A Paks II. projektben különleges szerepet tölt be a nukleáris biztonság, több specializált szakterületen is foglalkoznak vele: ezek közül a DSA (Deterministic Safety Assessment) a pontos előrejelzések és a negatív események elkerülésének tudománya. Ennek a nemzetközileg elismert szakértője, Bánáti József, a Paks II. projekt DSA szakterület vezetője, aki most belement a részletekbe.
Bánáti József, a Paks II. projekt Deterministic Safety Assessment (DSA) szakterület vezetője, Magyarországon és Skandináviában szerzett jelentős tudással rendelkezik a nukleáris biztonság területén. Szakértelmét különösen a negatív események elkerülésének tudománya terén mutatja meg – olvasható a Magyar Épitők oldalán közzétett interjúban.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kezdődött pályafutása, amit a KFKI Atomenergetikai Kutatóintézetében folytatott. Finnországban szerzett PhD-t, majd Norvégiában és Svédországban dolgozott kutatóként és oktatóként. 2017-ben tért haza Magyarországra, hogy részt vegyen a Paks II. projektben. Már 1985-ben számítógépen készítette a diplomamunkáját.
Ekkoriban már a diplomamunkám lehetséges témáján kezdtem el gondolkodni, és az a fiatal mérnökcsapat, akikkel Pakson megismerkedtem, javasolt is egy témát. Így a gőzfejlesztő vízszint-szabályozásának numerikus szimulációján és behangolásán dolgozva készítettem el a diplomamunkámat.
A számítógépes szimuláció a mai világban már megszokott dolognak számít, de amikor Bánáti József a szakdolgozatát írta, ez még korántsem volt így.
„Miközben a többieknek időpontot kellett foglalniuk a lyukszalagos, szobaméretű komputerekhez, én az első személyi számítógép típusok egyikén, egy Sinclair Spectrumon dolgoztam, amelynek egy Junoszty gyártmányú tévé volt a monitora” – mesélte.
Bánáti József karrierje során különböző területeken dolgozott, beleértve a gőzfejlesztő vízszint-szabályozásának numerikus szimulációját és a Paks I. erőmű zónamonitorozó rendszerét.
Kutatásai Finnországban és Norvégiában a PMK (Paksi Modell Kísérlet) biztonsági kísérleteiben, valamint a TEMPO nevű szoftver fejlesztésében is megmutatkoztak. Svédországban, a Ringhalsi Erőműnél dolgozott a teljesítményemeléshez szükséges biztonsági elemzéseken. A svéd politikai és energetikai változások miatt döntött úgy, hogy hazatér Magyarországra.
ELSŐ MUNKAHELYE ÍGY A CSILLEBÉRCI MTA KÖZPONTI FIZIKAI KUTATÓINTÉZET (KFKI) LETT.
Az ország legnagyobb önálló tudományos központja, ahol több mint 4000 kutató foglalkozott részecske- és magfizikával, reaktorfizikával, informatikával és még sok minden mással. Itt, a KFKI-ban ismerkedett meg és dolgozott a VVER On-Line Analysis (VERONA) rendszer fejlesztésével, mely a paksi erőmű első zónamonitorozó és adatvizualizációs rendszere volt.
Nagyon biztonságos az atomenergia
Ezen az operátor már összefoglaló ábrákat, zónatérképeket látott teljes adatsorokkal, és így rögtön észlelhette, hogy milyen paraméter, milyen tartományban milyen értékeken áll. A rendszer továbbfejlesztett változata ma is működik a Paks I.-es blokkvezénylőkben. A Paks II. projektben Bánáti a tervezett VVER 1200-as reaktorok biztonsági elemzéseiért felel. A DSA egy speciális terület, amely az események hatásait modellezi és szimulációkkal vizsgálja.
A csapat feladata, hogy előrejelezze a tervezett rendszer biztonságát és független elemzéseket készítsen. Budapesten, a Paks II. projekt szponzorálásával rendezték meg a CAMP (Code Application and Maintenance Program) éves nemzetközi találkozóját, ahol Bánáti József is részt vett.
A konferencián a Paks I. erőmű 4-es blokkját is meglátogatták. Bánáti József tudományos munkássága közel 80 szakcikket, konferenciaanyagot és kutatási jelentést foglal magában. Mint a DSA vezetője, kulcsfontosságú szerepet tölt be a Paks II. projekt nukleáris biztonságában és fejlesztéseiben.
A pozícióm a DSA szakterület vezető. A Deterministic Safety Assessmentben a »safety« – a biztonság szó egyértelmű, hogy mit takar, de a determinisztikus szót kibontanám egy ellendefinícióval: ami determinisztikus, az nem probabilisztikus, tehát nem valószínűség alapú. A Probabilistic Safety Assessment (PSA) azt mondja meg, hogy egy adott eseménynek mekkora a bekövetkezési gyakorisága, tehát a végén milyen valószínűséggel történik meg egy következmény.
Mint Bánáti József szavaiból kiderül, a GIDROPRESS az előzetes biztonsági jelentésében dokumentálta, hogy a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatban előírt összes üzemzavari szituációkra hogyan fog reagálni a rendszer, kifejezetten tág biztonsági ráhagyással.
„A megközelítés kulcsa az, hogy ha netán egyszerre több berendezés is üzemképtelenné válna, a redundáns biztonsági rendszerek hogyan tudják lekezelni az egész folyamatot és a kritériumparaméterek (nyomás, hőmérséklet, üzemanyag burkolathőmérséklet, akár dózis terhelés tekintetében) elérnek-e valamilyen határértéket, illetve sérül-e bármely fizikai gát.”
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/12/27/atomeromu-atomenergia-paks-biztonsag-banati-jozsef/
2023. december 27.
