Magyarországon a téli lakossági földgázfelhasználás 80 százaléka már a tározókban van. Ezek a legfrissebb hírek. Úgy tűnik, hogy Európa-szerte nincsenek ilyen jó helyzetben az államok. Hogyan látja ezt Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök, jó reggelt kívánok!
- Jó reggelt kívánok! Én úgy látom, hogy Magyarország, mint eddig is mindig meghozza a felelős döntéseket a fogyasztók védelme érdekében, és ezért például plusz földgázforrás beszerzését is el kívánja érni a következő időszakban. Tehát én úgy látom, hogy Magyarország esetében a téli ellátás biztosított lehet, azonban hogyha figyelemmel kísérjük a híreket, akkor azt láthatjuk, hogy egyes országokban nagyon kritikus lehet a földgázellátás. Sőt, én hozzátenném, hogy nemcsak a földgázellátás, hanem a villamosenergia-ellátás is. Erre a legjobb példa Németország, mert arról már volt szó a korábbi percekben, hiszen ott azt láthatjuk, hogy a lakosság próbálna majd spórolni a földgázzal, egyre több ilyen elektromos fűtőberendezéseket vesz, azonban egyes számítások szerint ennek az lesz az eredménye, hogy a téli időszakokban, a csúcsidőszakban, hogyha ezeknek az elektromos berendezéseknek csak a 10 százalékát helyezik üzembe, akkor az további 8000 megawattal fogja megemelni a csúcsigényt a német villamos energiarendszernek, ami közel 10 százalékos növekedést jelent. És hogyha azt is hozzávesszük, hogy Németország esetében már most is áramhiány van, azt mondhatjuk, hogy ez a következő hónapokban ez tovább fog súlyosbodni, tehát Németországban nemcsak gázválsággal kell majd szembenéznie, hanem villamos energiaválsággal is.
- Na de ott van még az a három atomerőmű, amit a törvény szerint ez év december végéig le kellene állítani. Ugyanakkor meg óriási most a vita akár a kormányon belül is, hogy akkor mi legyen.
- Így van. Én úgy fogalmaznám, hogy a németországi energiapolitikai döntéseknek és politikai szólamoknak nagyon rövid a felezési ideje, hiszen hónapokkal ezelőtt a német kormányzat még teljes mellszélességgel kiállt amellett, hogy nekik nincsen szükség atomenergiára, és ezt a még üzemelő három blokkot is be kívánják zárni. Azonban úgy látszik, hogy van egyfajta fordulat a német politikai széljárásban, hiszen néhány nappal ezelőtt már a német kancellár is arról beszélt, hogy Németország, hogyha meglesznek a műszaki feltételei, akkor meghosszabbíthatja a még üzemelő blokkoknak az üzemidejét, ez pedig tényleg egy éles fordulat a korábbi nyilatkozatokhoz képest. És ugyanez igaz a szénerőművekre is, hiszen korábban arról volt szó, hogy Németország klímabajnok szeretne lenni, minél hamarabb le szeretné állítani a szénerőműveit, azonban a jelenlegi nagyon drámai, európai energiaválság arra készteti a németeket, hogy ezt a döntést felülvizsgálják, és most már arról van szó, hogy leállított szénerőműveket újból beindítanak, hiszen akkora az áramhiány, hogy ezt a mennyiséget valahonnan elő kell teremteni, és hogyha megnézzük a szomszédos országok energetikai helyzetét, akkor azt láthatjuk, hogy ott is nagyon korlátozottak lehetnek az import lehetőségek, tehát Németországnak is fel kell arra készülni, hogy minél több áramot termeljen.
- Az a hír járja, hogy Franciaországban az energiaválság miatt szintén újraindítottak két reaktort. Pedig ott is ugye nagyon erős volt a nyomás Németország felől, hogy Franciaország és ahol köztudottan sok atomreaktort működtetnek, hogy minél inkább állítsák ezt le. Ugyanakkor persze nyilvánvaló volt, hogy a németek a saját hiányzó villamos energiájukat a francia atomerőművektől szedik be, tehát itt is van egy óriási ellentmondás, de a franciáknak az lenne az érdeke, hogy az ő ellátásbiztonságukat ne próbálja Németország befolyásolni.
