Magyarországon az emberek többsége komolyan vette az energiaválságról szóló híreket és már a rezsicsökkentés csökkentése előtt is elkezdett spórolni, az adatok szerint júniustól minden hónapban kevesebb áram fogyott, mint egy évvel ezelőtt. A nagy kérdés, hogy a téli hónapokban sikerül-e lefaragni a rezsiszámlán, a stúdióban Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár. Jó estét kívánok!
- Jó estét kívánok!
- Örülünk ennek a hírnek, hogy csökkent a fogyasztás, hiszen ez mégiscsak egy zöldebb jövő felé mutat, hogyha ennyire odafigyelnek az emberek.
- Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez a tendencia, ez látszik, és egy nagyon beszédes szám, hogy a szeptemberi hónapban több mint 5 százalékkal csökkent a villamosenergia-felhasználás hazánkban, és még augusztusban is, amikor rekord meleg volt, és nagyon sokan klímaberendezéseket használtak, többet, mint tavalyi évben kellett volna, ahhoz képest az augusztusi hónapban is egy csökkentést láthattunk a fogyasztás területén. Úgyhogy mindenki elkezdett nagyon komolyan foglalkozni azzal, hogy hogyan fogyassza a villamos energiáját.
- Igen, még ebből a szempontból egy kicsit öröm az ürömben, hogy ehhez kellett egy háború, egy ilyenfajta megszorítás, egy rezsicsökkentésnek a híre, hogy egy picit mindenki lejjebb tekerje a fogyasztását, pedig ugye ezt megtehette volna ezek szerint akkor anélkül is, hogy ilyen híreket olvasson, vagy halljon.
- Én azt gondolom, hogy amíg ugye nem volt ez a háborús helyzet, illetve a szankciós politika se jött be, ami nagyon nehézzé tette egész Európa, illetve minden állampolgárnak az életét, ugyanis emiatt mentek föl a villamos energiára kijelentősen. Én azt gondolom, hogy eddig ez belefért, viszont egy ilyen nagyon kiélezett helyzetben tényleg meg kell néznünk, hogy milyen racionális döntéseket tudunk hozni, és hogyan tudjuk egy kicsit jobban kontrollálni a számlánkat. És azzal, hogy a rezsicsökkentést továbbra is fenn tudjuk tartani, én azt gondolom, hogy az alapfogyasztását mindenki számára rezsicsökkentett áron tudjuk továbbra is biztosítani, még ebben a nagyon nehéz helyzetben is, és ez alapvetően Európában egy elég egyedülálló modell, mi ezt ugye már nagyon régóta bevezettük, és most is fenn tudjuk tartani ezzel a módosítással azt, hogy mindenki hozzájusson rezsicsökkentett áron egy alapfogyasztáshoz.
- Azért az látszik Európában a szankciós politika az energiaválság hatására, hogy egyre inkább az a kérdés, hogy hogyan, mennyi gáz lesz, ugye a fűtési szezon hogy fog alakulni, mennyire lesz kemény a tél. Magyarország hogy áll ebből a szempontból? Gáztározók feltöltöttsége, hogy az északi áramlat körülötti botrány felértékelte a török áramlatot. Velünk mi a helyzet ilyen téren?
- Mindenféleképpen. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy egyáltalán lesz-e kellő földgázmennyiség majd a fűtési szezon végére Európában. Én azt gondolom, hogy a kormányzat oldaláról ezen dolgoztunk, hogy erre a helyzetre felkészüljünk. És alapvetően nagyon jó döntés volt, hogy a Déli Áramlatot megépítettük, és ez kardoskodtunk emellett a projekt mellett, annak ellenére, hogy amúgy Európából nagyon sok támadást kaptunk annak idején, hogy ezt minek építjük meg. Ugye pont előző év októberére készült el ez az alternatív vezeték, és most jelenleg itt kapjuk a legnagyobb földgázmennyiséget, amúgy megjegyzem, hogy teljesen biztonságosan és mindenfajta probléma nélkül kapjuk ezen a csövön a leszerződött mennyiséget. Nem úgy, mint a Nord Stream-1 esetében, vagy egyéb csövek esetében, úgyhogy szerencsére ez tényleg azt mondhatom, hogy ez egy nagyon jó előrelátó döntés volt, és emellett pedig tervszerűen haladunk a földgáztárolók feltöltésével is. Most már több mint 75 százalékon állnak a magyar földgáztárolók, ami azért nagyon jó hír, mert ugye egyrészt a csövekből, másrészt pedig a földgáztárolókból tudjuk a fűtési szezon alatt megnövekedett földgázkeresletet kielégíteni.
- Ne adj isten, hogyha elzárnák a csapot, vagy mondjuk bármilyen olyan probléma közbejönne, mint mondjuk az Északi Áramlattal történt. Mennyi időre lenne elegendő energiahordozó?
- A lakosság számára majdnem 200 napig el tudnánk látni a lakosságot ezekből a csak a földalatti földgáztárolóinkból. De azt meg kell jegyezzem, hogy ez egy nagyon valószínűtlen forgatókönyv, hogy semmilyen csövön Magyarországra semmilyen gázmennyiség nem érkezik. Ugye hat ilyen interkonnektorral, cső összeköttetéssel rendelkezünk a szomszédos országokban, és ha már itt a régióban van földgáz, akkor ahhoz hozzá is fogunk tudni jutni. Úgyhogy én azt gondolom, ez is egy nagyon tudatos stratégiának az eredménye, hogy invesztáltunk ebben az elmúlt években, és így vannak hazai földgáztárolóink, illetve a régióba jutott el földgáz, akkor ahhoz hozzá tudunk férni.
