2022.08.09.

Interjú Aszódi Attilával a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős volt kormánybiztossal – 2022.08.09

Jó reggelt mindenkinek! Szénási Sándor vagyok. A zaporizzsei erőmű, ami Európa legnagyobb atomerőműve körül több robbanás volt, a területet megszálló oroszok azt mondják, az ukránok lőttek, az ukránok azt mondják, hogy az oroszok követtek el különféle robbanásokat, és tulajdonképpen az erőmű már veszélyben van. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője mondta azt, hogy teljes a fejetlenség az erőmű körül, és már minden biztonsági előírást megsértettek. Itt van velünk Aszódi, bocsánat, igen. Aszódi Attila a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős volt kormánybiztos. Jó reggelt kívánok!

- Jó reggelt kívánok!

- Mit gondol, mekkora veszély, mert Zelenszkij már kiadott egy olyan közleményt, ami szerint egész Európát katasztrófa fenyegeti.

Nem tudjuk, a probléma szerintem az, hogy igazából nincsen érdemi hiteles információ. Sajnos a konfliktusban résztvevő mindkét félnek az az érdeke, hogy Európát ebben az ügyben bizonytalanságban tartsa. Attól tartok, hogy nem fogunk tiszta képet kapni még hosszú ideig, és erről a konkrét pénteki esetről sem fogjuk megtudni sosem, hogy valójában ki is lőtt, vagy ki robbantott. A helyzet mindenképpen nagyon aggasztó, hiszen egy nukleáris létesítmény közelében vagy azon belül nincsen helye ilyen cselekményeknek, a katonaságnak nem szabadna ott lennie, robbanóanyagnak, tüzérségi eszközöknek nem szabadna, hogy ott legyenek a telephelyen, és nyilvánvalóan nem szabadna lőni egyik félnek sem a létesítményt, annak a környékét. Ez a mostani eset szerintem azért súlyosabb, mint a korábbiak, mert itt nemcsak fenyegetés történt, hanem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen keresztül úgy lehet érteni az ukrán félnek a közleményét, hogy itt ténylegesen találat ért bizonyos létesítményeket, nem magukat a blokképületeket, de az erőműnek van összesen négy távvezetéki kapcsolata, és a négyből kettő megsérült ebben a lövöldözésben, tehát két távvezetéki kapcsolat az kiesett, és ez azt eredményezte, hogy amikor ez történt, akkor három blokk működött a 6-ból. Az egyik egység, az egyik blokk az leszakadt a hálózatról, tehát elveszítette a kapcsolatát az országos hálózattal, és ennek következtében az üzemzavari rendszereknek, az üzemzavari vízgenerátoroknak el kellett indulniuk, és persze ez egy tervezett dolog, tehát ez egy olyan biztonságvédelmi funkció, amire méretezik ezeket az egységeket, ebben nyilván nem szeretjük, hogyha ez a valóságban is bekövetkezik, és további épületek is megsérültek, két segédüzemi épület is megsérült ebben a lövöldözésben, valamint az üzemanyagok kiégett üzemanyagoknak az átmeneti tárolóját is úgy lehet érteni a közleményekből, hogy találat érte, így sem történt olyan sérülés, ami radioaktív kibocsátáshoz vezetett volna, de még egyszer mondom, hogy egy ilyen létesítménynek a közelében vagy a létesítményen belül nincsen helye ilyen cselekményeknek.

- Emlékszem, hogy legutoljára a Csernobil ügyében beszéltünk egymással, amikor az orosz erők még ott voltak Kijev környékén, vagy legalábbis északabbra, és akkor ott nukleáris sugárzásról esett szó, vagy egy nukleáris por fölkavarásáról, és akkor nagyon, bocsánat a kifejezésért, ki volt akadva, mert ott is történtek olyan katonai lépések, amik fenyegették az egyébként szarkofág alatt nyugvó atomerőmű biztonságát, pontosabban a környék biztonságát. Miért? Tudom, hogy mind a ketten amatőrök vagyunk ebben a dologban. Miért játszik a katonaság, mondjuk az oroszok, az első esetben biztosan atomerőművekkel. Tehát mi ebben az a katonai cél, ami áttranszformálható politikai céllá. Ha ezzel fölrobban, mindannyian meghalunk.