- Ez is egy nagyon fontos kérdés, és én úgy látom, hogy franciáknál is van egyfajta fordulat, hiszen évekkel ezelőtt még arról volt szó, hogy a villamosenergia-termelésben az atomenergia részarányát 75%-ról 50%-ra kívánják lecsökkenteni, azonban az elmúlt években már olyan kormányzati bejelentések történtek, hogy a következő években és évtizedekben akár 6-10 új blokkot is építhetnek a franciák, hiszen ők is látják, hogy a közeljövőben nagyon kritikus lehet a villamosenergia-ellátás, nem csak Franciaországban, hanem Európa más országaiban is. Sőt, most annyira kritikus a francia áramhelyzet, hogy pont a tegnapi nap az illetékes francia hatóság engedélyezte a francia kormányzatnak azt a kérését, hogy öt atomerőmű esetében hosszabbítsák meg azt az engedélyt, hogy magasabb hőmérsékleten bocsásson ki hűtővizet, hiszen energiahiány van, hatalmas hőhullámok vannak Franciaországban, a vízerőművek termelése az a minimálisra esett vissza, tehát olyan kritikus helyzet alakult ki, hogy ilyen kemény szabályokat is át kell élni annak érdekében, hogy a francia lakosságot és ipart is el lehessen látni árammal.
- Azt láttuk, hogy a politikai vezérszólamokat nagyon könnyű kitalálni, csak aztán amikor szembejön a valóság, meg van egy háború, meg szankciós politika, ami eleve fölveri az árakat, akkor azért el kell gondolkodni, hogy helyes volt-e az a gyors politikai, ideológiai szólam megválasztása, ugyanakkor azért itt van a fizika, meg itt van a technológia is. Ugye vannak olyan erőművek, amelyeket könnyebben be lehet indítani, mert olyan a technológia, és van olyan, amit nehezebben, szóval egy szénerőművet nem lehet hétfőről keddre beépíteni, ugye?
- Óráról órára, tehát megvannak ezek a műszaki korlátok, amit mindenkinek tiszteletben kéne tartani, és úgy kéne az energiapolitikájukat megtervezni, hogy télen-nyáron, éjjel-nappal minden másodpercben képes legyen megfelelő mennyiségű áramot elvenni az erőműflotta.
- Igen, és ugye milyen büszke volt arra Németország, hogy ők napenergia begyűjtése tekintetében, a naperőműveket tekintetve milyen jól állnak. Csak kiderült, hogy amikor nem süt a nap, akkor valahogy ki kell egyenlíteni a rendszert, azt meg hogy lehet kiegyenlíteni? Mivel?
- Erre nagyon egyszerű a válasz, olyan erőművekkel, amelyek télen-nyáron éjjel-nappal tudnak termelni, ezek pedig az atomerőművek, a szénerőművek és a gázerőművek. A gázerőművek szerepe egy kicsit most visszaszorul, mert ugye nincsen gáz, ami megvan, az meg nagyon drága. Tehát a szénerőműveken van most a hangsúly, és pont az adás előtt néztem meg az aktuális németországi adatokat, és jelen pillanatban is az látható, hogy a németországi villamosenergia-termelés 55 százalékát szénerőművek termelik meg, tekintettel arra, hogy a naperőművek termelése az nulla, és a szélerőművek termelése pedig a beépített kapacitásnak mintegy csak 10 százaléka, tehát nincsen tulajdonképpen nap, nincsen szél, vagy csak nagyon kevés, és ilyen esetben olyan erőmű kell, amit tud termelni, jelen esetben ez a szénerőmű. Közben most 100 százalékos teljesítményszinten üzemelnek a német atomerőművek, mert arra is szükség van, attól függetlenül, hogy valaki szereti, vagy nem szereti az atomenergiát. És mellette Franciaországból most éppen 2000 megawattnyi import érkezik Németországba, mert nincs elég áram.
- És ugye a szélenergiával még az is a baj, hogy az ott megtermelődik, hogyha fúj a szél, de hogyha több termelődik, amire nincs szüksége jelen pillanatban a hálózatnak, akkor a többség az elvész, nem? Hiszen ezt nem tudják még tárolni.
- Hát ugye kevés áramot lehet tárolni, amire van kapacitás, azok már ki vannak építve Európában, és olyan esetekben, amikor mondjuk Németországban túlzott a naperőmű és a szélerőművi termelés, akkor egész egyszerűen a német hálózat azt teszi, hogy rázúdítja ezt a felesleget a többi szomszédos országra, csak azért, hogy a rendszer stabilitását meg tudják tartani, hiszen ezek az erőművek támogatott erőművek, és csak egy részét lehet mondjuk ilyen esetekben előállítani, a többit pedig kötelezően át kell venni.
- Érdekes, nem, hogy a német ésszerűség vajon ebben hogyan tud megnyilvánulni, de nagyon az az érzése az embernek, hogy sehogy.
- Sehol, ez a szó, szerintem már kikopik a német köztudatból is, hogy ésszerűség.
- Köszönöm. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértőt hallották.
Forrás:
Kossuth Rádió
2022. augusztus 9.