- Ugye az elektromos áram kérdése is rendkívüli módon megosztja az európai közvéleményt. Magyarországon iszonyatosan felszökött a napelem, napkollektor telepítés, vásárlási láz, ugye nem is tudták kielégíteni a szolgáltatók pontosan ezt a rengeteg igényt. Itt hogyan áll Magyarország? Hiszen ez is egy zöldebb jövő felé történő lépés, viszont itt azért a hálózati kérdések, a fejlesztési kérdések azért közbeszólhatnak. Milyen munka, milyen feladat vár még mondjuk akár állami, akár pedig szolgáltatói szinten? Hogyha napelemmel akar akár fűteni, akár pedig ugye energiát termelni.
- Igen, ellátásbiztonsági szempontból mi úgy látjuk, hogy a villamosenergia-fogyasztás fele kell terelnünk a fogyasztást, ugyanis villamosenergia termelésben sokkal jobban állunk, mint hogyha importálnunk kéne földgázt vagy kőolajat messzi országokból. Viszont villamosenergia területén van egy paksi atomerőművünk, amely a hazai termelésnek a közel a felét adja, emellett pedig nagyon szépen jövünk fel a megújuló energiatermelő kapacitásokkal, már másfél paksnyi napelemes kapacitással rendelkezünk Magyarországon, és ugye ezt is helyben termeljük meg, és az a jó, hogyha helyben fel is tudjuk ezt a villamos energiát használni. De ahogy ön is említette, most kezdjük azt a határt feszegetni, hogy mit bír el a hálózatunk. Úgyhogy elindítottunk egy 103 milliárd forintos támogatási programot hálózatfejlesztésre, illetve nagy méretekben szeretnénk majd akkumulátorokat is telepíteni, amely lehetővé teszi azt, hogy tudjuk ezt az egyre inkább volatilisen, de egyre nagyobb mennyiséggel megtermelt napenergiát is tárolni akkumulátorokba, és akkor felhasználni, amikor arra szükség van. Úgyhogy ezeken a terveknek a megvalósításán kezdtünk el dolgozni.
- A nemzeti konzultációban is szerepelni fog a nukleáris energia kérdése, miközben az Unió már elmondta, hogy ez nem fog szankciós politika hatálya alá esni. Mégis akkor meg kell kérdezni, hogy mit gondolnak az emberek a nukleáris energiáról, hiszen Paks is termel, Paks 2, most már szinte minden engedélyt megkapott. Úgy tűnik, hogy elhárultak az akadályok az építés elől, akkor nemzeti konzultációban ez a kérdés hogy került be?
- Nagyon fontos, hogy bekerüljön a nemzeti konzultációba ez a kérdés, ugyanis minden körnél, amikor szankciós politikáról beszélünk Brüsszelben, akkor mindig a nukleáris is előjön. Az csak a szerencsének, illetve a jó együttműködésnek és a határozott fellépésnek köszönhető, hogy a nukleáris energia eddig nem került bele a szankciós csomagba. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy hiba lenne az Európai Unió részéről, hogy a nukleáris energiára is kiterjesztenénk a szankciót, ugyanis akkor nemcsak Magyarországon, hanem nagyon sok országban a nukleáris energiatermelés az nagyon nehézzé válna. És ezt nem szabad megengednünk egy ilyen helyzetben, ugyanis az egy nagy érték, hogy vannak nagyon jól működő, stabilan működő, biztonságosan működő, és a területünkön működő erőművek, mint az atomerőművek. És mindenfajta olyan próbálkozás, ami ezt a biztonsági, ezt a biztonságot valahogyan megingatja, én azt gondolom, hogy el kell utasítanunk. Ez egy nagyon fontos, hogy erről konzultáljunk az állampolgároknak.
- És még egy gyors utolsó kérdés. Az ukrán-orosz háború mennyire tud beleszólni Paks 2 építésébe, mondjuk a rossz atommal való együttműködést, a szankciós politika hogyan tudja befolyásolni?
- Hát alapvetően itt sok fronton is felkerülhetne a projekt valahogyan valamilyen szankciós érintettsége lehetne, és ezért kell nagyon határozottan azt képviselnünk, hogy ez nekünk egy ellátásbiztonsági, sőt, szuverenitási kérdés, hogy a Paks II projekt megépülhessen. Mert hosszú távon így tudjuk biztosítani azt, hogy a földgáz kitettségünket valahogyan csökkentsük. És én azt gondolom, hogy ebben az Európai Uniónak is partnernek kéne lennie.
- Mikor termelhet majd az új blokk?
- A legújabb terveket nem ismerem, én úgy gondolom, hogy a 2029-30-as évek talán az az időpillanat, amikor már az új blokkok is üzembe állhatnak. De ugye emellett szeretnénk a meglévő blokkoknak is az üzemidejét kinyújtani, meghosszabbítani, lehetőség szerint húsz évvel, de erre egy külön projektet indítunk, hogy megvizsgáljuk, hogy műszakilag, illetve gazdaságossági szempontból mi az, amit majd megtudunk, véghez tudunk vinni, de alapvetően a húszéves további életciklusnövelés lenne a cél.
- Államtitkár úr, köszönöm a beszélgetést!
- Köszönöm szépen!
Forrás:
HírTV
2022. október 10.
