A nehéz helyzet ellenére a magyar magánszemélyek továbbra is a piaci ár alatt 480 forintért juthatnak üzemanyaghoz, és a kormány a rezsicsökkentés is meg tudta őrizni az átlagfogyasztás mértékéig. Közben Nyugat-Európában egyre nagyobb a pánik az energiaválság miatt. Szakértők szerint az Európai Uniónak szankciók helyett az energiafüggetlenséget kellene növelni. Németi Noéminek érkezett vendége.
- Köszönöm szépen, jó reggelt kívánok! Hortay Olivér, a Századvég Energia és klímapolitikai üzletágvezetője. A mai első vendégem, jó reggelt kívánok!
- Jó reggelt kívánok! Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket.
- Kezdjük talán ott, ahol a felvezető véget ért, energiafüggetlenség. Európának most ez a célja, szeretne függetlenedni az Európai Unió az orosz energiahordozóktól, de hogyan lehet elérni az energiafüggetlenséget úgy, hogy ne sodródjon bele az unió egy másik függőségbe, adott esetben az Egyesült Államok felé.
- Az a nagy kérdés most az európai energiapolitikában, hogy hogyan csökkentsük az orosz energiafüggőségünket, mert ebben mindenki egyetért, hogy az a nagymértékű kitettség, amire az elmúlt időszak nagyon szemléletesen rámutatott, az egy fontos feladatot tesz a közösség elé, csökkenteni kell az orosz függőséget, és két szemléletmód kezd kibontakozni. Az egyik a szankciós politika, amit például Németország is képvisel, ami talán úgy foglalható össze röviden, hogy amilyen rövid idő alatt csak lehetséges, nullára kell csökkenteni az orosz energiaszállításokat. Ennek az a hátránya ennek a szemléletmódnak, ami egyébként már most is tapasztalható, hogy ellátási problémákat okoz, magas árakat okoz, és könnyedén egy olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a közösség, az Európai Unió az egyik függőségből egy másik függőségbe sodródik, látható, hogy például az orosz gázszállításokat jelentős részben amerikai cseppfolyósított földgázból igyekeznek pótolni. Tehát a következménye a szankciós politikának az az lehet, hogy az orosz függésből egy amerikai függőség lesz. A másik szemléletmód, amit Magyarország képvisel, az a diverzifikáció, aminek az a lényege, hogy a szakpolitikának az a célja, hogy igyekezzen minél több helyettesítő lehetőséget keresni és megteremteni minél több országnak, hogy az energiahordozóját az európai piacra legyen képes szállítani, és ezzel versenyt teremtsen a beszállítók között. Tehát nem büntet kifejezetten egy-egy beszállítót, csak megteremti a verseny lehetőségét. Ennek az az előnye, hogy nem okoz rövidtávon olyan ellátásbiztonsági versenyképességi problémákat, mint a szankciós politika, valamint várhatóan nem eredményez egy olyan erős új kitettséget, mint amit az előbbi megközelítés.
- Mondhatjuk akkor, hogy a szankciós politikának az alternatívája az energiadiverzifikáció. És egyébként itt említettem most Németországot, mint a szankciós politika hívét, ott is azt látjuk most már, hogy törekednek, vagy legalábbis próbálnak törekedni a diverzifikációra, ugye az atomerőműveket, azt a hármat, amit év végén bezártak volna, megfontolják, hogy meghosszabbítják az élettartamát, a szénerőműveket, részben újraindítják. Lehet erre még idő, vagy van idő arra, hogy ezeket újraindítsák, amiket leállításra ítéltek Németországban?
- Bocsánat, valóban a diverzifikáció és a szankciós politika azok alternatívái egymásnak. Ami Németországban zajlik, azt én inkább egyfajta gyors tűzoltásnak értékelném. Energiapolitikai szempontból ők a szankciós politika útjára léptek rá, már tavasszal kitűzték azokat a céldátumokat, amikor teljesen szeretnék eltörölni az orosz energiaszállításokat, csakhogy az elmúlt hónapokban láthatóvá vált, hogy ez nagyon súlyos következményekkel jár ez az energiapolitika, mert rövid távon az orosz energiahordozók nem helyettesíthetőek a német piacon, és nem helyettesíthetőek az európai piacon sem. Úgyhogy most a német vezetés igyekszik azokhoz az eszközökhöz nyúlni, ami rendelkezésre áll, hogy ezt a helyzetet tompítsa valóban. Újra fölmerült az, hogy a meglévő három atomerőművet mégse zárják be idén év végéig. Ebben a pillanatban, hogyha hihetünk a sajtóértesüléseknek, akkor a német kormány ezt újravizsgálja, ezt a kérdést. Egyébként tavasszal már megvizsgálta a szénerőművek újranyitása már tavasz óta az asztalon van, most úgy tűnik, hogy ez még intenzívebben el fog indulni még gyorsabban.
