Miközben Pakson, az új atomerőmű telephelyén már ezren dolgoznak a terület-előkészítésen, a külföldi gyártóbázisokon is folyik a munka, Szentpéterváron kovácsolják a reaktortartályt. A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a gyártásfelügyelet kapcsán a Paks II. Zrt. szakértői pozitív tapasztalatokra tettek szert.
Az atomerőmű szíveként is emlegetett reaktortartályt, amelyben maga a láncreakció lezajlik, Szentpéterváron, Európa egyik legnagyobb automatizált kovácsüzemében gyártják, orosz és magyar szakemberek folyamatos kontrollja mellett. Az 5. blokk reaktortartályának alsó és felső csonkzónáján található négy-négy darab, 850 mm átmérőjű csonk kialakítása, ún. „kihúzása” megtörtént. A teljes műveletsor öt napig tartott, a folyamatot a Paks II. Zrt. szakemberei mellett az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai is a helyszínen ellenőrizték.
A berendezés kész tömege mintegy 330 tonna, magassága több mint 11 méter, átmérője 4,5 méter, legnagyobb falvastagsága pedig 285 milliméter. A VVER-1200-as reaktortartályt nemcsak a folyamatos neutronfluxus teszi próbára, hanem a 300 Celsius-fok hőmérséklet, és a 162 bar nyomást is ki kell bírnia garantáltan 60 évig. A korszerű anyagösszetételnek, a gyártástechnológiának köszönhetően a reaktortartály akár 100 évig is szolgálhat majd.
"A novemberi gyártásfelügyeleti esemény alkalmával a hazai felügyeleti csoport jelen volt a reaktor acélötvözetéből kiemelt ún. próbatestek kiválasztásánál és jelölésénél is, majd felügyelte az előírt roncsolásos anyagvizsgálatok végrehajtását. A vizsgálatok során rendkívül pozitív kép alakult ki a gyártómű személyzetének minőségi kultúrájáról, illetve az alkalmazott eszközök magas műszaki színvonaláról. Az acél vizsgálata során a legkülönbözőbb mintavételi pontokon mért eredmények magabiztosan és kiegyensúlyozottan teljesítik az elvárt követelményeket, világviszonylatban is kimagasló szintre emelve ezzel a Paks II. Atomerőműben alkalmazott acélok minőségét" – fogalmazott Kolonics Gábor vezető program minőségügyi szakértő.
A szakember elmondta, hogy a reaktorgyártás folyamata a speciálisan a nukleáris ipar követelményeihez kifejlesztett alapanyag öntésével kezdődik. A megfelelő acélminőség az ötvöző anyagok – többek közt króm, nikkel, vanádium, molibdén, szilícium, mangán, nióbium – megfelelő és előírt arányának „összekeverésével” jön létre, melyet olvadt állapotában egy speciális üstbe, kokillába öntenek a gyártandó alkatrész méreteinek figyelembevételével. Az így megszilárdult „tömb”, az ún. buga különböző kovácsolási és hőkezelési folyamatokon esik át, melynek eredményeképpen kialakul a reaktor hat főelemének hozzávetőleges, gyűrűszerű alakja.
Elsőként, 2024 novemberében a reaktor legösszetettebb formájú csonkzónái készültek el, majd 2025 tavaszán a további gyűrűk kovácsolási műveletei következnek. A csonkgyűrűk és a további főelemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után az AEM-Technologies volgodonszki üzemébe kerülnek, ahol a reaktortartály elemei összehegesztésen és végső megmunkálási folyamatokon – többnyire gépi forgácsolási műveleteken – esnek át számtalan minőségi vizsgálat kíséretében. Az atomerőművi blokkok számos fővízköri berendezése ugyancsak itt készül.
A kohászati tevékenység leglátványosabb művelete maga a kovácsolás, melyet hozzávetőleg 1050 °C-os hőmérsékleten végeznek. A novemberben befejezett csonkkihúzási művelet – ami a reaktor 850 mm-es hűtővízcsonkjainak kialakítását jelenti – ezek közül is a legkülönlegesebb. A csonk kezdetben egy 260 mm átmérőjű, forgácsológépen – a megközelítőleg 100 tonna tömegű gyűrűn – kialakított furat, melyet 4500 és 8000 tonna közötti erővel, egy sajtoló tüske segítségével, az acélgyűrű izzó állapotában „kitágítanak”.
A kohászati alapanyagok megmunkálásáért felelős szentpétervári üzem – a látványos melegalakítási technológiák végrehajtása mellett – az alapanyag, illetve félkésztermékek nagyon fontos minőségi igazolásait is elvégzi, mégpedig ún. roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok alkalmazásával. Ezek a vizsgálatok hivatottak igazolni a berendezés tervezője által az igénybevételhez kiválasztott acélötvözet minőségének vegyi összetételbéli, szilárdsági és egyéb speciális követelmények szerinti megfelelőségét. A vizsgálatok és mért értékek megfelelőségét minőségi bizonyítványban foglalják össze, amely – egy minden ipari berendezés üzemeltetési életciklusát végigkísérő „anyakönyvi” dokumentumnak tekinthető. Esetünkben, egy atomerőművi reaktornál – ahol az ionizáló sugárzás igénybe veszi az acélt – különös jelentőséggel bír a hosszú (60 év) üzemeltetési ciklus során az alapanyagokról rendelkezésre álló mindennemű információ, mert ezek a későbbi rendszeres állapotellenőrzési vizsgálatok során bázisként szolgálnak majd.
Az atomerőmű berendezéseinek gyártási és ellenőrzési folyamatait a helyszínen maga a gyártómű; a berendezésgyártásokat megrendelő, egyben a Paks II. projekt teljes kivitelezését végző orosz fővállalkozó Atomsztrojexport; az atomerőműprojekt engedélyeseként a Paks II. Zrt. és a magyar nukleáris hatóság, vagyis az Országos Atomenergia Hivatal felügyeli, a gyártási folyamatok előírások szerinti megfelelőségét az erre a célra kialakított minőségügyi ellenőrző dokumentumban, az ún Quality Planben aláírásukkal is igazolják.
Forrás:
https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/12/keszul-az-uj-atomeromu-szive-a-reaktortartaly
Kép: Paks 2.
2024. december 11.
