk vissza.”

Az egyre növekvő PV részarány csak akkor menedzselhető, ha a megújuló erőművek menetrendezési hatékonysága javul. A megújuló kapacitások növekedése pedig egyre növekvő kiszabályozási képességet igényel. Fontos az elosztóhálózatok „okosítása” is.

Horváth Péter János végül megemlítette, hogy az időjárásfüggő megújuló energia jobb hálózati integrációjának elősegítésére jelent meg az energetikai szektorban az úgynevezett szektor-összekapcsolás. Ez azt jelenti, hogy a megújuló alapú villamos energiát nemcsak közvetlenül a villamosenergia-szektorban lehet hasznosítani. Mindez lehetővé teszi a megújuló villany tárolását – pl. hő, hidrogén, szintetikus gázok – formájában, de akár azonnali felhasználásra is kerülhet más szektorokban.

Talán ebből az integrált megközelítésből is megfigyelhető, hogy milyen átalakulás előtt áll az iparág és mennyi munkával és kihívással kell szembenéznünk nem csak a jövőben, hanem már most is.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210930/horvath-peter-janos-alapveto-fontossagu-paks-i-uzemido-hosszabbitasa-es-paks-ii-megepitese-503098

Kép:  Bea Bar Kallos / Portfolio

chevron-down