- Egyébként már a zöldpárti politikusok is támogatnák ezt az intézkedést.
- Így igaz, valóban van egy ilyen fordulat a kormány valamennyi tagjában, és az különösen abszurd, vagy érdekes, hogy az atomerőművek fenntartása, az később került az asztalra, mint a szén tüzelésű erőművek újranyitása a zöldpárti politikusoknál is. Ennek az az oka, hogy egyszerűen Németországban a zöldeknél egy identitás kérdéssé vált a nukleáris ellenesség. És egyszerűen ezek a politikusok a legvégső esetben hajlandóak csak elfogadni azt, hogy a tervezett leállástól el kell fordulni, de ezért egyre több támadást kapnak, tehát a legutóbbi energiaügyi miniszterek tanácsülésén voltak ilyen felszólalások, amik Németországot kifejezetten hibáztatták azért, hogy az európai országoktól fogyasztáscsökkentést várnának el, és ezzel párhuzamosan pedig nem hajlandóak az atomerőmű bezárásról letenni.
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke most az elmondónak, egy spanyol lapnak úgy fogalmazott, hogy fel kell készülni a legrosszabbra. Ez mit jelenthet?
- Ursula von der Leyen ebben az esetben arra utalt, hogy az oroszok teljesen leállítják az Európai Unióba irányuló gázszállításokat. Ennek valóban nagyon súlyos következményei lennének. Amit ehhez szerintem érdemes hozzátenni, hogy Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság egészen néhány héttel ezelőttig azért dolgozott, hogy a gázembargós javaslat is az asztalra kerüljön az Európai Tanács az európai vezetők asztalára, és azt is elfogadjuk. Tehát eddig a Bizottság azon dolgozott, hogy ezt az Európai Unió kiváltsa, és most, amikor a gázprom elkezdte korlátozni az Északi Áramlat egy gázvezetéken történő szállításokat Németország irányába. Most pedig kialakult egy olyan helyzet, ami gazdaságilag nagyon nehéz, egyre nagyobb ellátásbiztonsági félelmek vannak az európai piacon, és az látható, hogy az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen pozíciót váltott, és most már azt kommunikálja, hogy ez Oroszország felelőssége, ő lesz a hibás akkor, hogyha nem lesz Európában elegendő energia. És alighanem a múlt héten elfogadott 15%-os fogyasztáscsökkentési tervüket is ezzel a félelemmel, ezzel a várakozással igyekszik alátámasztani.
- Magyarország védelmi tervében egyébként szerepel az energiaforrások diverzifikációja. Ez mit jelent a gyakorlatban a jövőre nézve?
- Ez azt jelenti, hogy mivel a gázpiacon a legnehezebb a helyzet ebben a pillanatban a különböző energiahordozók közül, ezért az a cél, hogy a lehető legtöbb helyettesítőt érdemes összeszedni a gázfogyasztás csökkentésére. Tehát a frissen elfogadott intézkedési csomagban szerepel például a lignitüzelésnek a segítése is, a lignit kitermelés és a mátrai blokkok újraindítása. Szerepel egy új gázbeszerzés is. Itt többféle diverzifikációs törekvést lehet megkülönböztetni. Egyrészt van az úgynevezett útvonal diverzifikáció, amikor ugyanattól a forrásországtól, mondjuk jelen esetben Oroszországtól, de más útvonalon keresztül szerzünk be gázt. Ez már önmagában csökkentheti a kockázatot. Érdemes csak most arra gondolni, hogy a nyugatról érkező gáz jóval kockázatosabb, hiszen az Északi Áramlat egy korlátozottan működik, az ukrán vezeték veszélyesebb, mint valaha. Viszont tavaly ma a magyar kormány déli irányból szerezte be a hosszú távú szerződés jelentős részét. A másik a forrásdiverzifikáció, amikor a kormány azon dolgozik, hogy más országokból, például Azerbajdzsánból szerezzen be gázmennyiséget, és azzal helyettesítse az orosz beszállításokat. És van az energiamix diverzifikációja, amire a lignitüzelés vonatkozik, az a megújuló energiahordozó bumm, amit az elmúlt években tapasztalhattunk, hogy egyre több napelem kerül be építésre. Idesorolható a paksi üzemidő hosszabbítás, vagy a paksi bővítés megvalósítása is.
Forrás:
M1
2022. augusztus 2.