- Nagyon nehéz érteni azt, hogy mi is a pontos cél, én csak találgatni tudok. Azt gondolom, hogy az elmúlt hetekben azt lehetett megfigyelni, hogy egyre több katonai eszközt vittek az erőmű telephelyére az oroszok. Tehát vélhetően úgy gondolják, hogy az ukrán erők nem fognak belőni az erőmű területére, mert nyilván egy komoly balesetnek és egy komoly kibocsátásnak a kockázatával játszanának, és azt gondolhatják esetleg az orosz katonai erők, hogy az erőmű területéről úgy tudnak kilőni, hogy nem kell számítaniuk érdemi válaszcsapásra. Ez egy nagyon cinikus viselkedés egyébként, még egyszer mondom, hogy ilyen eszközöknek, robbanóanyagnak nincsen helye egy ilyen létesítményben, tehát önmagában már azzal alapvető nemzetközi szabályokat megsértenek, hogy betelepítenek katonai egységeket, robbanószerekkel együtt. A másik ok, ami miatt ez az egész történhet, az valószínűleg az, hogy nyilván ennek az orosz támadásnak céljai vannak, látszik, hogy nem csak Kelet-Ukrajnát akarják leszakítani Ukrajnáról, hanem a déli részeket is, és vélhetően az Ukrajnától elszakítani szándékozott területbe beletartozik az Zaprózsa megye, ahol az erőmű is található. Valószínűleg ez lehet a továbbiakban is. Nagyon furcsa, hogy a Roszatomnak, az orosz atomenergetikai cégnek alkalmazottai tartózkodnak az erőmű telephelyén, ahol megint csak a jelenlegi jogrend szerint nincsen dolguk, nincsen alapja annak, hogy ott legyenek, hiszen ez egy ukrán erőmű, tehát orosz üzemeltetőknek semmilyen feladata nincsen egy ukrán létesítményben. Valószínűleg az lehet a hosszabb távú szándék, hogy az erőművet és az erőmű körüli területet leszakítsák Ukrajnáról. A harmadik ok, ami miatt ez az egész történet esetleg az lehet, hogy az ukránok nehezebb helyzetbe hozásának az is egy eszköze lehet, hogy az erőművet adott esetben leválasztják a hálózatról, és ezáltal ellátás nélkül maradjon egy nagyobb ukrán terület, de ezek csak találgatások, tehát én is nyilván csak a híreket látom, és abból próbálom kiszűrni, hogy mi is lehet a valós ok, mert még egyszer mondom, hogy ezek a katonai cselekmények, hát nyilván sehol nem szabadna, hogy megtörténjenek, de nukleáris létesítményben aztán végképp nem.

- Az egyetlen szerencse a bajban, hogy ugye ez is szovjet technika, szovjet tervezés, tehát a Rosszatom emberei, ha odamennek, akkor tudják, hogy hova kell nyúlni, hanem egy idegen technikában matatnak.

- Ebben igaza van, csak az a baj, hogy a jogi környezet meg az engedélyezési környezet az nagyon más. Ez egy ukrán erőmű, ukrán üzemeltetők működtetik, ukrán nukleáris biztonsági hatóság felügyelete mellett, és erre vonatkozóan vannak nemzeti és nemzetközi szabályok. És ezt a szabályrendszert kezdi ki az a helyzet, ami most már hónapok óta fennáll, és gondolja el, hogyha lenne az eseményektől teljesen függetlenül egy üzemzavar, mert egy berendezés mondjuk meghibásodik, és azt az üzemzavart kezelni kell, akkor hogyan tudnának ebben a helyzetben eljárni az ukrán üzemeltetők? Egészen biztos, hogy hagynák-e őket időben helyesen dönteni és cselekedni, hiszen ma meg van osztva a felelősség. Ott vannak emberek, akiknek normálisan nincsen köze ehhez a létesítményhez.

Teljesen egy ilyen jogon kívüli állapot van szerintem a létesítményben, és ez az emberekre gyakorolt nyomáson, a hatósági ellenőrzés sérülésén keresztül a katonai konfliktuson túl olyan többletkockázatokat visz be, amelyeket rettentően nem szeretünk, nem férnek bele a nemzetközi jogi környezetbe. Tulajdonképpen ezért van az, hogy az ön által is említett Grossi Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a főigazgatója. Most már sokadszorra mondja, hogy nemzetközi missziónak kéne odamennie, hogy stabilizálják a helyzetet, és valamiféle jogszerű állapot létrejöhessen valami nemzetközi szelíd felügyelet mellett, mert önmagában a szituációban van egy óriási kockázat a katonai kockázaton túl.

- Köszönöm szépen. További jó reggelt.

- Nagyon szívesen.

- Aszódi Attilát hallották a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős volt kormánybiztost.

Forrás:
Klub Rádió
2022. augusztus 8.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram